Stabil-e Debrecen idei költségvetése? Így néz ki a büdzsé kormánypárti és ellenzéki szemszögből – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.02.26. 08:35 | Frissítve: 2021.02.26. 09:58
Debrecen - Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint racionális és takarékos a költségvetés, Gondola Zsolt Zoárd a bevételi oldalt látja aggályosnak.
A tavalyinál nagyobb, több mint 162 milliárd forintos mérleg-főösszeggel tervezték meg Debrecen idei költségvetését. A polgármester úgy jellemezte: ez egy erős, fejlesztés-centrikus költségvetés, melyben a beruházási főösszeg önmagában 84.8 milliárd forint.
Bár a városi közgyűlés a járványhelyzet miatt nem ül össze, a költségvetést az ellenzéki pártok képviselői is megkapták és többségük azóta véleményezte is. A Debrecen Televízió Közügy című műsorában ezt tette Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője és Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnöke is.
Papp Viktor elöljáróban elmondta: a 2021-es költségvetést a stabilitás, a biztonság és a fejlődés jegyében készült és jelentősen fejlesztéscentrikus. A beruházásokon túl a bérfejlesztésre és az intézmények működésére is biztosított a finanszírozás.
- Racionális és takarékos a költségvetés, arra költünk, amire szükséges – hangsúlyozta a frakcióvezető .- Természetesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szociális szférára és a járvány elleni védekezésre. De bízunk benne, hogy minél hamarabb lehet nyitni és a közgyűlési munkát is el tudjuk kezdeni.
Papp Viktor arra is rámutatott, hogy Papp László polgármester párbeszédet kezdeményezett a pártok képviselőivel. A frakcióvezető megköszönte mindazok konstruktív hozzáállását, akik részt vettek benne – a Demokratikus Koalíció képviselői ugyanis nem mentek el erre az egyeztetésre annak ellenére sem, hogy övéké az önkormányzatban a pénzügyi bizottság elnöki pozíciója.
Gondola Zsolt Zoárd „teljesen újszerűnek” nevezte a költségvetést, hiszen a pandémia új helyzetet teremtett. Egyrészt az elfogadása nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik, így nem volt költségvetési vita, tehát az elfogadása csak technikai kérdés.
- Az már nehezebb kérdés, hogy a Papp László által megfogalmazott iránnyal egyet lehet-e érteni – mondta el a Civil Fórum elnöke, aki hozzátette: amióta ő önkormányzati képviselő, nem emlékszik olyan esetre, amikor arról lett volna vita, hogy a bevételek miként alakulnak, mindig a kiadási oldalt érte kritika. A járványhelyzet miatt kiesett 3 milliárd 750 millió forint bevétel és az a téma, hogy vegyen-e fel a város hitelt.
- Polgármester úr úgy foglalt állást, hogy nem szükséges a hitelfelvétel, ehhez képest a költségvetés végösszege magasabb lett a tavalyinál. Ilyen csoda nincs – fogalmazott a szervezet elnöke, aki szerint a bevételi oldal lett egy kicsit „meghackelve”. Szerinte nem valós bevételek vannak megcélozva a felhalmozás jellegű ingatlan eladásoknál – erre az Agóra és a Balásházy középiskola épületének eladását hozta fel példának.
Gondola Zsolt Zoárd szerint, ha a bevétel nem biztos, a kiadásokkal óvatosabban kell bánni.
Papp Viktor erre reagálva kijelentette: a szóban forgó épületek megvételének szándékával a Debreceni Egyetem kereste meg a várost, a tételek tehát megalapozottan kerültek bele a költségvetésbe. A Balásházyt eddig is az egyetem üzemeltette a mezőgazdasági képzésének megfelelően, így tehát egy kézbe kerül a működtetés és a tulajdon. Az Agóra esetében annak idején EU-s pályázati kikötés volt, hogy az egyetemek és a megyei jogú városok együtt pályázzanak ilyen célra. Az ingatlan egyetemi tulajdonon található, tehát ebben az esetben is „profiltisztítás” valósul meg.
A bevételekkel kapcsolatban a frakcióvezető hozzátette: a helyi adókkal is úgy számoltak, hogy figyelték a 2020-as teljesüléseket. Például 17,3 milliárd forint bevétellel kalkuláltak és nő az állami normatív támogatások összege.
Gondola Zsolt Zoárd a témához még hozzáfűzte: úgy látja, arra van esély, hogy az ingatlanértékesítésből kieső bevételeket kormányzati kompenzáció pótolja. A Civil Fórum azt nem fogja támogatni, hogy a város hiteleket vegyen fel, hangsúlyozta az elnök. A kompenzációról szólva Papp Viktor megerősítette a Civil Fórum elnökének vélekedését, miszerint márciusban ül le a kormány egyenként a megyei jogú városok vezetőivel és áprilisban meg is születhetnek a megállapodások.
A Civil Fórum elnöke arról is beszélt, hogy több módosító indítványt fogalmaztak meg a költségvetéssel kapcsolatban a kiadási oldalra vonatkozóan, a tartalék terhére, hogy ezek miatt ne kelljen a költségvetést módosítani. Egész évben gyűjtik a lakossági igényeket – például megemlítette a Pálmától a Zeneművészetiig tartó körúti rész rendbehozatalát. A módosító indítványaik pedig általában a következő évben „be szoktak érni”.
- Mi is gyűjtjük természetesen a lakossági észrevételeket - reflektált erre Papp Viktor. - Ennek mentén jött létre 2012-ben a Fidesz-KDNP frakció javaslatára a kertségi fejlesztési program. Erre idén rekordösszegű, 6,1 milliárd forintot szán a költségvetés.
Ebből 1,7 milliárd forint jut útépítésre, 680 millió nagyfelületű aszfaltozásra a leromlott utak esetében. És ebben az évben tervezzük például megépíteni a Kelettervtől a Vágóhíd utcán át a Diószegi úton keresztül a Panoráma útig a kerékpárutat. De a koncepció a része a járdaépítés és a közvilágítás fejlesztése és a csapadékvíz elvezetés is. És a lakótelepeken is fontos fejlesztések mennek végbe.
Gondola Zsolt Zoárd hozzáfűzte, úgy látja, hogy Balázs Ákos alpolgármesterré választásával a városüzemeltetésben jó irány indult el – ennek már a területeket is látszanak az eredményei.
- Azonban a városnak van három nagy problémája, amit az utcákon lehet látni – mondta az egyesület elnöke. - Az egyik: a város tisztán tartása még mindig hagy kívánnivalót maga után. A másik a közlekedés: még mindig sokat ülnek dugóban a debreceniek. A harmadik pedig az utak állapota – nem elég a toldozás-foldozás.
- Folyamatosan figyeljük az utak állapotát és azon vagyunk, hogy javítsunk rajtuk – reagált erre a frakcióvezető, példaként említve a Kishegyesi utat, amelynek a teljes burkolatfelújítása fog megvalósulni. A közlekedésről pedig elmondta: a Debrecen 2030 programban szerepel egy közlekedési stratégia megalkotása, valamint egy városirányítási központ létrehozása.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt: