A görögök kilépése alapjaiban megrengetné az uniós gazdaságot
Szerző: MarketWatch/Napi Gazdaság | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.01.13. 07:49 | Frissítve: 2015.01.13. 07:49
Washington - Az amerikai közgazdász úgy véli, ami Európában várható, az "a 2008-as Lehman-csőd a négyzeten".
Elképesztően nagy gazdasági katasztrófát okozhat Európában, ha a a január 25-i választásokat követően az új görög kormány úgy dönt, hogy kilépteti az országot az eurózónából. A pénzügyi piacokon, súlyosabb összeomláshoz vezetne, mint amilyet a világ a Lehman Brothers 2008 szeptemberi csődje után átélt - vélik vezető amerikai közgazdász professzorok. Az amerikai bank bedőlése után hónapokra lefagytak a hitelpiacok - idézi az amerikai elemzést a Napi Gazdaság cikke.
A görögök kilépése (Grexit) után a befektetők és a betétesek megrohannák a helyi bankokat a pénzükért, és hasonló folyamat játszódna le a tőzsdén is. Válaszul a kormány kénytelen lenne keményen korlátozni a tőkemozgásokat - fejtegette az American Economic Associaton szakmai szövetség éves fórumán a MarketWatch tudósítása szerint Barry Eichengreen a Berkeley gazdaságtörténésze. A Grexitet követő összeomlás ráadásul tovaterjedne az eurózóna számos más országára is, ugyanis a befektetők arra kezdenének spekulálni, hogy melyik ország lesz a következő eldőlő dominó.
Eichengreen ezzel az európai közgazdászok és politikusok jó részének véleményével éppen ellenkező forgatókönyvet vázol fel. Német források például azzal számolnak, hogy a görögök kilépése nem okozna olyan átfogó válságot az eurózónában, mint amilyenhez három évvel ezelőtt vezetett. Úgy vélik, hogy a görög gazdaság is jobb állapotban van most, mint akkor, a portugál és ír krízist pedig sikerült legyűrni.
Az amerikai közgazdász viszont úgy fogalmaz, hogy ha egy mondatban kellene összegeznie véleményét, akkor azt mondaná, hogy vegyük a Lehman csődje utáni katasztrofális helyzetet, majd emeljük ezt négyzetre. Ezt hozná a Grexit. Várakozása szerint az európai politikusok nem lesznek olyan "merészek", hogy ezt megkockáztatnák. Ehelyett nyelnek egy nagyot, és kicsengetik az árát annak, hogy bent tartsák a görögöket az övezetben. Drága lesz, de olcsóbb, mintha az alternatívát, az utánam az özönvizet választanák.
A négy ismert közgazdász professzor részvételével zajló fórum résztvevői a görög válságtól függetlenül is meglehetősen pesszimistán látják az európrojektet. Jeffrey Frankel, a Harvard Egyetem tanára felhívta a figyelmet arra, hogy a befektetők az elmúlt években, amikor az adósságválság alább hagyott, visszaépítették európai pozícióikat. Így most idegesen figyelhetik, mi lesz. Elkezdhetik menekíteni a pénzüket, ami az égbe lökheti a gyengébb eurótagországot kötvényhozamait, miközben az erősebbek állampapírjainak hozama eshet - írja a Napi Gazdaság.
Kenneth Rogoff, az IMF korábbi vezető közgazdásza egyszerűen "történelmi katasztrófának" minősítette az euró bevezetését. Ez nem jelenti azt, hogy könnyű lenne szétbontani az eurózónát - teszi hozzá. Martin Feldstein, a közös európai valuta régi bírálója úgy látja: elbukott a kísérlet arra, hogy az övezet gazdaságát visszatereljék az egészséges növekedés pályájára.
Folyik a vita arról, hogy mit kellene tenni ennek érdekében. Az egyik ötlet az Európai Központi Bank (ECB) kiterjedt monetáris enyhítésének beindítása. Ez Feldstein szerint nem ígér sikert. (Hasonlóan vélekedett a Financial Timesnak nyilatkozó több mint két tucat szakértő - a szerk.) A professzor azt javasolja, hogy az eurózóna minden egyes kormánya a gazdaság fellendítését szem előtt tartva módosítsa országa adórendszerét, ezen belül a következő öt évre csökkentsék az áfát, ami fellendíthetné a fogyasztást.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)