A magyar bor csak itthon világhírű?
Szerző: MR1-Kossuth Rádió | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.09.09. 10:51 | Frissítve: 2011.10.20. 12:02
Magyarország – Egyre több világversenyen nyernek aranyérmet boraink, ugyanakkor rengeteg helyen árulnak borzalmas minőségűt, s a hamisítás ma is létező probléma – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A magyar bor itthon világhírű, vetette fel vitaindítónak Heimann Zoltán. Molnár Péter véleménye szerint viszont a siker a minőségi marketingen múlik. Az Ütközőben a Heimann családi birtok tulajdonosa és a Patrícius Borház képviselője mondta el véleményét arról, milyen a magyar bor megítélése a nemzetközi piacokon, mi a siker titka, s milyen problémákkal szembesülnek a magyar borászok.
Heimann Zoltán úgy fogalmazott: szeretjük magunkat szépnek és jónak látni, aztán meglepődünk, hogy a világpiac mást gondol rólunk. A boraink és a lehetőségeink jók, de a világpiac nem ismeri eléggé a magyar borokat, s – részben még a KGST-korszakban – rengeteg rossz borral találkoztak, melynek negatívumai ma is hatnak. Az elit már eljutott a világszínvonal közelébe, a munka további része a középmezőny fejlesztése, magasabb minőségre emelése.
Molnár Péter az egyik tokaji pincészet vezetőjeként úgy látja, a rendszerváltás után minőségi pincészetek emelkedtek ki, kialakult egy termékpiramis, amelynek csúcsán megtalálhatóak a világpiaci minőségű termékek. Marketing, piaci magatartás és minőség kérdése, hogy a magyar bor el tud-e jutni a rangos nemzetközi piacokra. A tokaji borvidék a rendszerváltás után az édes borok minőségének javítására helyezte a hangsúlyt, s ez a munka 1995-ben meg is hozta gyümölcsét, a tokaji újra berobbant a köztudatba, az utóbbi hat-nyolc évben pedig a száraz borokból is nagyon jó minőségűek kerültek piacra. A világpiac egyediséget, helyi sajátosságokat és értékeket vár, ezért is van reneszánsza a furmintnak. Molnár Péter biztos abban, hogy jó kommunikációval a magyar bor mint márka olyan szintre emelhető, amely később az országimázs alapja is lehet.
Heimann Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben egyre több világversenyről hoznak haza a magyar borok aranyérmet, a felszín alatt rengeteg gond van. Folyamatosan csökken a szőlőterület, számtalan helyen árulnak borzalmas minőségű bort, a borhamisítás még ma is létező probléma, olasz importbort adnak el magyar termékként, s a borásztársadalom sem egységes. A hatóságoknál kaotikus állapotok uralkodnak, a többféle adatszolgáltatás, a túlzott bürokrácia rengeteg adminisztrációs terhet ró a borászatokra. A hatóságoknak egységes információs adatbázissal kellene működniük, kommunikálniuk kellene egymással. Szükség lenne egy olyan szakmaközi szervezetre is, amely felvállalja a kormányzattal és a hatóságokkal való tárgyalást, s lobbizni tud az Európai Unióban.
Mindkét borász kiemelte ugyanakkor a regionális promócióban, az összefogásban rejlő lehetőséget és erőt, s egyetértettek abban, hogy Tokaj, Szekszárd, Eger vagy Villány sikere pozitívan hat a többi borvidékre is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)