Tudják, hol érdemes elkapni a farsang farkát?
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.02.01. 10:00 | Frissítve: 2020.02.01. 10:00
Kőszeg – Báljainak és a „Farsangfarka” busójáráshoz fogható rendezvényeinek köszönhetően Kőszeg télen is az egyik legvonzóbb hazai úti célunk lehet.
Vízkereszttől egészen húshagyó keddig tart a farsangi időszak. A kőszegfalvi svábok sok mindent megőriztek az őseik földjéről magukkal hozott farsangi szokásokból, sőt a kőszegiek is átvették hagyományaik egy részét.
Húshagyó kedd Kőszegen (Ohr Tibor fotója)
Jelmezbe öltözik a város
A februári programokat átnézve láthatjuk: február 22-én farsangi bortúrát rendeznek, a jelmezes felvonulás pedig 25-én, húshagyó kedden lesz, amikor a maskarás sokadalom elűzi a telet. A farsangi vidámság búcsúztatásának szép hagyománya, hogy ilyenkor a város apraja-nagyja jelmezbe bújik, és még egyszer, utoljára jót mulat a Húsvétig tartó 40 napos böjt előtt. A „Farsangfarkának” nevezett esemény alkalmából az üzletek, éttermek, szolgáltatást nyújtó intézmények dolgozói jelmezben végzik munkájukat, s meginvitálják a vendégeket egy kis forralt borra, fánkra. De az Alpok-aljai farsangi időszaknak bálok, túrák sokasága is része.
Akikért a kőszegi harangok szólnak
Az ünnepségek és a felvonulás egyik helyszíne a felújított vár, ahol 1532-ben európai fontosságú esemény zajlott. Jurisics Miklós várkapitány mintegy 800 főnyi csapatával harcolt a 70-80 ezres oszmán túlerővel szemben, így nemcsak Nyugat-Magyarország, de Bécs elfoglalását is megakadályozta, s megvédte a kereszténységet a pogányokkal szemben. 19 ostromot vertek vissza, s augusztus 29-én 11 órakor a török seregek kénytelenek voltak elvonulni a vár alól. E végső győzelemre ma is emlékeztetnek a városban naponta délelőtt 11 órakor megszólaló harangok.
A kőszegi alsóvár a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és a barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. A várlátogatás az egész családnak élmény lehet. A bejáratnál egy fűszernövénykert fogadja az érkezőt. A nyugati toronyból grandiózus kilátás nyílik a városra és az azt körülvevő hegyekre. Az egykori várkápolnában ma kőtár van, a toronyudvaron pedig játékudvart alakítottak ki a legfiatalabb látogatóknak. A lovagi terem rendezvények helyszíne, a vár keleti szárnyában időszaki kiállításokat tartanak.
Kétszer is ide menekítették a Szent Koronát
A Szent Korona és Kőszeg című kiállításból megtudhatjuk: az osztrák határ közvetlen közelében fekvő városban a második világháború alatt menekítése során kétszer is őrizték a Szent Koronát. 1944. december 4-én előbb az Evangélikus Gimnáziumban rejtették el, majd úgy gondolták: biztonságosabb hely lehet egy kis falu. Így került a közeli Velembe egy ma táblával jelölt légvédelmi óvóhelyre. 1945. március 18-án mégis visszahozták Kőszegre, a Kálváriadomb lábánál lévő bunkerbe (ahol azóta kiállítóhelyet alakítottak ki), majd március 27-én hagyta el a Szent Korona Magyarországot. Kalandos sorsáról a Jurisics várban lévő kiállításon tájékozódhatunk.
Itt látható „A kőszegi vár évszázadai” című állandó kiállítás is. A 13. századból való gótikus palotarész mellett a reneszánsz ablaksornál történelmi katonai viseleteket és fegyverzeteket mutatnak be.
A könyv, melyet majd’ 300 éve írnak
Az állandó kiállítások részeként az Aranyszobában nem mindennapi ritkaságra bukkanhatunk: itt van az Európa-hírű „Szőlő jövésének könyve”. A Kőszegi Városi Tanács először 1740-ben egy nagy bőrkötésű könyvben foglalta össze, hogy Szent György-napján (április 24.) milyen volt a „jövés”, azaz a szőlők hajtása.
A helyenként szöveges leírással kísért rajzokon bemutatták a nyiladozó vesszőket, rügyeket. A „Szőlő jövésének könyvét” mindig Szent György-napján veszik elő a friss adatok bejegyzésére. A majd’ 300 éves dokumentáció arra is szolgál, hogy a rügyek állapotából évente prognosztizálhatják az éves termést. Hungaricumnak, igazi ritkaságnak mondhatjuk, hogy Kőszegen 280 éve bővül a kötet, s immár 2000 óta a ma 83 esztendős Németh János festőművész keze nyomán születnek a Szent György-napi rajzok és bejegyzések. (E párját ritkító hagyomány ápolásához 1991-ben csatlakozott Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen an der Enz.) A könyv nemrégiben vált a Magyar Nemzeti Értéktár részévé.
Nem kis jelentősége volt errefelé a szőlőművelésnek, hiszen Kőszegen sokáig a bortermelés jelentette a legfőbb bevételt. Az Írottkő Natúrpark részét alkotó Kőszegi-hegység a római kor óta bortermelő vidék A 14. században borának köszönhette különleges kereskedelmi státuszát és a királyi városi rangot. A fénykornak a 19. századi filoxéria-járvány vetett véget. Az újabb fellendülésre egészen a 20. század végéig kellett várni. Az új generáció főleg kékfrankost, zweigeltet és blauburgert kezdett ültetni. A helyi borászok összefogásával 2004-ben megalakult a Kőszegi borút (Kőszeg, Cák, Velem, Bozsok, Felsőcsatár, Vaskeresztes).
A Borok Házában megkóstolhatók a legújabb kőszegi borok, s egy újságíró-csoport tagjaként abban a szerencsében volt részünk, hogy a Portré Étteremben októberben találkozhattunk a borászokkal is. A kiváló borokat kortyolgatva magunk is meggyőződhettünk róla, hogy Kőszeg a blauburger városa, hiszen a kékoportó és a kékfrankos keresztezése, Jagodics Attila és Stefanich Kornél blauburgere volt számunkra a legemlékezetesebb. Nem véletlen, hogy előbbi zamatos mélysötétkék nedűje érdemelte ki legutóbb Kőszeg város bora címet.
A gótikától a klasszicizmusig
Az arányokat tekintve ma Kőszeg Magyarország műemlékekben leggazdagabb városa. Pár éve a főépítész mondta: „minden 19. kőszegi lakosra jut egy egyedileg védett épület.”
A Jurisics téren található Magyarország legrégebb olyan városházája, amely a 14. századtól egészen napjainkig folyamatosan ebben a funkcióban működik. A gótikától a klasszicizmusig minden stílus hagyott rajta nyomot: gótikus résablak, reneszánsz oromfal, barokk címerképek, klasszikus kapu. Az épület előtt, a tér közepén található a Városkút, mely 1766-ban újult meg egy korábbi láncos kút helyén.
Szintén e téren szorosan egymás mellett áll két gótizáló stílusú templom. Előbb Kőszeg mai legrégibb épülete, a Szent Jakab épült, valamikor a 14-15. század fordulóján. Kriptájában a város nagyjai nyugszanak, köztük Jurisics Miklós két gyermeke is. A szomszédos Szent Imre-templom 1618-ra készült el. Mindkettő volt egy ideig a város plébániatemploma egészen a 19. század végéig, amikor a Jézus szíve templomot építeni kezdték. A neogótikus stílusú épület látványos helyen áll, ahol a Várkör és a piac a Fő térbe torkollik. 57 méteres tornya sokáig legmagasabbként emelkedett ki a környék épületei közül. A tornyot két oldalán egy-egy fiatorony díszíti. Az üvegablakokon az Árpád-házi szenteket ábrázolták. A falak festése a budai Mátyás-templomot idézi.
További információk itt, itt, itt, itt és itt találhatók!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)