A pénz beszél - miért vándorolnak ki annyian Magyarországról?
Szerző: Eurostat/napi.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.04.21. 07:48 | Frissítve: 2015.04.21. 08:01
Budapest - Az Eurostat adatsora, a kontinentális összehasonlítása megválaszolja a kérdést. A sorstársak közül leginkább csak Bulgáriát és Romániát előzzük meg.
Az alacsony keresetűek adóztatása nőtt az elmúlt években, így nálunk van az Európai Unió második legnagyobb terhelése. Az éves nettó átlagkereset terén Magyarország az EU harmadik, a bruttó bérköltség tekintetében pedig az ötödik legalacsonyabb értékét produkálja - olvasható a napi.hu részletes cikkében, mely az Eurostat adatait elemzi, s vizsgálja magyar szempontból.
Magyarország az ötödik legalacsonyabb értéket produkálja az EU-ban az egy órára jutó átlagos munkaerőköltség terén - derül ki az Eurostat adataiból. Az uniós átlag 24,60 eurót tett ki és 29,20 euróra rúgott az eurózónában 2010-ben. Az átlagértékek mögött rendkívül széles sávban szóródnak az egyes tagországok által produkált adatok, a két szélső érték között - 3,80 euró (Bulgária) és 40,30 euró (Dánia) - több mint tízszeres a szorzó. (Ha Norvégia EU-tag lenne, magasan vinné a pálmát a maga bőven 50 euró feletti értékével.)
A munkáltatók által a munkaerőre kifizetett összegek negyede (24,40 százaléka) volt béren felüli tétel (adók, járulékok), míg az eurózónában meghaladta a 26 százalékot is. Itt is széles sávban szóródnak az egyes államokra jellemző átlagok, a szlovéniai nem egészen 16 százaléktól a több mint kétszer ekkora (33,1 százalék) francia értékig.
A bruttó kereseteket vizsgálva az látszik, hogy az EU-tagok között Dánia az első (25 euró/óra), a sereghajtó pedig - összhangban a gazdaság fejlettségét mutató más mutatókkal - Bulgária (1,50) és Románia (2,00). A legkisebb és a legnagyobb érték között az EU-ban közel 17-szeres a különbség, de ha az országok árszínvonala közötti különbséget is többé-kevésbé kiszűrő vásárlóerő-paritáson számolunk, ötszörös differencia jön ki.
A napi.hu az alábbi tényeket emeli ki az adatsorból:
- A 2005-ös 43,1 százalékról 49 százalékra nőtt a legkisebb keresetűek adóéke, vagyis a nettó kereset és a bérköltség aránya. Ez az 50 százalékot felmutató Belgium után a második legnagyobb érték az EU-ban.
- Az éves nettó 3,2 ezer eurót sem elérő átlagkeresetnél csak a bolgár és a román érték kisebb. A legfőbb kivándorlási célpontnak számító Nagy-Britanniában ennél hatszor, Németországban és Ausztriában ötször nagyobb az átlagkereset.
- Egy átlagos brit vagy német háztartás kétszer él jobban, mint egy magyar, miközben Magyarországon a harmadát-negyedét keresik a multik által dominált szektorok közé tartozó autógyártásban és kiskereskedelemben dolgozók annak, mint amekkora fizetésre a cégek anyaországi munkavállalói számíthatnak.
- Az egy órára vetített teljes bérköltség tekintetében viszont az 5. legkisebb értéket produkálta 2014-ben Magyarország.
- Csökkent az alacsony keresetűek aránya, 20 százalék alá - igaz, erre vonatkozóan csak 2006-2010 közötti adatokat közölt az Eurostat.
Az, hogy Magyarország az EU legszegényebb államai közé tartozik, más statisztikák alapján is világos - az egy főre jutó GDP, az átlagbér és a fogyasztás persze annyira erősen összefügg, hogy nem is remélhetnénk más kimutatásokat - olvasható a napi.hu cikkében. A háztartások fogyasztása tekintetében az EU-ban hátulról a 4. helyen állunk, vásárlóerő-paritáson számolva az unió átlagának mindössze 62 százalékát hozva.
Ami a szintén vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország az uniós átlag 66 százalékán állt tavaly, amivel megint csak Romániát és Bulgáriát tudtuk felülmúlni, ráadásul EU-csatlakozásunk óta mindössze 4 százalékkal tudtunk közeledni az EU átlagához.
És bár tavaly csökkent a legszegényebbek aránya Magyarországon, sok tekintetben továbbra is az EU sereghajtói között állunk, ráadásul itt is az történt, hogy a visegrádi országokkal ellentétben az utóbbi éveket romló tendencia jellemezte - írja az Eurostat adatai alapján végzett részletes összehasonlító elemzésében a napi.hu.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)