Több száz professzor és orvos találkozik Debrecenben
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.06.11. 16:06 | Frissítve: 2012.06.11. 16:06
Debrecen – A biofizika, az élettan, a kórélettan, az idegtudományok, valamint a sejt- és a fejlődésbiológia különböző szakterületein feltárt legújabb eredményeket tekintik át a Magyar Élettani Társaság (MÉT) 76. vándorgyűlésén Debrecenben – közölte a konferencia elnöke a hétfői nyitónapon, sajtótájékoztatón.
Csernoch László professzor tájékoztatása szerint a háromnapos tanácskozáson 350 hazai és 30 külföldi – ausztrál, amerikai, francia, német, holland – szakember vesz részt. Hozzátette: a tudományok interdiszciplináris voltát jelzi, hogy a MÉT a vándorgyűlést ezúttal is együtt rendezi a Magyar Anatómusok Társaságával (MAT), a Magyar Biofizikai Társasággal (MBT), valamint a Magyar Mikrocirkulációs és Vaszkuláris Biológiai Társasággal (MMVBT).
Hunyady László, a MÉT elnöke utalt arra, hogy a társaság legjelentősebb tudományos fórumát 1931 óta folyamatos megrendezik, évente más-más városban. Fontosnak nevezte a különböző tudományterületek együttműködését, mert – mint mondta – egy-egy élettani folyamat másként írható le biofizikai, anatómiai, elektrofiziológiai módszerekkel, s ezáltal jobban megismerhetők annak hatásmechanizmusai.
Koller Ákos, az MMVBT elnöke példaként a mikroerek vizsgálatát emelte ki, amelynek során bebizonyosodott, hogy az öregkori elbutulást az agyi keringés zavara és nem az agyszövet problémája okozza. A professzor kiemelte, ezért is fontos, hogy a képzésben se jelentsenek merev határokat a tudományterületek, bár a komplexebb megközelítésre főként a PhD-képzésben van lehetőség.
Csernoch László hozzátette: a MÉT fontos feladatának tartja a szakmai utánpótlás nevelését is, ezért a tudományos programban kiemelkedő szerepet kap a Fiatal Élettudományi Kutatók Fóruma, amelynek keretében fiatal, pályájuk kezdetén tartó kutatók kapnak bemutatkozási lehetőséget. Külön szimpóziumot tartanak a vándorgyűlés keretében arról, milyen technikákat kell alkalmazni a XXI. századi orvosképzésben.
Példaként említette, hogy míg évtizedekkel ezelőtt a mikroszkóp volt az egyetlen elfogadott vizsgálati eszköz az anatómiában, ma már a számítógép az, de hamarosan eljön a háromdimenziós szemléltetés ideje.
Antal Miklós anatómus professzor ugyanakkor azt mondta, ő a „megőrizve haladás” híve, vagyis a jól bevált vizsgálati eszközöket nem helyettesítik, hanem kiegészítik az új vizsgálati formák. Koller Ákos szerint ma már a professzorok is erős hallgatói kontroll alatt vannak, egy-egy hallgató például előadás közben az iPad-jén összevetheti, hogy az adott témáról mit tanítanak a heidelbergi vagy éppen a New York-i egyetemen.
Mátyus László professzor, az MBT alelnöke szerint változnak a hallgatói igények is, s 1-2 éven belül a Debreceni Egyetemen (DE) elhangzó előadások is letölthetőek, közösségi portálokon is elérhetőek lesznek. Az élettani társaság szerdán befejeződő vándorgyűlésén 18 szekcióban vitatják meg ezeket a kérdéseket a résztvevők – hangzott el a sajtótájékoztatón.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)