Agyilag is fárasszuk le a kutyákat, ezt javasolja a debreceni tréner
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2023.05.29. 09:00 | Frissítve: 2023.05.29. 09:00
Debrecen – Mit ért a kutya abból, amit mondtunk neki? Ehet csokit? És mi a helyzet a kutya-macska barátsággal? Szabó Szandrával beszélgettünk.
A debreceni kutyatréner hölgy, Szabó Szandra az EBizód nézőinek már jó ismerőse: a KépzettEB(b) rovatban ad tippeket és tanácsokat a gazdiknak, hogyan álljanak kutyájukhoz. Ahogy a műsorhoz készült egyik videóban elárulta, nyolc éve kezdett el kutyázni, akkor fogadta örökbe Zápor nevű dalmatáját. Azt vallja, hogy a kutyával való foglalkozás ne csak a sétában és a labdázásban merüljön ki, „agyilag is le kell fárasztani őket”. Második kutyáját, Meteort már úgy választotta, hogy kifejezetten munkára is lehessen fogni, vele mentőkutyáznak is. (Ezzel többek között emberkeresésre képezi ki, amivel akár emberéleteket is menthetnek - a szerk.)

Dehir: Hol lehet ilyesmit tanulni?
Szabó Szandra: Elsősorban mindenkinek azt javaslom, hogy a saját kutyájával kezdjen el foglalkozni. Ha elkezded megérteni a saját kutyádat, akkor az fogja felnyitni a szemed és ráirányítani a figyelmed arra, hogy más kutyákon is vegyél észre jeleket, tulajdonságokat, mire mit fog reagálni. Ez egy nagyon gyakorlatias elfoglaltság vagy szakma, ha mondhatom így. Kutyasuliban, kutyás foglalkozásokon lehet leginkább tanulni. A szakkönyvek vagy az elméleti tudás közben, vagy később is megszerezhető. S ahogy telik az idő, és minél több kutyával találkozunk, annál jobban fogjuk megismerni és megérteni ezt a fajt.
Dehir: Ezek szerint annak is érdemes beleásnia magát ebbe, aki nem szeretne egyébként trénerkedni?
Szabó Szandra: Így van. Én mindenkinek ezt ajánlom, hogy ismerd meg a saját kutyádat, tudd, hogy mitől fél, mi hozza lázba, mi motiválja, s utána ha kutyás közösségbe szeretnél járni, vagy sportolnál vele, elmennétek kávézni vagy a Nagyerdőre, akkor nagyon fontos, hogy tudd, milyen hatásokra hogyan reagál.
Ha meglátsz egy másik kutyát, akkor is tudnod kell, érdemes-e odamenni, oda kell-e menni, barátok lesznek-e – vagy jó, ha időben felismered, jobb, ha elkerülik egymást.
Dehir: Néha látni olyat, hogy a gazda úgy beszél a kutyához, mintha ember lenne, például azt mondja, hogy ilyen aztán nehogy csinálj még egyszer. Érti a kutya?
Szabó Szandra: Az, hogy mit mondunk, vagy milyen hangsúllyal, jóval kevésbé fontos, mint az, hogyan reagálunk a testbeszédünkkel. Az egyik legegyszerűbb példa erre az, ha hazaérkezem és a kutyám megörül nekem, felugrik a lábamra, és én azt mondom neki, hogy jaj, nem szabad, nem szabad, de közben megsimogatom és mosolygok rá. Ebből azt érti meg, milyen jó, hogy idebújtam a gazdihoz, a gazdi ezt szereti, és ilyenkor hiába mondom a számmal, hogy nem, ne csináld, nem jó ez, nem ezt akartam, ha a testemmel mégis azt jelzem, hogy egy nehéz munkanap után de jó, hogy valaki megörült nekem otthon.
Dehir: Ehelyett mit tanácsol, mit tegyen a gazdi, ha megérkezik irodai öltözetben (harisnyában vagy öltönyben akár), és nem szeretné a felugrálást?
Szabó Szandra: Próbáljunk meg ne a kutyára figyelni, forduljunk el tőle, és ne bátorítsuk a viselkedését azzal, hogy még mosolygunk is rá. Eltelik egy perc, a kiskutyánk már nem ugrál, mert rájön, hogy a gazdi most nem rá figyel, és ha már nekünk is jó, lehajolunk, és mi hívjuk oda, akkor máris lehetőség van rá, hogy együtt örüljünk. Jókor kell örülni, és nem kizárólag akkor, amikor a kutya akarja.
Dehir: A gazdik az evést is hajlamosak túlzásba vinni. Tanulják a kutyák azt a nézést, hogy szeretnének még enni? Hiszen számukra az étkezés a nap fénypontja.
Szabó Szandra: A kutyák életében a háziasítás során is nagyon fontos kérdés volt, hogyan jutnak élelemhez. Annak, hogy az emberi közösségek mellett megmaradt, vagy odaszokott, szerves része volt, hogy enni kapott. A mai napig meg van a jó szokásuk, hogy
megpróbálnak minket mindenféle módszerrel manipulálni, hogy márpedig ők éhesek, de nagyon fontos, hogy mi adunk enni nekik, mi kontrolláljuk a súlyukat.
Az, hogy szépen néz, nem túl jó magyarázat. Ha naponta többször nasiztatjuk, azt vonjuk le a szokásos ételadagjából. Ha például egy rendezvényen voltunk, ahol a gyerekek etették a kutyát, akkor a vacsoránál kevesebbet kell adni neki, s így elkerülhető lesz a testsúlyfelesleg. Az is fontos egyébként, hogy nem minden emberi étel jó a kutyáknak. A csoki például kifejezetten mérgező számukra.
Dehir: Ha evésről beszélünk, beszéljünk a mozgásról is!
Szabó Szandra: A kutyák nálunk jóval többet tudnak mozognak, ezt érdemes kihasználni. Labdázhatunk, pullerezhetünk, frizbizhetünk velük, ezek olyan tárgyak, amiket eldobunk és a kutya majd visszahozza őket.
Dehir: A kutya-macska barátság létezik? Van jövője, vagy akár jelene?
Szabó Szandra: A kutya fantasztikusan jól kommunikáló faj, így nagyon jó potenciál van benne, hogy bármilyen más fajjal kommunikáljon. Úgy gondolom, bármilyen házikedvencek összeszoktathatók, ha kellő körültekintéssel végezzük.
Dehir: Ha nem kutyákkal foglalkozik, mit csinál a civil életében?
Szabó Szandra: Irodai munkát végzek, gazdasági területen tevékenykedem hétfőtől péntekig.
Dehir: És ha „megszabadul” a kutyáktól?
Szabó Szandra: Mivel a főállásom eléggé helyhez kötött, nekem a hobbim és a kikapcsolódásom is a kutyákban merül ki… A saját kutyámmal szeretek elsősorban foglalkozni, próbálok vele tréningezni. Mivel nemrégiben veszítettük el a másik kutyámat, különösen fontos, hogy sok időt töltsünk együtt. Nagyon szeretek túrázni, lehetőleg vele együtt, főleg hegyekben. Nekünk ezek a mozgások jönnek be leginkább. Ezek mellett persze a színház is nagy szerelem számomra, de oda nem kutyával megyek.
Szabó Szandrával és tanácsaival, tippjeivel az Ebizódban találkozhatnak. Érdemes feliratkozni a műsor Facebook oldalára, és a Youtube-csatornájára is!
Az eddigi Ebizódok itt érhetők el!
Tömegközlekedés
Kötelező oltások
Biztonságos autózás
Kullancs ellen védekezés
Kutyával a bevásárlóközpontban