Csendes gyilkos: több száz nő haláláért felelős ez a betegség hazánkban – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.05.27. 08:00 | Frissítve: 2021.05.27. 09:39
Debrecen – Gyors kialakulása és terjedése miatt a hagyományos nőgyógyászati szűrővizsgálatok sem hatásosak a petefészek-daganatok kimutatására. A tüneteket könnyen összekeverik egyszerű gyomorrontással, sokan figyelmen kívül hagyják őket – hívta fel a figyelmet a szakember.
A petefészek-daganatok a népesség halálozása szempontjából a második legveszélyesebb betegségcsoport. Ennek hátterében az áll, hogy felismerésére általában csak előrehaladott állapotban kerül sor, mivel kezdeti stádiumban tünetmentes, megbízható szűrővizsgálati módszerek pedig jelenleg nem állnak rendelkezésre. Mik a jelek és hogyan lehet megelőzni a betegség kialakulását, többek között erről beszélt dr. Póka Róbert nőgyógyász, onkológus és dr. Altorjay István gasztroenterológus a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Altorjay István elmondta, születéskor több ezer sejtkezdemény van már a petefészkekben, amint elkezdődik a lány ciklusa, havonta érnek meg ezek a sejtek.
– A petefészekrák előfordulása hazánkban kétszerese a világátlagnak. Évente 1500-1600 új esetet diagnosztizálnak, és körülbelül 800 nő hal bele a betegségbe. A petefészek-daganatok 10 százaléka örökletes
– összegezte a szakember.
Póka Róbert a petefészekrák kialakulásáról elárulta, hogy az elmúlt évtizedekben számos tudományos információ látott napvilágot a betegséggel kapcsolatban.
– Ezek közül ki kell emelni a genetikai hajlamot, bizonyos génekről igazolódott, hogy a betegség kialakulásában jelentős szerepet játszanak. Ezeket a géneket emlőrákos szövetekben mutatták ki először, így ehhez is szorosan kapcsolódnak – fogalmazott az onkológus.
Hozzátette, a világban az esetek 70-80 százalékát már előrehaladott stádiumban ismerik fel a szakemberek. Ennek oka, hogy a petefészkeket semmilyen burok, védelem nem veszi körül, ellentétben például méhnyakkal, amelyet izmos tok határol. Az utóbbi esetben rosszindulatú elváltozás esetén a leszakadó sejtek útját gátolja ez a tok, míg a petefészek esetében szabadon terjedhetnek ezek a sejtek, s eljuthatnak máshova is. Innentől pedig már harmadik stádiumú elváltozásról van szó.
– A páciensek döntő többsége arról számol be, hogy egy hónapnál nem régebbiek a panaszai.
Bizonytalan hasűri problémák jellemzőek: émelygés, emésztési zavar, fogyás, de nincsenek specifikus panaszok, s a legtöbb páciens nem tulajdonít jelentőségeket az előbb felsoroltaknak
– magyarázta Póka Róbert.
A méhnyakrák vagy emlőrák esetében alkalmazott szűrővizsgálatok a rövid intervallum, vagyis a kialakulás gyorsasága miatt nem használhatóak petefészekrák kimutatására. Bár vannak olyan vizsgálatok, amelyek alkalmasak lennének rá, az onkológus elmondása szerint nem tudják olyan gyakorisággal elvégezni, hogy a betegséget a korai fázisában, időben felismerjék. Emiatt az orvostudomány más eszközöket alkalmaz: a genetikai hajlam miatt olyan családokban, ahol előfordult emlőrák vagy vastagbél daganat, esetleg méhnyálkahártya vagy petefészek daganat, érdemes elvégeznie a genetikai vizsgálatot.
– A petefészek működésének leállítása csökkenti a daganat kialakulásának kockázatát. 40 éves tudományos adatok szerint a kombinált fogamzásgátlót szedő nőknél ez a kockákat 50 százalékkal alacsonyabb, mint az átlag
– mutatott rá Póka Róbert.
Az ezekben található hormon leállítja a peteérést, ezzel pedig nem történik meg az a folyamat, amely hozzájárulhat a daganatok kialakulásához. Szintén gátolja a peteérést a várandósság és a szoptatás, így ez is segíthet a rosszindulatú elváltozás megelőzésében.
A teljes beszélgetést megtekinthetik a videó második felében: