Kütyük a fa alá: vásároljunk ésszel, s ha lehet, kompromisszumok nélkül!
Szerző: (szénási) | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.12.18. 10:01 | Frissítve: 2011.12.18. 20:44
Debrecen – Minden évnek meg van a maga szenzációs elektronikus kütyüje. Valami olyan, ami kezdetben keveseket hoz csak lázba, ezért drága. Aztán meg azért lesz kívánatos, mert hirtelen többféle típusa jelenik meg, lezuhan az ára is, és egyre többen szeretnék magukénak tudni.
Idén három elektronikai eszköz is ebbe a kategóriába tartozik szerintünk. A mediaplayer, azaz a multimédia lejátszó és a tabletek mellett az e-book olvasók. A Dehir.hu összegyűjtött néhány szempontot, amit érdemes figyelembe venni, bármit veszünk és bármikor.
Egyen mindent, HD-minőségben
Kezdjük a multimédia lejátszóval. Tíz éve még a DVD-lejátszók voltak az igazi sztárok. Csillaguk azonban a Blue-Ray játszók és az internetes letöltések elterjedésével, valamint a jó minőségű tömörítési formák (divx, xvid, mkv stb.) megjelenésével fokozatosan kezdett leáldozni. Ma az a kérdés, Blue-Ray lejátszóra van-e szükségünk, ami olvas mindenféle lemezt (CD, DVD, BRD), vagy egy olyan eszközre, amihez USB porton keresztül csatlakoztatható külső tároló (pendrive, winchester), amin filmek, fotók meg zene van.
A legtöbb Blue-Ray játszónak is van USB csatlakozási lehetősége, annak azonban, aki azonban a fenti lemezeket nem használja, felesleges olyan eszköz, amiben optikai meghajtó is található. Itt mérlegelni kell az árat: a mediaplayerek 20 ezer körül indulnak, a BRD-játszók kicsivel magasabban. Amire figyeljünk: alap a HDMI kimenet, ami jó hang- meg képátvitelt tesz lehetővé, és jó, ha HD kompatibilis (1080p) a készülék. Nem mindegy, tudunk erősítőhöz is csatlakozni másképpen is, mint sztereó RCA kábelekkel. Jó, ha van optikai vagy koaxális kimenet, ami lehetővé teszi az 5.1-es hangot is. A legtöbb mediaplayernek nincs külön kijelzője – ahhoz, hogy lássuk az eszköz menüjét, a tévé szolgálhat monitorként. Az olcsóbb eszközök közül mi a Western Digital és az O!play, a drágábbak közül a Dune és a Popcorn lejátszókat ajánljuk. Ezek 20-30 ezer, illetve 45-100 ezer körüli áron beszerezhetők, és általában nem tartalmaznak beépített merevlemezt.
Lehet olcsó is a tablet, de kompromisszumokkal
Táblagépek, azaz tabletek. Ma még mindig ott tartunk, hogy bár izgalmasak, tetszetősek ezek a készülékek, nem vagyunk benne egészen biztosak, valójában mire is jók. Egyrészt: lehet velük internetezni, telefonálni, fényképezni, filmet nézni, zenét hallgatni. Másrészt nem alkalmasak hosszú szövegek gépelésére, irodai feladatokra, komoly számítógépes munkára. Az olcsóbb modellek 30 körül már elérhetők, a drágák ára a csillagos egekben található. Félelmetesen népszerűek az Apple Ipadjei. Ezekben egyértelműen ott a jövő törekvése, hogy a telefon, a számítógép és a tévé egyetlen monitoron jelenjen meg. A tabletek esetében figyeljünk arra, mennyit bír az akku. Van-e HDMI csatlakozási lehetőség, s ha ezt használjuk lejátszásra, bír-e mondjuk egy mkv-formátumú HD-filmet szaggatás nélkül játszani. Az olcsóbb modellek esetében meglehet, hogy maga a kijelző sem mutat túl jó képet, esetleg melegszik a készülék, lassú a rendszere. Mindezeket vegyük figyelembe vásárlás előtt, mert meglehet, odajutunk, hogy 80-100 ezer alatt nem lesz elég örömünk a tabletben... Ugyanakkor egy olcsó táblagép is lehet jó, ha csak szét akarunk nézni a neten, a Facebookon, vagy ha csak két-három soros üzenetetek akarunk küldeni a barátainknak.
Könyvtár a zsebben
A végére hagytuk az E-book olvasókat. Tudjuk, más egy könyvet kézbe venni, viszont van, ami nem elérhető, s ilyenkor nem rossz egy e-book reader. Amit egyébként kötelezővé tennénk az oktatásban: mivel a maximum egy évre szóló tankönyvek, oktatási segédanyagok kinyomtatása tényleg pazarlás. Egy e-book olvasó 5. osztálytól egyetemig kiszolgálhatna egy diákot, úgy, hogy elférne rajta minden korábbi tankönyv és jegyzet. Ma az Amazon Kindle típusait tartják csúcsnak, de ez szerintünk ízlés dolga, a Koobe például teljes magyar támogatással bír. Fontos, hogy az olvasó kijelző ne LCD vagy TFT legyen, mert azon fárasztó hosszú távon olvasni, meg erre ott a laptop, a netbook is. Az e-ink kijelző nem hófehér, hanem kicsit szürkés, és akár ragyogó napfényben is olvasható, mert nincs háttérvilágítása, külső fény kell hozzá. Szempont, hogy minél többféle formát kezeljen, legyen kártyabemenete, vagy alapból 1-2 giga belső memóriája. Egy 5 colos olvasó talán kicsi – a többség 6 colos körül van, de láttunk már 9-es méretűt is (75 ezer forintért), ami annak lehet érdekes, aki újságot, illusztrált szöveget olvasna főleg. Egy jobb olvasóba lehet jegyzeteket is irkálni – szemben egy igazi kötettel, amit nem szívesen firkálunk össze. Ha azt vesszük, hogy egy e-book olvasót csakis olvasásra fogunk használni, talán soknak tűnik, hogy a használható modellek 40 ezer körül indulnak. Ám nézzük meg, ez hány kötet ára – biztos, hogy gyorsan megtérül a befektetés, és magunkkal hurcolhatjuk könyvek tucatjait a zakó zsebében.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)