„Valóban tornádó volt”: szakértőt kérdeztünk arról, mi történt Debrecenben – videóval
Szerző: MCDB/Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.05.30. 15:48 | Frissítve: 2019.05.31. 08:50
Debrecen – Minden együtt volt egy tornádó kialakulásához, ami nagyon ritka – mondja a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője.
„Valóban tornádó volt” – így reagált megkeresésünkre Szegedi Sándor, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének tanszékvezetője. Amint arról beszámoltunk, szerdán két év után újra egy kisebb tornádó alakult ki Debrecen mellett.
„A felhőörvényt hívjuk tubának, abban az esetben, hogyha ez eléri a felszínt, akárcsak néhány másodpercre, már nevezhetjük tornádónak a kialakult jelenséget. Egyes felvételek szerint ez tegnap valóban bekövetkezett. Ugyan nagyon gyenge volt, de tornádó alakult ki” – magyarázta a szakember.
Szegedi Sándor elmondta, előfordul ilyen időnként a térségben,
de sok dolognak együtt kell lennie, hogy kialakuljon.
„Szerdán a feltételek adottak voltak, nagyon sajátos volt az időjárási szituáció. Az Adriai-tenger fölött is volt egy alacsony nyomású légköri képződmény, meg valahol Skandinávia felett is, s a kettőt egy hullámzó frontrendszer kötötte össze. Fölöttünk éppen a hidegfronti szakasza húzódott, kettős fronthatással. Másrészt erős volt a légköri instabilitás, a gomolyfelhő- és zivatar képződéshez minden feltétel adott volt. Arra van szükség ehhez, hogy minél több nedvesség és minél nagyobb energiamennyiség legyen a légkörben. Kisütött a nap, előző napokon egy csomó eső esett, csurom víz volt minden, így mindkét feltétel adott volt” – magyarázta a tanszékvezető.
A gomolyfelhők és a zivatarfelhők így kialakultak, emellett a felszín közeli szél gyenge volt, szinte szélcsendben alakult ki a zivatar, ami igen ritka. Mindemellett a magassági szél erős volt, így ez a szél felülről megpörgeti a zivatarfelhő tetejét, ami felülről lefelé kezd el forogni, s kinő belőle egy örvény. Ezt nevezik tubának, ami ha eléri a felszínt, onnantól már tornádónak.
A tornádók erősségét a Fujita-skálán mérik,
a hatfokozatú skála alapján a debreceni tornádó Szegedi Sándor szerint nullás erősségű volt.
A legerősebb, ami Magyarországon kialakult (legalábbis a kártétel alapján erre következtetnek), az 1923-as évhez köthető. Itt az örvénylés sebessége meghaladhatta a 300 kilométer/órát; egy ilyen tornádó már a vasbeton épületekben is kárt okozna.
A szakértő szerint a debreceni tornádó a felvételek alapján 1-2 méter átmérőjű lehetett. Hozzávetőlegesen az Amerikai Egyesült Államok középnyugati részén fél kilométer átmérőjű tornádók is előfordulnak. A mi tornádónk nem is volt túl hosszú, mivel nagyon alacsonyan voltak a zivatarfelhők; 100-150 méter volt a távolság a föld és a felhők között, s a tuba kialakulásával együtt is csak pár percig élt.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Óriási zuhét kapott Debrecen, tornádó ért földet a város határában – fotókkal, videóval | 2019.05.29 |
Ilyen szépen táncolt a tornádó Debrecen keleti határában – videóval | 2017.05.15 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)