Több tízezer köbméter szürkevizet tudnának naponta biztosítani a debreceni gyáraknak – videóval

---

Debrecen - Bőségesen van tartalék, de az értékes felszín alatti vízkészletet akkor is óvni kell – nyilatkozta Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.

---

Közmeghallgatást és lakossági fórumot hirdettek hétfőre a Kölcsey Központba a CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyára ügyében. A csaknem hat és fél óra hosszú eseményen sok mindenről szó esett, ám valószínűleg maradt még megválaszolatlan kérdés is. Ezekkel foglalkoztak a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában, ahol Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója volt a vendég.

Mint mondta, vízműként a város vízellátásában érdekeltek. A vízgazdálkodás feladata az, hogy a jelentkező társadalmi igényeket összhangba hozza a rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal – esetükben ez a vizet jelenti.

A legfontosabb szempont számukra, hogy a lakosság ellátásbiztonsága minőségi, mennyiségi szempontból tartósan, fenntartható módon biztosítva legyen, fogalmazott Gorján Ferenc.

Kiemelte, Debrecen napi átlagos vízigénye körülbelül 40 ezer köbmétert tesz ki. Csúcsidőszakban (tavaly ez június végét jelentette) elérte a 60 ezer köbmétert.

- Alapszabály, hogy nem vehetek ki több vizet a vízkészletből, mint ami a napi utánpótlódás mértéke. Ha ez megtörténne, csökkenne a vízkészlet. A napi utánpótlódás a felszín alatti vízkészletek tekintetében – 98 fúrt kút áll rendelkezésre – 75 ezer köbméter. Ezen felül létezik kiegészítő vízbázis is, a Keleti-főcsatornára telepített felszíni víztisztítómű – ahol épp rekonstrukció zajlik –, melyből vezetéken keresztül érkezik a víz. Ennek elméleti kapacitása 30 ezer köbméter naponta, de jelenleg 12 ezret veszünk csak át – mutatott rá a szakember.

Így összesen az elméletileg elérhető kapacitás (ami még nem veszélyezteti a vízkészletek utánpótlódását) 105 ezer köbméter naponta.

Tehát bőségesen van még tartalék, ehhez azonban komoly kapacitásnövelő beruházásokat kell végrehajtani, fogalmazott.

Szennyvíz is keletkezik

A vezérigazgató hangsúlyozta, az említett utánpótlódás mértéke tartós, hiszen régi, 8-10 ezer éves vizekről van szó a felszín alatt, így a mostani aszályok jelenleg nem okozhatnak gondot. Ettől függetlenül óvni-vigyázni kell rá, hiszen a víz semmivel sem pótolható, mutatott rá.

Hozzátette, keletkezik azonban szennyvíz is (kézmosás, mosás, mosakodás, főzés stb.) melynek napi mennyisége – arányban a vízfelhasználással – száraz időszakban 30-40 ezer köbméter naponta, míg csapadékosban akár a 60 ezret is elérheti.

Gorján Ferenc szerint a szennyvíztisztítás legfontosabb feladata a befogadó víztest vízminőségének védelme mint legnagyobb környezetvédelmi tevékenység. Olyan mértékben kell megtisztítaniuk a szennyvizet, hogy az a befogadó víztest élővilágát károsan ne befolyásolhassa.

Itt merül fel a szürkevíz kérdése.

– Ha előállítottunk egy olyan minőségű tisztított szennyvizet, ami az élővilágra nem veszélyes – mechanikai szennyeződésektől, lebegő anyagoktól mentes, biológiailag nem tartalmaz semmilyen káros anyagot – és keletkezik belőle naponta 30-40 ezer köbméter, akkor ne az értékes, lassan utánpótlódó, felszín alatti vízkészleteket használjuk ipari üzemek vízigényének kielégítésére, hanem ezt a szürkevizet

– fejtette ki.

Mint az a fórumon elhangzott, az álhírekkel szemben (40 ezer köbméter vízigény) a CATL átlagfogyasztása 3 ezer köbméter lehet az első ütemben.

– Információink szerint három ütemről van szó, az első ütem csúcsvízfelhasználása 6232 köbméter naponta, és ugyanennyi lesz a második-harmadik ütemé is. A végső kapacitás tehát 18-20 ezer, erre kell méretezni a rendszereket, mert nekünk első a lakosság ellátásbiztonsága – folytatta a vezérigazgató, hozzátéve, a Déli Gazdasági Övezet teljes vízigénye napi 25 ezer köbméter lehet összesen. Ennek ipari részére lehetőség szerint szürkevizet kell használni.

Megoldást jelenthet

Természetesen a gyáraknak és az ottlévő üzemeknek lesznek ivóvízigényei is.

– A dolgozók vízigényéhez (mosakodás, zuhanyzás, üzemi konyha) ivóvizet kell kiszolgálni, ami nem mehet máshonnan, mint a városi elosztóhálózatról, annak megfelelően méretezett vezetékkel. Az elpárolgó hűtővízre azonban nem az értékes ivóvíz minőségű vizet használjuk – mondta.

A jelenlegi információk alapján az összvízigény jelentős része technológiai vízmennyiség, melynek kielégítésére minőség szempontjából alkalmas a szürkevíz, fogalmazott.

Hozzátette, a tisztított szennyvizet tehát nem a Tócó-csatornába vezetnék, hanem eljuttatnák a Déli Gazdasági Övezetbe. Ehhez a szennyvíztisztító telepen osztóműtárgyat kell készíteni, indítóműtárgyat építeni, távvezetéket kiépíteni és a gazdasági övezetben tározó medencét létrehozni.

Hangsúlyozta, természeti katasztrófa, szabotázscselekmény esetén is létezik vészforgatókönyv, amely előírja, milyen sorrendben kapcsolják ki a közüzemi vízellátásról a felhasználókat. Ez alapján pedig csak a legvégső esetben nyúlhatnak a lakosság ellátásához.

Felmerülő aggályok

A gyárban használt hűtővíz okozhat-e károkat? – merült fel a kérdés.

– A legrosszabb forgatókönyv szerint sem veszélyeztetheti Debrecen vízbázisát, mivel az a város északi és keleti részén található. A felszín alatti vizek áramlási iránya észak-kelet, délnyugati, nem tud visszafelé áramlani – mutatott rá Gorján Ferenc.

Elmondta továbbá, hogy a CATL gyárának saját ipari szennyvíztisztítót kell létesítenie. Az ipari szennyvíz megtisztítását követően – amennyiben megfelel a közcsatornába bocsátás feltételeinek – juthat el egy külön, nyomott szennyvízvezetéken a szennyvíztisztító telepre, melyet maguk is ellenőriznek, és megtisztítanak.

A kommunális szennyvíz ezzel szemben a városi csatornarendszerbe megy.

Felmerült továbbá az is, hogy a gyár esetleg észrevétlenül ki tud-e venni a debreceni vízkészletből, ha saját kutat fúr.

– Ahhoz hatósági engedélyre lenne szükség. Debrecen vízellátását az említett áramlási viszonyok miatt egyébként sem veszélyeztetné, de nyilván észrevennénk a vízhasználat mennyiségéből. Ez azonban már hatósági jogkör, a vízkészlet nyilvántartását a vízügy szakemberei vezetik – összegezte Gorján Ferenc.

A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: