Vegetáriánus étrenddel megelőzhető a klímaváltozás?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.10.19. 07:53 | Frissítve: 2012.10.19. 18:21
Debrecen – A rekkenő hőség, a szárazság és a kiszámíthatatlan időjárás a klímaváltozás jele. Megállíthatjuk-e a globális felmelegedést, ha kevesebb húst eszünk?
A nyarak egyre szárazabbak és melegebbek, a csapadék mennyisége csökken, és egyre többször van rendkívüli időjárás a Kárpát-medencében. A globális felmelegedésről, a klímaváltozásról és annak hatásairól volt szó a Debreceni Televízió Köz-ügy című műsorának csütörtök esti adásában, ahol Lakatos Gyula ökológus, a Debreceni Egyetem docense és Pepó Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem intézetigazgatója volt a vendég.
- Az 1988-ban létrehozott Klímaváltozási Kormányközi Testület már harmadik jelentésében leírta azt, hogy az emberi tevékenység felelős az üvegházhatásért – kezdte Lakatos Gyula.
Az ökológus felidézte, hogy a klímaváltozást már 1896-ban leírták, de aztán az ötvenes évekig egyáltalán nem foglalkoztak vele, csak a nyolcvanas években lett egyértelmű, hogy valami megváltozott. Al Gore Nobel-díjas politikus volt az, aki a kilencvenes években több könyvével felhívta a figyelmet a klímaváltozásra. Magyarországon 2003-ban indult be a felmelegedéssel foglalkozó VAHAVA (Változás-Hatás-Válaszadás) program Láng István akadémikus vezetésével.
Pepó Péter elmondta, hogy amióta Magyarországon modern meteorológiai mérések vannak, az 1870-es évektől, azóta megfigyelhető a felmelegedés.
- 130 év alatt Debrecenben a lehullott éves csapadék mennyisége 130 milliméterrel csökkent. Ez nem sok, évente 1 milliméter, de havi 40-50 milliméterrel számolva ez azt jelenti, hogy háromhavi csapadék hiányzik. Emellett az évi középhőmérséklet is emelkedett, ez nagyon nagy problémát jelent a mezőgazdaságban. Ahhoz ugyan tudunk alkalmazkodni, hogy csökken a csapadékmennyiség, vagy nő a hőmérséklet, de a szélsőséges időjárás gyakoriságának növekedése óriási gondot jelent, ez a klímaváltozás legnagyobb problémája, ugyanis a záporesőszerűen lehulló csapadék kevésbé tud a talajba szivárogni. A klímaváltozás tendenciáihoz ugyan tudunk alkalmazkodni, de a szélsőségekhez nem – magyarázta az intézetigazgató.
Lakatos Gyula kifejtette, hogy egyes kutatások szerint az üvegházhatás egyik okozója a túlzott húsfogyasztás, hiszen a szarvasmarhák rengeteg metánt bocsátanak ki, ami nagyban felelős az üvegházhatásért.
- Javasolják, hogy térjünk vissza a napi egyszeri, illetve az ünnepnapi húsfogyasztáshoz. Az USA-ban az éves húsfogyasztás 125 kilogramm, Európában ennek csak hatvan százaléka. A földön körülbelül 1 milliárd szarvasmarha legel, egy szarvasmarha évente 120 kilogrammnyi metánt produkál, és a mentán felelős leginkább az üvegházhatásért. Így adódik a kérdés, hogy nem váltunk-e a kedvezőbb sertéstenyésztésre, esetleg az ember áttér a vegetáriánus életmódra, s nem marad mindenevő. Érdemes lenne megnézni, hogy ha nem ennénk húsfélét, akkor mennyivel kevesebb lenne a kibocsátott metán – mondta az ökológus.
A jövőről szólva Pepó Péter kiemelte, hogy egyetlen megoldás van: az alkalmazkodás.
- Sokféle forgatókönyv van a világon – pozitív és negatív –, hogy javulni vagy romlani fog a helyzet, de a legfontosabb, hogy alkalmazkodni kell a feltételekhez. A kedvezőtlen környezeti hatásokat mérsékelni lehet, ha a mérgező gázok kibocsátását csökkentjük. Az egész mezőgazdaság, az ipari termelés arról szól, hogy tudjuk ezeket a kedvezőtlen változásokat mérsékelni – fejtette ki az intézetigazgató.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)