Neves külföldi tudományos magazin címlapjára került a debreceni kutatás
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.11.09. 08:38 | Frissítve: 2018.11.09. 08:56
A klímaváltozás komoly hatással van a partimadarak fészkelési szokásaira. A Debreceni Egyetem professzorának irányításával végzett nemzetközi kutatás meglepő eredményeket hozott.
A legújabb kutatás egy korábbi publikáció nyomán indult el, amelyben a partimadarak fészekaljpredációját, azaz a ragadozók által a fészekaljban okozott kárt vizsgálták. Székely Tamásnak, a Debreceni Egyetem professzorának nemzetközi kutatási programját 229 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal - olvasható az egyetem honlapján.
A több mint három évig tartó vizsgálat során 149 helyszínen 237 populáció 111 partimadárfaj 38191 fészkének adatairól szereztek adatot a kutatók. Az adatok statisztikai analízise meglepő eredményt hozott. Ilyen szintű vizsgálatot korábban még senki nem végzett.
Arra a megállapításra jutottak, hogy a 2000 előtti megfigyelések szerint elsősorban az egyenlítőhöz közeli trópusi területeken volt a legmagasabb a predáció, és a pólusok felé haladva csökkent a ragadozók által okozott kár, a 2000-es évek után azonban megváltozott a helyzet. Rohamosan nőtt a fészekpredáció, elsősorban az északi-sarki tundrákon fészkelő partimadaraknál - mondta Vojta Kubelka, a publikáció első szerzője, a Debreceni Egyetemen az Élvonal projekt tudományos munkatársa.
Hangsúlyozta, ebben nagy szerepet játszott az a tény, hogy a sarkvidéki lemmingpopuláció összeomlott, ez a rágcsálóféle jelenti a fő táplálékforrást a tundra ragadozói számára, így amikor a lemmingek eltűntek, a ragadozók kénytelenek voltak más élelemforrást keresni, s emiatt sokkal több partimadártojást fogyasztottak el, mint korábban.
A kutató hozzátette: a klímaváltozás miatt több olyan ragadozó is megjelent a tundrán, ami korábban nem, s ez még tovább növelte a fészekpredációk számát.
Székely Tamás szerint szerint a kutatás legnagyobb eredménye, hogy bemutatja: a klímaváltozás hatással van egy faj lokális populációján keresztül a teljes ökoszisztémára. Az emberi faj környezetromboló tevékenysége nem csupán a nagyobb városok és települések közelében mutatható ki, hanem a sarkvidéken is akár több 100 kilométerre a legközelebbi lakott településtől.
A publikáció nemzetközi terjesztésűvé vált, ugyanis november 9-én megjelent a Science című tudományos folyóirat legújabb számában, ráadásul a magazin a címlapján is foglalkozik a témával
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)