Egy bakonyi kisváros fényei és csillogásai
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.04.13. 17:00 | Frissítve: 2024.04.13. 17:02
Ajka – Az áprilisi napfény beragyogja a Városligetet, a csónakázó tavat a kis szigettel. Ajka talán legszebb településrésze ez, az egykori bányászváros, ipari központ barátságos arcát mutatja.
Ajka kisváros a Bakonyban valahol Veszprém, Pápa és Sümeg között, mintegy 40 km-re Tihanytól északra, nem messze a Művészetek völgyétől. Elérhetősége a 8-as főúton, illetve a Székesfehérvár – Szombathely vasútvonalon a legpraktikusabb. Veszprém megye harmadik legnagyobb városa száz éve még mintegy 7 ezer lakosú volt, s mára ez a szám négyszeresére nőtt. Elsősorban az előző század ötvenes éveiben volt robbanásszerű az emelkedés, amikor nehézipari központtá fejlődött az 1959-ben városi „rangra” emelkedett település.
![Egy bakonyi kisváros fényei és csillogásai](upload/images/wp_cikkek/2024/ajka02.jpg)
Az ajkaiak kedvenc helye a Városliget (Fotó: Okolicsányi Zoltán)
Iparvárosi múlt
Akkoriban a magyar GDP egy százalékát termelték itt. A szénbányászat már a 19. század közepén elkezdődött, egy századdal később pedig nagy mennyiségű bauxitot találtak, így timföldgyár és alumíniumkohó is épült Ajkán. Ezek kiszolgálására hoztak létre erőművet. 1972-ben már 32 üzem működött a városban, s a település igazi iparvárossá vált.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/gyarmati.jpg)
A ma közel harmincezres kisváros múltjában elmélyedve felfigyelünk rendkívüli teljesítményekre, „fénypontokra”, amelyek a nagyvilág érdeklődését is felkeltették, s volt olyan vállalkozás, amelyik bár tragikusan véget ért, de hatással van a mai Ajka életére is.
Közel száz éve ebben kis községben működött a világ első kriptongyára amely forradalmasította a villanyégők előállítását. A feltaláló Bródy Imre volt, aki kikísérletezte, hogy sokkal gazdaságosabb és technikailag is előnyösebb, ha argon helyett kriptonnal töltik meg a gáztöltésű izzólámpát, amivel használati élettartama is jelentősen megnő. Bródy az ajkai Csingervölgyi erdő oxigéndús levegőjéből nyerte ki a kriptont. A gyár 1937-ben kezdte meg ipari termelését, s egy liter kriptont 1 pengő 26 filléres áron tudtak előállítani.
Világsiker, de jön a háború
Ekkorra azonban – mint a Villamosság nevű szaklapban (lásd Arcanum) olvashatjuk, hogy a korábban Bródy által megkeresett külföldi vegyi vállalatok közül kettő is - szabadalmaztatta a kriptongyártást, így az ajkai üzem működéséért szabadalmi díjat kellett fizetni (!) Az égőt az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Az önköltségek csökkentése érdekében a háborús körülmények dacára létrehozták az Ajkai Hőerőművet, ahol 1941-ben indult meg az áramtermelés. A nagy siker és a nemzetközi elismerés okozta lelkes hangulatban szóba jött újabb kriptongyárak létesítése is, ám a háború közbeszólt.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/ajka03.jpg)
Olyannyira, hogy mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala weboldalán olvashatjuk: a zsidó származású Bródyt deportálták és 1944-ben a bajorországi mühldorfi lágerben SS-katonák halálra verték - egy olyan helyiségben, amelyet kriptonlámpa fénye világított be. S hogy a tragédia teljes legyen, az ajkai gyár értékes berendezéseit a visszavonuló németek, a megmaradt nehézgépeket pedig a szovjet csapatok hurcolták magukkal.
Kristály Ajkáról
Nincs már a városnak üveggyára sem. Annak idején a bakonyi huták hagyományaira épült fel az új típusú üveghuta, az Ajkai Üveggyár, amikor az úrkúti üveghutát idetelepítették a Zichyek. Termékei Európa határain túl is ismertek, főleg ólomkristály üvegei révén a kontinens prémiumkategóriás termékskálája született meg a városban. Itt alkalmazták az ősi, szájfújásos technológiát csiszolt színes üvegtárgyak készítésére. A rendszerváltozás után Ajka Kristály kft. néven folytatta a munkát, de 2019-ben leállt a hutában az üveggyártás.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/ajka04.jpg)
A szénbányászat 1865-ben indult. A legenda szerint egy pásztorfiú tüzet rakott az erdőben, hogy nyáját megóvja a nagy hidegtől, mire a felszínhez közeli szénréteg lángra kapott. Így kezdődött a csingervölgyi szén története. Emellett a bauxit és a mangán kitermelése tette a kis falut szép lassan igazi bányászvárossá. Egészen 2004-ig, amikor az utolsó szénszállítmányt hozták fel a csillék a mélyből.
De térjünk át a jelenbe, hiszen a városban sétálgatva egy új Ajkát fedezhetünk fel. A ligetek üdítő színfoltok, s a kéthektáros zöldövezetben jól érezhetik magukat a helybéliek és a turisták is. Itt van a Kristályfürdő (élményfürdő és uszoda), mellette a kempinggel, mely fűthető faházaival, mobilházaival megfizethető, ugyanakkor színvonalas szálláshelyet nyújt a vendégeknek. Lakókocsihelyek, 58 kiépített sátorhely áll még az utazók rendelkezésére.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/ajka05oko.jpg)
Borsos, Fekete, Molnár
A csónakázó tó felett hídon juthatunk a szigetre, ahol a hosszú éveken át Ajkán gazdatisztként dolgozó Fekete István író állathőseiről készült szobrokat (Samu Katalin munkái: Kele, Vuk, Bogáncs és a többiek) fedezhetjük fel, de itt van a városhoz kötődő Kossuth-díjas képzőművész Borsos Miklós bronz mellszobra is magáról Fekete Istvánról.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/ajkafekete.jpg)
Ajka két hírességnek munkásságát tanulmányozhatjuk a Városi Múzeumban, ahol a helytörténeti tárlat mellett megnézhetjük Fekete István hagyatékát és a rajzokat, kisgrafikákat, kisplasztikákat bemutató Borsos Miklós emlékkiállítást, valamint a völgyhöz érzelmi szálakkal kötődő Molnár Gábor író emlékszobáját.
A múlt tehát elevenen él Ajka lakóinak mindennapjaiban is. Marton László szobrai: az Üvegfúvók és a Bányászok, vagy Farkas Tibor olvasztára ma is kedvelt köztéri alkotások. A Kristály Múzeumban valóban megcsodálhatjuk az üveggyár különleges alkotásait. Az 1965-ben megnyílt Bányamúzeum hazánk első szabadtéri műszaki emlékhelye. Az Őslény- és kőzettár a volt bányamentő állomás épületében kapott helyet. S megemlékezik a múzeum az 1909 januári súlyos bányakatasztrófáról, amikor az Ármin szállítóaknában a bányatűzben 55 csinger-völgyi bányász vesztette életét.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/ajka07.jpg)
Az élet megy tovább, s a múzeumtól nem messze, már bent az erdőben egy különleges házikó hívja fel magára a figyelmet. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjai tervezték és készítették, a Kristály-völgy Egyesület üzemelteti e faszerkezetű, hatalmas üvegfelületű épületet. Amely könyvtár és olvasószoba, de szükség esetén akár 3-4 ember erdei menedékhelye is lehet. Bárki hozhat ide könyvet, és elviheti, amit olvasni szeretne. A Bakony nyugati peremének kedvelt túraútvonalain járó turisták számára újszerű kirándulási tippnek is nevezhetjük.
Bródy Imre öröksége
És még egy nagy meglepetés: feléledt a balsorsú Kriptongyár emléke is. Ebben Varga Andreának és a CsingervölgyNonprofit kft.-nek van oroszlánrésze. A völgyben található épület, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa régiós fejlesztéseinek részeként, 300 milliós támogatásból újul meg mint Kripton - ház és Multikulturális Élményközpont. Sor kerül a megmaradt régi műtárgyak renoválására, a működéshez kapcsolódó kiszolgáló építmény rendbehozatalára.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/ajka06.jpg)
A Kriptongyár és az Ajkai üveggyár fény és az üveg kölcsönhatására épülő kortárs művészeti elemeket is bemutató K+F+I központjában, a többfunkciós térben arra is választ kaphatnak az érdeklődők, hogy a jelenkori kreatív ipar milyen alkotást tud létrehozni a 21. században. Kortárs művészeti-, nemzetközi fémszobrász kiállítások, fiatal dizájnerek bemutatkozása, workshopok, alkotótáborok, kulturális- és művészeti rendezvények, tudományos és szakmai szimpóziumok várják majd a látogatókat a 2240 m2 -es területen.
Bródy Imre személye a fiatalok körében is tiszteletnek örvend, szellemiségét értékes örökségnek tekintik, s ma már talán a körülmények is lehetővé teszik, hogy Ajkán szelleme újraéled, s talán ma már a körülmények is megengedik, hogy Ajkán olyan nagy dolgok szülessenek, amikre nemcsak felfigyel a világ, de a mi boldogulásunkhoz is hozzájárulnak.
További információk: ajka.hu, nagylaszlovmk.hu, sportvarosajka.hu, KriptonItt