Amikor tankok ezrei csatáztak Debrecen környékén
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2011.07.08. 08:27 | Frissítve: 2011.07.08. 08:27
Nem mindennapi képekre bukkantunk a berlini levéltár internetes adatbázisában. A fotókon német tankok és lövegek láthatók a Piac utcán. Vélhetően a nagy debreceni tankcsatában is szerepet kaptak. De miért is csatázott épp nálunk több ezer tank?
A berlini levéltár, a Bundesarchiv internetes adatbázisában 11 millió képet tárolnak Németország modern kori történetéről, köztük debreceni vonatkozásúakat is. Három fotón német tankokat és lövegeket láthatunk a Piac utcán. Két felvétel 1944 augusztusában, egy pedig októberben készült.
Német párduc a Csonkatemplom előtt
Ez utóbbin az előtérben egy Panzer V-ös látható, ráadásul az Ausf. A változat, ami akkoriban a németek legmodernebb harckocsija volt. A fotón lévő páncélos nem lehetett egy évnél öregebb, mivel ezt a változatot csak 1943 őszén kezdték el gyártani a kurszki csata keserű tapasztalatai alapján. Az Ausf. A már módosított parancsnoki kupolával hagyta el a gyártósort, a tervezői gondoltak a légvédelemre is; az állványára MG 34-es géppuskát lehetett szerelni.
Közepes méretű tanknak számít, de azért nem pillekönnyű darab; 46 tonnájával nehezedett a Piac utcára. Ez ötven Zsiguli, száz tehén, kétszázkilencven Fekete Laci és kilencszáz Lady Gaga súlya. A harckocsi minden bizonnyal a harmadik német páncélos hadtest tagja volt, s nagy valószínűséggel részt vett a nagy debreceni tankcsatában.
De mi is az a nagy debreceni tankcsata?
A nagy debreceni tankcsatáról a laikusok legfeljebb annyit tudnak, hogy 1944 októberében német páncéloshadosztályok magyar páncélosokkal megerősítve Debrecentől délre és délkeletre próbálták feltartóztatni a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatokat.
Tájkép a debreceni csata után
A 13 napig tartó debreceni nagy tankcsata október 19-én végül a szovjetek győzelmével végződött. Az idősebbek biztosan emlékeznek, hogy az ütközetnek a Kossuth utcán volt egy emlékműve, ám azt az 1990-es években eltávolították.
Nem is olyan biztos az a szovjet siker
„A debreceni tankcsatának van egy szűkebb és egy tágabb értelmezése” – mondja Barta Róbert történész, a Debreceni Egyetem docense. „A szovjet vezetés szeptember végén kiadta parancsba, hogy két szovjet hadseregnek, a második és a negyedik ukrán frontnak előre kell nyomulnia a Tiszáig. Ez egyben egy bekerítő hadművelet lett volna: az első és második magyar hadsereget, valamint a 8. német hadsereget akarták bekeríteni. Ennek a hadműveletnek volt a része a nagy debreceni tankcsata, ami ugyan valóban a szovjetek győzelmével ért véget, de mivel a német és a két magyar hadsereg ki tudott törni, német szempontból ez egy elhárító győzelem volt.”
A tankcsatában becslések szerint 3 ezernél is több páncélos vett részt, napról napra egyre több. A szovjetek Kecskemétről rendeltek Debrecenhez tankokat, a németek pedig Erdélyből, a „Cigánybáró” hadműveletben részt vevő alakulatoktól. Az összecsapások a város körül, egy nagyjából 60 kilométeres körben zajlottak. „Nem egy nagy csatát kell elképzelni tankok ezreivel” – magyarázza Barta Róbert. „Ezek kisebb találkozóharcok voltak, mindkét fél folyamatosan támadt, hogy előnyösebb helyzetben legyen. Ezeknek a találkozóharcoknak a laza összessége a nagy debreceni tankcsata, ami azonban legalább akkora volt, mint a kurszki.”
Debrecent kozákok és tankok foglalták el
Debrecenbe a szovjet csapatok október 19-én hatoltak be, s másnap hajnalra már a kezükben volt a város. A cívisvárost egy igen különleges, lovas-gépesített csoport foglalta el; ebben a kozák lovasok egy beosztásban voltak a harckocsikkal. A hadosztályt Issza Alekszandrovics Plijev altábornagy vezette (sok kitüntetése és vicces bajsza volt), aki később a kubai szovjet erők parancsnoka lett.
Fotók: Bundesarchiv, www.priskos.extra.hu
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)