Megédesíteni az álmokat

---

Debrecen - Végzetesek is lehetnek az alvászavarok, valamint a rossz álmok miatti félelem és kimerültség. A panaszoknak számtalan formája van. Van, aki álmában szégyenletes helyzetben látja magát. Van, hogy a gyermek ébred kiabálva minden ok nélkül.

---

Elődeink többnyire lefeküdtek aludni, ahogy leszállt a természetes sötétség – idézte föl a Dehir.hu érdeklődésére Dr. Szabó Pál, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének tanszékvezető docense. Ma a tévé és az internet miatt, a korábbiakhoz képest, kimutathatóan sokkal kevesebbet alszunk, utána pedig úgy megyünk munkába, iskolába. Ez azonban sem testileg, sem lelkileg nem egészséges – jóllehet, az alvásnak nem feltétlenül a mennyisége a lényeges. Inkább az, hogy eleget aludjunk, s ezt megfelelő arányban kísérjék a legfontosabb alvásszakaszok. Tehát a hatórányi alvás is lehet ugyanolyan pihentető és egészséges, mint a 8 vagy a 9 órás. Egyébként a fiatal felnőttek alvásszükséglete 7-8 óra.

Mi is tehát az alvászavar? Idetartozik a túl kevés vagy túl sok alvás, vagy a nem megfelelő időben bekövetkező alvás, vagy ha ébrenlétek szakítják meg az alvást. A minőségi zavarok között említendő az alvajárás, a fogcsikorgatás, az alvás közbeni beszéd, a „nyugtalan lábak” tünetegyüttese, az éjszakai bevizelés és az alvás közben jelentkező, szorongásos rohamok is. Dr. Szabó Pál betegeinek jelentős része szenved valamilyen alvászavartól. Ilyen az is, hogy aki napközben szorong, az elaludni sem tud rendesen. Vagy felébred, nem tud elaludni, visszaaludni, kellemetlen gondolatok gyötrik - tehát a betegek ebben a napszakban érzik magukat a legrosszabbul. Szerencsére nem gyógyíthatatlanok. Létezik biológiai (például a gyógyszeres) kezelés, továbbá a lelki gyógymód (a pszichoterápia) és a szocioterápia is.

Jellegzetesen gyerekkori alvászavar az alvajárás, melynek oka nagyon összetett, és máig nem kiderített, viszont maga a probléma kezelhető. A tanszékvezetőnek volt olyan alvajáró betege, aki a negyedik emeletről zuhant ki. Életét annak köszönheti (igaz, maradandó sérülésekkel), hogy egy Trabantra esett. Nem veszélytelen az az alvászavar sem, melynek az a lényege, hogy az illető minden átmenet nélkül mély alvásba zuhan. Ugyanakkor a horkolás is alvászavar, még ha a horkolások túlnyomó része teljesen ártalmatlan is. De az is igaz, hogy komolyabb probléma is húzódhat mögötte, ugyanakkor a környezetet is nagyon zavarhatja.

Szintén gyermekkori alvászavar az is, hogy a kicsi kétségbeesett, ijesztő kiabálással ébred fel - úgy, hogy valójában semmi rosszról se tud beszámolni, és simán, gond nélkül visszaalszik. Ezek a panaszok a serdülőkorra már többnyire megfogyatkoznak. Mindezeken túl az alvás nagyon sok testi betegség miatt sem lehet megfelelő, például nyombélfekély, tüdőbetegség, urológiai (prosztata-) vagy keringési problémák miatt, amelyek következtében nem képes vízszintes helyzetben aludni a páciens. A Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján a közelmúltban adtak át alváskutató laboratóriumot, ahol a fenti problémákat is vizsgálják és kezelik.

A pácienseket az álmaik is gyakorta foglalkoztatják, avagy egyenesen nyugtalanítják. Ezzel kapcsolatban érdemes felidéznünk Freud teóriáját, amely szerint az álmok a tudattalan megismerésének a királyi útját jelentik. Ezzel szemben egy másik tan azt hirdeti, hogy az álmok teljesen véletlenszerűek, és semmi jelentőségük sincs. Ez a felfogás idegélettani vizsgálatokon alapszik, és azt mondja, hogy az agytörzsben (a hídban) vannak olyan idegsejtcsoportok, amik véletlenszerű ingerekkel, impulzusokkal bombázzák az agykérget. Dr. Szabó Pál szerint az igazság a két elmélet között van, hiszen az, hogy az agykéreg milyen jelentést, értelmet ad a véletlenszerű ingerekre, attól is függ, hogy éppen mi foglalkoztat bennünket

Feltételezhetően mindenki többször is álmodik egy-egy alvás során, csak legfeljebb úgy ébred, hogy már nem emlékszik rájuk. Mindenesetre a rossz, nyomasztó álmok szenvedést okoznak. Ilyen az is, amikor az illetőt üldözik, meg akarják ölni; megtámadják, de nem tud elmenekülni, megmozdulni vagy megszólalni. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy az adott személy valamilyen szégyenletes helyzetben látja magát, sőt van, aki annyira sokat álmodik, hogy mire felébred, teljesen kimerült, mintha egész éjjel zakatolva járt volna az agya. Ezek ellen azonban lehet tenni! Hiszen a folyamat egyszerűen, biológiai eszközökkel is befolyásolható: ismertek olyan gyógyszerek, amik csökkentik az álomfázisok tartamát.

Vajon az is szokott rosszakat álmodni, akinek rendben van az élete és a környezete? Ezzel kapcsolatban a szakember kifejtette: ha nem is szorosan, de van ilyen összefüggés. Egyértelmű, hogy az ember nappalai meghatározzák az álmait is. Tehát előfordul, hogy azzal álmodunk, ami napközben is nyomaszt és foglalkoztat. A tévéből és az internetről szerzett – sokszor nem az egészséges fejlődésüket szolgáló – információkat például a gyerekek nemcsak a játékaikba szövik be, hanem az álmaikba is.

Van olyan személy is, aki attól fél, hogy megint bekövetkezik az a rossz, amiről már álmodott, és amiatt nem mer elaludni. Mások pedig megijednek, mivel azt hiszik, hogy a furcsa álmaik a saját, kóros lelkületüket tükrözik. Se szeri, se száma az ilyen fóbiának és tényleges betegségeknek – orvos segítségét akkor kell kérni, ha mindez már szenvedést okoz, vagy zavarja az adott személy életvitelét, munkáját, emberi kapcsolatait. Az ilyen jellegű problémáknak is létezik ellenszerük; a legalapvetőbb a felvilágosítás, a megfelelő életmód, s ha ezek nem segítenek, akkor a gyógyszeres kezelés, valamint a pszichoterápia, amely a hipnózist is magában foglalja.

Nem haszontalan tisztában lenni azzal is, hogy a lustálkodás sem vihető túlzásba. Ha ugyanis túl sokat, a kelleténél többet alszunk, akkor ennek az úgynevezett luxusalvásnak a során egymást váltogatják az álomfázisok és a felületesálom-fázisok. Az alvás és az ébrenlét határán lebegő ember feje nagyon furcsa, zavaró álmok kavalkádjával van tele. Ha nem akarunk fáradtabban kelni, mint amennyire lefekvéskor voltunk, akkor fogadjuk el: a szervezetnek megvan a saját alvásigénye!