Rektorválasztás: Szilvássy nem adja fel, Fábián Paraghnak drukkol
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.02.15. 16:49 | Frissítve: 2013.02.16. 12:03
Debrecen – A rektorjelöltek pályázatát értékelő szenátusi ülés után is sok még a nyitott kérdés. A főszereplőket kérdeztük.
Egy nappal a visszalépése után is jó döntésnek tartja Fábián István, az egyetem rektora, hogy visszavonta rektori pályázatát a szenátus csütörtöki ülésén, így ő lett „a nap legnagyobb vesztese” – ahogy több, általunk megkérdezett szenátusi tag fogalmazott. Mint ismert, három jelentkező nyújtott be pályázatot a Debreceni Egyetem rektori posztjára. Fábián István egyetemi tanár, az intézmény jelenlegi rektora, Paragh György egyetemi tanár, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke és Szilvássy Zoltán egyetemi tanár, stratégiai rektorhelyettes. A rektori pályázatokat csütörtökön véleményezte és rangsorolta a szenátus.
Az első véleményezési szavazáson nem Fábián István, hanem Paragh György pályázata kapta a legtöbb szavazatot. A jelenlegi rektor ezután döntött a visszalépés mellett, mert – mint mondta – „egy olyan intézménynek, mint a Debreceni Egyetem, rendelkeznie kell egy legitim, nagy felhatalmazású vezetővel”. Pénteken kérdésünkre úgy nyilatkozott, nem bánta meg a döntését, szerinte így egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg a fenntartó felé. Nem csalódott és nem is értékeli vereségként a szenátusi ülésen történteket, mert mint mondta, Paragh György és az ő pályázatát is alkalmasnak tartotta a szenátus, a harmadik jelöltét viszont nem.
Értelmezési zavar
Felvetésünkre, hogy a parlamentben hétfőn elhangzottak szerint az alkalmasságot a minisztérium már megállapította, ezért erre a szenátusi ülésen nem lett volna lehetőség, azt a választ kaptuk, hogy a minisztérium formailag vizsgálta a pályázatokat, a szenátus pedig tartalmilag. Ebből azonban az a kérdés adódik, hogy amennyiben Szilvássy Zoltán pályázatát nem tartották alkalmasnak, miért rangsorolták mégis. Erre Fábián István úgy felelt, hogy az ő visszalépésével „új eljárási rend lépett érvénybe, ami szerint a korábbi nem alkalmas rektorjelölti pályázatot is rangsorolni kellett”.
Úgy tűnik azonban, ez nem volt egyértelmű az ülésen. Több, általunk megkérdezett szenátusi tag úgy vélekedett, hogy az első voksolás nem alkalmassági szavazás volt, hanem inkább véleményezési, támogatói jellegű. A törvényben az szerepel, hogy „a rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi. A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt.” Halász János, az Emmi államtitkára hétfőn a parlamentben azt mondta, a pályázatot a fenntartó, a minisztérium írja ki, és a minisztérium dönti el azt is, hogy egyáltalán alkalmas-e egy-egy pályázat. Azaz csak azt küldi vissza a szenátusnak, amit alkalmasnak tart. Az egyik szenátusi tag véleménye az, hogy alkalmassági szavazást nem lehetett tartani az egyetemen, mert az „eljárásjogilag nem állta volna meg a helyét.”
Fábián István egyébként Paragh György javára lépett vissza. Azon híresztelésekre, hogy ezt azért tette, mert Paragh György rektorhelyettesi pozíciót ajánlott fel neki, a rektor úgy reagált, hogy ő ilyen kérdésben a szavazás előtt és azóta sem egyeztetett Paragh Györggyel. Kérdésünkre, hogy vállalna-e egy ilyen feladatot, úgy reagált, erről még korai beszélni, az új rektor majd eldönti, kit szeretne rektorhelyettesnek, ő persze szívesen dolgozna a jövőben is az egyetemért, ami „szívügye”.
Szilvássy Zoltán nem adja fel
Szilvássy Zoltán úgy vélekedik, a jelöltek alkalmasságát már megvizsgálta a fenntartó minisztérium, s mindhárom jelöltet alkalmasnak találta a feladatra, különben a pályázatukat nem küldte volna el véleményezésre a szenátusnak. Ő úgy gondolja, a szenátus feladata a pályázatokról véleményt alkotni, amit meg is tett, s ő ezt tudomásul is veszi, hiszen a kinevezési eljárásnak fontos eleme a szenátusi ülés. Kérdésünkre, hogy szerinte él-e a személyes meghallgatás lehetőségével a döntés előtt a miniszter, Szilvássy Zoltán úgy felelt, amennyiben a miniszter úgy ítéli meg, hogy ez szükséges a véleményalkotáshoz, sor kerülhet erre is, ugyanakkor Balog Zoltán a pályázatok alapján is meghozhatja a döntését.
Ugyan nem ő kapta a több szavazatot a szenátus ülésén, bízik abban, hogy mégis őt nevezik ki, ha nem így lenne, visszalépett volna. „Én abban a programban hiszek, amit összeállítottam. Ez a program arra alapul, hogy a Debreceni Egyetemnek számos olyan egyedi adottsága van, amit a jelenleginél jobban ki lehetne használni. Épp ezért kitartok mindaddig, amíg a fenntartó meg nem hozza a döntését” – tette hozzá.
A legtöbb szavazatot kapó Paragh Györgyöt is kerestük. Szerettük volna megkérdezni, számít-e rá, hogy a döntés előtt a miniszter személyes meghallgatásra hívja be, de ő nem kívánt nyilatkozni.
A miniszter kezét nem köti meg a szenátus által felállított rangsor, dönthet másképp, előtte pedig személyesen is meghallgathatja a jelölteket. A miniszternek papíron május kilencedikéig kell határoznia. A fenntartó a döntését egyetemi rektor esetében a köztársasági elnöknek terjeszti fel, az ő jóváhagyásával ér véget a rektorválasztás.
Dehir - A rektor azt mondja, nem kötött háttéralkut
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)