Még Debrecenből is elutaztunk a Tabánba egy nagy buli kedvéért
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.04.21. 10:05 | Frissítve: 2019.04.21. 19:02
Budapest – Alig vártuk, hogy meghallgassuk, milyen az, amikor nekünk játszik ott egy rock and roll banda! Ez a vidék manapság és más miatt is érdemes a felfedezésre.
Ifjúkorom kedves emlékei közé tartozik, amikor május 1-ejére Debrecenből a fővárosba utaztunk, hogy a budai hegyoldalban meghallgassuk az LGT-t és a többi rockbandát a tabáni szuperkoncerteken. Zengett akkor a hegyoldal, mint ahogy ma is a Kissvábhegyre is felhallatszik május elsejéken, amikor a távolból „Neked játszik ott egy rock’n'roll banda”.
Krúdy, Szerb Antal, Zilahy
A „Tabán” név nem csengett soha sem idegenül számomra. Az írók közül Krúdy gyakran emlegette Szindbád sétái során. A „céltalan csavargások és még céltalanabb üldögélések hazájának” nevezte ezt a völgyet. Mint írja. „hamvazószerda hangulatú, nagypéntekiesen búskomoly utcácskák” voltak itt akkoriban. Szerb Antal, pedig mint városba rejtett faluról ír 1935-ben a Nyugatban: „Minden második ház nagyhírű régi vendéglő volt, srammlizenével.”
Tűzvész és árvizek sújtották a völgyet a 19. században, a filoxéria járvány a szőlőművelést is lehetetlenné tette, s a századforduló városrendezési tervei lebontásra ítélték a városrész kopott házait. Ma nincs ezer ember, aki itt lakna, inkább bokros-fás ligeteket találunk csak erre. A régi Tabán olyannyira eltűnt, hogy Zilahy Lajos Halálos tavasz című itt játszódó regényének megfilmesítésekor (1939) a hangulatot felidézendő, óbudai utcácskákon tudtak csak forgatni.
Az Auguszt-palota vendéglői
Az említett írások hatására kedvünk szottyant kipróbálni a mai Tabán egy-két vendéglátó helyét. A régi kocsmákat már hiába kerestük, ám sok jót ígért a megújult Tabáni Kakas az Attila út közepe táján, amely hagyományos magyar ízeket ígér kockás abrosszal, esténként harmonika-muzsikával. Déltájt gyakran látom, hogy a cég tulajdonosa, Tóth András kint ül az ajtóban, s szívesen ajánl az étlapról. Máskor társasággal érkezve és vele néhány szót váltva kiderül: élete során hosszan dolgozott szakácsként a bécsi Mátyás pincében. Mint mondja, a Tabán iránti nosztalgiából bérli a vendéglőt. A magyaros ételeké a főszerep, de fontos számára, hogy saját recept alapján egyedi ízvilággal gazdagítsa a hagyományos fogásokat. Ezt magunk is megtapasztaljuk – egyikünk roston sült szürke marha hátszínt, másikunk bugaci kondás bőségtálat, havasi medve „cordon bleu”-t, vagy éppen kemencében sült fél kacsát választ libazsíron pirított burgonyával és párolt lilakáposztával. Mily különös: ugyanebben az épületben, az egykori Auguszt-palotában (Attila út 27.) van egy másik „vendéglátós” hely, melynek vezetője már a 21. század kihívásaira válaszolva alakította ki üzletét.
Míg a Tabáni Kakas az előző század hagyományos ízeit kínálja, Rátz Balázs UrbanFood Café; Coworking wifis helyisége inkább egy irodára, internetes kávézóra emlékeztet. Ahova akár rendszeresen nap mint nap dolgozni járnak a „törzsvendégek”. Kibérelnek egy asztalt pár órára, vagy akár egy napra, s laptopjukkal végzik a munkájukat, akár üzleti partnereket fogadnak, használhatják az irodai kellékeket (például színes nyomtatót), rendelhetnek harapnivalót, s közben fogyaszthatnak kedvükre kávét, teát, ásványvizet, gyümölcslevet. A jövő munkahelyén egy kávét mi is ittunk.
A sütizés itt igazi rituálé
És megyünk tovább pár száz métert egészen az Alexandriai Szent Katalin templomig. Jól is esik a séta az ebéd után, s a templom előtti téren újult erővel rohamozhatjuk meg egy aranyos kis cukrászda látványnak is remekműként ható édességeit.
A neve is vonzó: „Asztalka”, s a lakájos piciny kis szobákban kuckósan el is helyezkedünk, s felkészülünk a gyomor újabb örömeire. Beszélő és egyben találó neve van a cukrászda vezetőjének: Lelkes Virág. Hiszen kiderül, hogy miként kísérletezik ki a legkülönfélébb receptek szerint az újabb és újabb ízeket a napi 25-féle cukrászsüteményre. Fontos szempont, hogy ne a szokványos ízekkel rukkoljanak elő. A sütizés számukra igazi rituálé, a hangulat is meghatározó, amikor a tortákat tálalják. Egy olyan teret hoztak létre, ahol bárki otthon érezheti magát. A polgári otthon atmoszféráját nyújtják a bútorok, egyéb dísztárgyak. Itt különlegesek a porceláncsészék, amelyekben fenséges íze van a kávénak. Időt fordítottak régiségek restaurálására, s a dísztárgyaknak is megvan a maguk varázsa. Mi éppen asztalka-krémest kóstoltunk és áfonyás tortát, s nem csalódunk.
Pénz nélkül a volt kaszinóban
A Tabán északi csücskénél, a Várkert Bazár szomszédságában, a Duna-parton májusban nyitotta meg kapuit az Ybl Budai Kreatív Ház. Az Ybl Miklós által tervezett, korábban csak Ybl Vízházként ismert ikonikus neoreneszánsz épület a Pallas Athéné Alapítványok értékteremtő munkájának köszönhetően született újjá.
Az egykori Vízház története a 19. századra nyúlik vissza. A szivattyúgépház feladata az volt, hogy vízzel lássa el a várkertet, a királyi lakot, a konyhákat és az istállókat.
1992-ben részleges felújítást végeztek az épületen, melyet követően 15 éven át kaszinóként működött. A közel 150 éves épület 2016-ban került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába, s most újították fel először teljes körűen. A terasz felől egy alsó bejáratot nyitottak, mely közvetlen lejárat az épület alsó termeihez, ahol bemutatótér nyílt. A belépődíj nélkül látogatható térben kortárs kiállítások, a keleti kultúrát bemutató tárlatok láthatók. A ház adottságai, megújult terei igazi kreatív kihívást jelentenek a kiállító művészeknek. A vendégeket a folyamatosan megújuló és változatos, gyerekek és családok számára is izgalmas programkínálat mellett étterem és Dunára néző terasz is várja.
Most is lesz Tabán Fesztivál
S végül megtudom: a tabáni koncertszervezők május elsején idén is várják az érdeklődőket. A nosztalgia jegyében a Révész–Závodi duó idézi a Piramis-éveket, a P. Mobil-tagok és Vikidál Gyula, Török Ádám és a Mini, valamint a Beatrice nevét emelhetjük ki a rangos résztvevők közül, de fiatal zenészek sora is fellép a Gellérthegy és a Várhegy dombos területein, a Tenisz Center és a Hegyalja út között. A főváros szezonnyitó tavaszi – ingyenes – eseményére az elmúlt években mintegy negyedmillióan jöttek el szerte az országból, s vált a Tabán ismét jól csengő névvé a mai fiatalok számára is.
További információk a tabáni környékről itt találnak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)