Túlvásárlás mint globális probléma
Szerző: Fizetett hirdetés | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.03.16. 11:00 | Frissítve: 2022.03.16. 11:23
Debrecen – Csak egy Földünk van – gyakran olvashatjuk környezetvédelmi cikkek címeként. Sajnos sokakban még most sem tudatosult az a tény, miszerint fenntartható életmódra kell váltania az emberiségnek. (x)
Ha ez a változás nem történik meg, a jövőben élhetetlenné fog válni a bolygónk. A fenntarthatóság már szinte minden iparágban megjelent mint kulcsfontosságú tényező. Az autóiparban például megfigyelhető az elektromos autókra való paradigmaváltás, háztartásunkba pedig megújuló energiaforrásokkal működő berendezéseket szerezhetünk be. Az MNB Zöld Otthon Program pedig azzal a céllal jött létre, hogy megteremtsen egy zöld lakáshitel piacot.
Mit tehetünk mi?
Egyéni szinten számtalan oldalról hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Földünket megkímélve éljük mindennapi életünket. A hulladékot gyűjtsük szelektíven, lehetőség szerint ne egyedül utazzunk személyautóban stb.
Talán a legkevésbé gondoljuk, hogy környezetkárosító hatással jár a túlvásárlás jelensége. Gyakran olyan termékeket is kosárba helyezünk, amire nincs is szükségünk, de valamilyen oknál fogva mégis megvesszük.
Fontos, hogy tudatosan vásároljunk és ne viselkedjünk impulzus vásárlóként. Amikor egy nagyobb háztartási gép meghibásodik, először mindenképpen javasolt szerelővel megvizsgáltatni ahelyett, hogy azonnal egy új termékért rohannánk a boltba. (Természetesen előfordul, hogy a javítás drágább, mint egy új eszköz beszerzése, ekkor érthető, ha nem költünk a szervizelésre.)
A textilipar szerepe a környezetszennyezésben
A környezetszennyezést tekintve a textilipar a második helyen áll az iparágak közül. Ennek oka egyrészt a rengeteg festékanyag, másrészt a vízigény nagy, amit a ruhák gyártásánál alkalmaznak (például egy pamutpóló elkészítéséhez 2700 liter víz szükséges), harmadrészt pedig a poliészter gyártás óriási mennyiségű szén-dioxid kibocsátással jár (2015-ben 706 milliárd tonna CO2-kibocsátás). Ha továbbra sem változtatunk a helyzeten, 2050-re az éves szén-dioxid kibocsátás negyedét fogja kitenni a divatipar.
Emellett gyakran az értékesített ruhákat nem adják el, így „felesleges” volt legyártani őket, és hulladékká válnak. Felmérések szerint évente 300 ezer tonna divathulladék keletkezik. Ráadásul átlagosan öt hétig tartjuk meg vásárlás után a ruháinkat. 400 százalékkal többet vásárolnak az emberek ruhát most, mint 20 évvel ezelőtt.
Az index.hu egy 2017-es cikke alapján az USA-ban évente 14-15 millió tonna ruhát dobnak ki, és hiába viszik őket adományboltokba, az Environmental Protection Agency adatai szerint 84 százalékuk végül a hulladéklerakóban végzi. Itt például a viszkóz bomlásnak indul, további üvegházhatásokat termelve, komposztálódni azonban nem tudnak a vegyi eljárások miatt, amelyeken átestek. Az olyan kőolaj-alapú anyagok, mint a poliészter pedig csak évszázadok alatt bomlanak le.
„Felelősségvállalás – fenntarthatóan cselekedni!”
Napjainkban az áruházak is egyre „hangosabban” nyilatkoznak a természetvédelemről. A Kik több mint öt éve kiegészítette magatartási kódexét környezetvédelmi szempontokkal. 2015. októberétől nem lehet szokványos műanyagzacskót vásárolni az üzleteikben. Az áramfogyasztásra kiemelten odafigyelnek, hogy a lehető legminimálisabb szinten tartsák. Ráadásul a logisztikai központokban a raklapkocsikban is a hatékonyabb lítiumionosokra cserélték az akkumulátorokat.
Mit tegyünk, hogy fenntartható vásárlóvá válhassunk?
Élelmiszervásárlás során mindig legyen nálunk vászontáska, hogy elkerüljük egy-egy újabb műanyagzacskó használatba vételét. A piacok mellett egyre több csomagolásmentes boltban vásárolhatunk Magyarországon, ha tehetjük, részesítsük őket előnyben. Ezenfelül a napi élelmiszereket érdemes nagyobb kiszerelésben vásárolni, ezzel csökkentve a csomagolás mennyiségét, ami részünkről szemétté válna.
Ruházat szempontjából pedig fontos, hogy gondoljuk át, valóban szívesen viselnénk-e az adott ruhadarabot, hiszen gyakran előfordul, hogy megveszünk egy ruhát és évekig egyáltalán nem is hordjuk.
Ha már tudjuk, hogy nem fogunk viselni egy-egy pólót, pulcsit, nadrágot, de még jó állapotú, semmiképpen ne hajítsuk a kukába, helyette adományozzuk el. Ezzel egyúttal segítünk másokon, plusz nekünk előnyt jelent a plusz hely gardróbunkban. Vásárláskor nézzük meg, miből készült a kiszemelt ruhadarab. Hallottunk már a biopamutról?
Összegezve tehát figyeljünk oda a mindennapokban, mit, hogyan, mennyit vásárolunk. Ha ész nélkül megveszünk mindent a polcokról, észre sem vesszük, milyen súlyos következményekkel jár cselekedetünk. Apróságnak tűnhet, de sok kicsi sokra megy.