Borbicikli, gyümölcsborok és pezsgők az idei Debreceni Borkarneválon
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.07.31. 15:27 | Frissítve: 2012.07.31. 15:27
Debrecen – Tíz borvidék 30 borászata mutatkozik be Debrecenben. Az idei Borkarnevál díszvendége Kecskemét lesz, de újra itt lesz Érmellék is.
Augusztus első hosszú hétvégéjén a hagyományoknak megfelelően a magyar boroké a főszerep. Az Észak – Alföldi Régió legnagyobb borfesztiválján a Békás-tó idilli környezetében 10 magyar borvidék, 30 borászata mutatkozik be.
Magyarországnak mind geológiai, mind éghajlati szempontból páratlan adottságai vannak a borkészítéshez, ezért képes a magyar borászat egyszerre csúcsminőségű fehér és vörös borok előállítására. Sokan tartják úgy, hogy ilyen adottságok szőlőműveléshez és borkészítéshez Európában csak Magyarországon és Franciaországban találhatók meg egyszerre. Ezeket a lehetőségeket – szerencsére mind a kormányzat, mind a borásztársadalom – felismerte és évről-évre a minőségi borok aránya egyre magasabb a teljes borkészlethez viszonyítva.
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) adatai szerint tavaly a világban 265 millió hl, az Európai Unióban 175 millió hl, Magyarországon kb. 3 millió hl bort készítettek. Látjuk, hogy az adatok alapján a magyar bortermelés globálisan elenyésző, de minőségét tekintve mégis kiemelkedő és egyre figyelemre méltóbb.
Az idei díszvendég: Kecskemét városa (Kunsági Borvidék)
Kecskemét környékén is – mint mindenütt a Kunságban – a szőlőt a futóhomok megkötése céljából kezdték telepíteni a XVIII. századtól. A filoxéravész idején a svájci Wéber Ede a város határában 2000 holdas szőlőterületet létesített, amit Helvécia-telepnek keresztelt el.
A nemzetközi hírűvé vált homoki szőlőtermesztés alapjait Katona Zsigmond rakta le: az 1870-es években több európai tanulmányutat tett, birtokán a legértékesebb szőlő- és gyümölcsfákat szaporította. Meghívására a Katona-telepen élt és dolgozott a legnagyobb magyar szőlőnemesítő Mathiász János, aki munkássága során 88 csemege és borszőlőfajtát állott elő, és lefektette a korszerű csemegeszőlő termesztés alapjait. A világon legismertebb a Szőlőskertek királynője muskotály és a Csaba gyöngye. Fajtái külföldön is megállták helyüket: 1904-ben California összes szőlőterületének felén Mathiász – fajtákat ültettek.
Kocsis Pál Mathiász tanítványaként és szellemi örököseként – a Glória Hungarie, a Kocsis Irma, az Attila fajták után – 1930-ban a Csaba gyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból új szőlőt nemesített, melyet Irsai Olivérnek nevezett el. (1960-ban Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Tramini keresztezésével alkotta a Cserszegi Fűszeres szőlőfajtát.) A Kossuth – díjjal is elismert szőlőnemesítő egyik legjobb barátja Kodály Zoltán volt, barátságukat Kocsis Pál egy a zeneszerzőről elnevezett nemesített szőlőfajtával pecsételte meg. Az évszázados helyi hagyományokat továbbvivő kecskeméti Szőlészeti- és Borászati Kutató Intézet napjainkban is a szőlőnemesítés egyik fontos hazai műhelye.
Újdonság a Borkarneválon a borbicikli
Ahol szintén meglehet kóstolni a Bács-Kiskun megye négy aranyérmes borát, nemcsak a Duna Borrégió Borút Egyesület pavilonjában. 2011 kunsági Kövidinka (Gedeon Birtok, Izsák;) 2011 kunsági Kékfrankos Rosé (Font Pincészet, Soltvadkert;) 2009 hajós-bajai Cabernet Sauvignon Barrique (Koch Borászat, Borota;) 2005 Ambrosia jégbor (Sümegi Borászat, Baja.)
Ismét találkozhatunk Debrecen egykori szőlőskertjének, az Érmelléknek boraival
Debrecentől alig harminc kilométerre, a magyar-román határ túloldalán azonnal elénk tárulnak az Érmelléki-dombvidék csábító ligetei, szőlőskertekkel, borospincékkel tarkított lankái. Debrecen városát a múlt századokban hagyományosan ez a 30-35 magyarlakta településből álló borvidék látta el az értékes nedűvel.
A borvidék névadója a szilágysági dombvidékről eredő Ér folyó, amelynek partján a borvidék fénykorában 11 ezer hektáron zöldellett a szőlő. Sok debreceni polgár vásárolt szőlőt a városhoz legközelebb eső borvidéken, hiszen a jó érmelléki bor biztos megélhetést jelentett számukra. Már 1690-ben 118 debreceni polgárnak, 29 érmelléki településen volt nagyobb szőlője. A krónikás azt is feljegyezte, hogy szüret idején szünetelt a városban a közigazgatás, mert a közszolgák mind az érmelléki szőlőkben takarították be éppen a termést.
Az érmelléki boroknak a XIX. században is igen jó híre volt. Széchényi István, aki Bihardiószegen katonáskodott, nagyra becsülte az itt termett könnyű fehérborokat. „Fehér asztali borainkat, úgymint a könnyű Érmellékit, Lajoshegyit, Somlait, Neszmélyit, ízlésem szerint a világ minden fehér borai elé teszem” - írja. A vidék zászlósbora az itáliai reneszánsz szőlőfajtából készített, kitűnő pecsenyebornak számító Bakator volt abban az időben.Élen járt a borvidék a szakképzésben is, hiszen 1870-ben a Zichy család közbenjárásának köszönhetően az állam itt alapította meg az ország első borászati szakiskoláját, a diószegi vincellériskolát.A bihardiószegi Zichy Gazdakör segítségével az Érmellék – pavilonban igyekszünk bemutatni ezt az újjászülető borvidéket, annak néhány feltörekvő borászát és azok ígéretes borait:
Érmelléki borászok:
Fábián Tibor, Bihardiószeg, Nagy Sándor, Hegyközszentimre, Czapp Árpád, Székelyhíd, Kun Géza és Heit József, Bihardiószeg
Most először gyümölcsborok és pezsgők
Lehet meggy, áfonya, ribizli, málna, alma, füge gyümölcsborokat kóstolni. Itt a készítők közül debreceni vállalkozást is megtalálunk, a Gyümölcsborok Háza néven. Pezsgőt is lehet majd kóstolni, a Royalsekt Zrt. Pezsgőpincészet hozza el Izsákról Szt. István pezsgőit.
Hiába vásárolták fel a külföldiek az elmúlt évtizedekben szinte az egész hazai pezsgőgyártást, Izsákon szó szerint a semmiből támadt újra életre az iparág. Tavaly Franciaországban a világ legnagyobb pezsgőversenyén, a nevében is királyi ital muskotályos változatát nagy aranyéremmel jutalmazták, ezzel bekerült a világ TOP 10 legjobb pezsgője közé. Az Effervescents du Monde nevű versenyen 24 ország 554 pezsgője közül ért el sikert.
Végezetül, de nem utolsósorban idén először lesz a Békás-tavat teljesen körbeölelve – újdonságként – kézműves ételek és termékek vására, ahol többek között finom házi sajtokat, szarvasgombás készítményeket lehet vásárolni.
Természetesen nemcsak a borokról és egyéb finomságokról fog szólni a Borkarnevál. Idén is neves zenekarok szórakoztatják majd a közönséget, fellép többek között a Bakator, a Kerekes Band, a Vodku és a Hajdú-Bihari Nótakörök. A Borkarnevál szombati napján pedig 17 óra 20 percktől a Komi Köztársaság folklóregyüttese szerepel. Az együttes komi és kozák népzenét és népi táncot ad elő.
A Liszva Vojt (Harmatcsepp) és a Jolocska (Fenyőfa) folklór együttesek érkeznek a cívisvárosba, a finnugor régió népi együtteseinek program keretében. A 28 fős társulatban énekelnek Szergej Jemeljanov és Konsztantyin Freiman énekesek, akik több rangos hazai és nemzetközi verseny díjazottai.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)