A tizenkilenc megyeszékhely közül már csak egynek nincs négysávos útkapcsolata

---

Budapest - Uniós és kormányzati források is segítik a hazai úthálózat bővítését. A következő években közel 600 milliárd jut közút-fejlesztésre.

---

Zalaegerszeg kivételével már minden megyei jogú város be van kötve a négysávos úthálózatra, két év alatt 400 hidat adtak át - tudta meg a Magyar Közút Zrt.-től és a NIF Zrt.től a novekedes.hu. A következő években közel 600 milliárd forint jut közút-fejlesztésre.

Az utóbbi időben sok fejlesztésen ment keresztül a magyar közúti infrastruktúra, és több régiós országot megelőztünk az autópályahálózat kiterjedtségével.

A kormány korábban bejelentett célja, hogy minden megyeszékhelyet bekapcsoljanak a hazai autópálya/gyorsforgalmi úthálózatba, majdnem teljesült A másik stratégiai cél, hogy minden magyar állampolgár legfeljebb 20 perc leforgása alatt elérhessen egy legalább négysávos utat - még várat magára.

Az új autópályák, illetve  gyorsforgalmi utak átadásáról rendszerint sokat hallani a sajtóban, de a hazai négy vagy több sávos úthálózat egy része főutakból áll, amiről sokkal kevesebb szó esik. Az interneten fellehető autópályahálózatot bemutató térképeken is ritkábban szerepelnek, pedig nagyon fontosak.

Három olyan megyeszékhelyünk is van (Veszprém, Kaposvár, Salgótarján), amelyek például pár éve a főút négysávúsításával lettek bekapcsolva a hazai gyorsforgalmi hálózatba, és a helyi lakosoknak nagy segítséget jelentenek ezek az utak.

A Magyar Közút kezelésében 1917 kilométer négy – vagy többsávos útszakasz található, ebből a legalább 2X2 sávos, osztott pályás külterületi főutak hossza 248 kilométer.

Ezekből bővítettek 89 kilométernyi főutatat négysávosra az elmúlt 5 évben - tudtuk meg a Magyar Közút Zrt.-től, illetve a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től.

Az elmúlt évek négysávúsítási projektjei közül kiemelendő a 8-as főút Székesfehérvár és Veszprém közötti szakaszának, a 21-es főút Hatvan és Salgótarján közötti szakaszának, valamint a 67-es főút M7-es autópálya és Kaposfüred közötti szakaszának a befejezése. Ezek az útszakaszok - csakúgy mint az autópályák - vadvédő kerítéssel is el vannak látva.

Egy-egy város lakóinak az életét nagyon meg tudja keseríteni a nagy átmenőforgalom. Az autópályák, gyorsforgalmi utak mind elkerülik a településeket, viszont a régi főutak sajnos gyakran nem. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy a fejlesztések folyamán figyelembe veszik-e a az érintett települések forgalomterhelését, és építenek-e elkerülő szakaszokat. Érdeklődésünkre megnyugtató választ kaptunk:

Ahol új nyomvonalra került a főút, ott településeket elkerülő szakaszok is épültek. Ezek közül a legfontosabb a Várpalotát elkerülő szakasz - fogalmazott a Magyar Közút Zrt.

A kormány tervei alapján minden megyei jogú várost be akarnak kapcsolni a hazai gyorsforgalmi úthálózatba. Hogy megtudjuk, hogy áll most ez a projekt, megkérdeztük, jelenleg hánynak van közülük valamilyen négy vagy több sávos kapcsolata. A válasz alapján meglehetősen jól állunk.

Mára 18 megyei jogú város gyorsforgalmi úti kapcsolattal bír, és további négy rendelkezik 2X2 sávos főúti kapcsolattal, ez utóbbiak Hódmezővásárhely, Salgótarján, Veszprém és Kaposvár.

Velük szemben csupán egy város, Zalaegerszeg nem kapcsolódik semmilyen legalább négysávos úthoz, de dolgoznak az M76-os gyorsforgalmi úton, amely által a zalai megyeszékhely is csatlakozik az M7-es autópályához a jövőben.

Azokon a szakaszokon, melyeket négysávosítottak, szúrópróbaszerűen vizsgálták az elmúlt 5 évben a főutak környezetét, és néhány százalékkal nagyobb mértékben bővült a forgalom, mint a kétsávos szakaszokon. A négysávos szakaszok a kétsávosaknál általában is nagyobb forgalmat bonyolítanak le.

A sávbővítések kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az utak kapacitáskihasználtága a sávbővítések után csökken, így vélhetően sokkal kényelmesebben és biztonságosabban lehet rajtuk haladni.

2016 óta jelentős közúthálózat-fejlesztési beruházások kerülnek megvalósításra az IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) és a CEF (Connencting Europe Facility) uniós forrásokból, ezek mellett pedig a magyar állam is komoly hazai forrásokat fordít e célra - tudtuk meg a NIF Zrt.-től.

A konkrét számokat tekintve,

az elmúlt négy évben, tehát 2016 és 2020 között nem kevesebb mint 1023 milliárd 701 millió forintot biztosítottak a költségvetésből közúti infrastruktúra fejlesztésre és az előttünk álló négy évre (2021-2024) is tekintélyes összeg, összesen 583,6 milliárd forint hazai forrás áll majd rendelkezésre.

A négy vagy több sávos úthálózat fejlesztésével kapcsolatban megtudtuk, hogy 2021-ben, az M44 autóút - amellyel tavaly bekötötték Békéscsabát a gyorsforgalmi hálózatba-, újabb szakasszal bővül Lakitelek - Tiszakürt között, ezzel gyorsabbá válik a város elérése.

Emellett az M30 autópálya Miskolc - Toronyosnémeti szakasza kerül átadásra, amely része az úgynevezett "Via Carpatia" tervnek. Utóbbi a V4-es országok észak-déli átmenő forgalmát fejlesztő projekt.

Illetve várhatóan megtörténik a 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő út bővítésénél az I. ütem megvalósítása (a litéri és budapesti csomópontok között).

A tavaly elkészült jelentősebb négysávos közúti fejlesztések:

*Szolnok megközelítése M4 M0-Ceglédbercel közötti szakasz
*Szolnok megközelítése M4 Cegléd-Abony közötti szakasz
*M4 autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki országhatár közötti szakasz
*Eger megközelítése, M25 déli ütem
*Debrecen-Hajdúsámson közötti szakasz
*Sopron megközelítése, M85 Csorna II. – Sopron kelet csp. közötti szakasz
*M5 autópálya - 5. sz. főút közötti szakasz kapacitásbővítése
*Zalaegerszeg megközelítése M76 gyorsút M7 ap – Balatonszentgyörgy közötti szakasz
*Békéscsaba megközelítése M44 Kondoros-Békéscsaba közötti szakasz

A Magyar Közúttól megtudtuk, hogy milyen négy vagy több sávos hidak állnak a kezelésükben.

A négysávos úthálózathoz kapcsolódóan a két legfőbb folyónkon, a Tiszán és a Dunán összesen 6 négy vagy több forgalmi sávos átkelést biztosító híd található. Ugyan újonnan ilyen négysávos híd nem készült el az elmúlt öt évben, de ez nem jelenti azt, hogy tétlenkednének, hiszen 2018 és 2020 között mindössze két év alatt összesen 407 hidat adtak át.Még ha ebben a számban a kisebb hidak is benne vannak, ez a mennyiség akkor is jelentősnek nevezhető. A közúthálózat fejlesztésének részeként, jó pár közúti híd tervezése vagy éppen kivitelezése zajlik épp most is.

Mindent összevetve tehát elmondható, hogy a közúti infrastruktúránk az elmúlt években nagyon dinamikusan fejlődött, és a jelentős forrásoknak köszönhetően a jövőben is várható az úthálózat nagyarányú bővülése.

Újonnan épült vagy épülő hidak, elkerülő utak, új gyorsforgalmi szakaszok sokasága biztosítja, hogy egyre biztonságosabban és gyorsabban tudjunk közlekedni.

Megállapítható, hogy a hazai négy vagy több sávos úthálózat még annál is jelentősebb, mint amit az autópályákat és gyorsforgalmi utakat ábrázoló térképes kiadványok mutatnak.

Ez a négysávos főutaknak köszönhető, melyek hossza az elmúlt öt évben majdnem megduplázódott
és jól látható, hogy a fejlesztések során továbbra is terveznek ilyen projekteket.

Már most a régió egyik legfejlettebb országa vagyunk e téren, de ha az előttünk álló fejlesztési tervek megvalósulnak, egy európai szinten is igazán jónak számító négy (vagy több) sávos úthálózatot tudhatunk majd magunkénak.