Pünkösd üzenetéből minden embernek erőt kell merítenie
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.05.20. 11:00 | Frissítve: 2018.05.20. 11:56
Debrecen - Sok kérdést hoz felszínre a pünkösd a mai ember élete szempontjából. A debreceni egyházi felekezetek vezetői ezekre igyekeznek válaszokat találni.
„A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” – Pál ezzel a pünkösdi jókívánsággal köszöntötte a római gyülekezetet levelében. És ez a jókívánság köszönti a híveket is pünkösd ünnepe előtt. Ugyanakkor ez a jókívánság számos kérdést fel is vet, mint például mi történt pünkösdkor, mi történt a húsvét és a mennybemenetel közötti negyven napban, és az azt követő tíz napban. Vagy milyen változásokat hozott a pünkösd az apostolok életében, és mit kellene hoznia a mai ember életében.
Kocsis Fülöp, görögkatolikus érsek-metropolita elmondta, az apostoloknak is sok idő kellett ahhoz, hogy felfogják a feltámadást, örömükben sem hitték el. Mint fogalmazott, az emberek időben élnek, nekünk is szükségünk van időre ahhoz, hogy az Isten ajándékait fel tudjuk fogni. Fekete Károly református püspök szerint
a teljes ötven nap annak a felkészülése is volt, amikor Jézus már nem lesz az apostolokkal, Krisztus az emberi lélek működésének ismerője is volt, s nem a gyászmunkához adott időt, hanem az életbe visszatért találkozáshoz is.
Palánki Ferenc római katolikus püspök számára a feltámadás nem azt jelenti, hogy Jézus visszajött a földi életre, hanem előre ment, az isteni lét állapotába került, majd látni engedte magát a tanítványainak. Ezzel tanította őket, hogy az embernek is a mennybemenetel lesz a sorsa. Mint mondta, azt jelzi ezzel, hogy nem fogják úgy látni Őt, mint az ezt megelőző negyven napban, viszont velük fog maradni az idők végezetéig – úgy ment el, hogy közben itt maradt. Kocsis Fülöp hozzátette, az Atyához való visszatérése egyben az emberrel való maradását is jelentette.
Fekete Károly felidézte, hogy az apostolok nagyon komoly előkészületet tettek Jézus parancsára; megígérte nekik, hogy el fog jönni a Szentlélek, ehhez pedig erőt kapnak, de erre készülni kell. Mint mondta, szép közös hagyománya a kereszténységnek, hogy a mennybemenetel ünnepe és pünkösd vasárnapja között eltelt tíz napban van egy váróvasárnap, amikor fel kell készülni a Szentlélek befogadására, ehhez is idő kell. Hangsúlyozta, fontos mozzanat, hogy az apostolok lelke szabaddá váljon arra, hogy az Isten szent lelkével találkozzanak.
Kocsis Fülöp hozzátette, nekünk is az apostolok lelki állapotába kell kerülnünk, s mire elérkezünk a pünkösdhöz, nekünk is alkalmassá kell válnunk az esemény befogadására.
Szerinte ha az emberek remélik azt, aki elküldte a Szentlelket, és ez a remény átjárná a gondolkodásunkat, az olyan bátorságot adhatna mindenkinek, ami túllép az emberi képességeken.
Palánki Ferenc úgy véli, az apostolokban a feltámadást követően munkálkodó félelem nagyon hasonlított ahhoz, ahogy a ma embere nem mer beszélni a hétköznapokban a hitéről, szerinte azért, mert mások véleményétől félnek.
- Amikor az apostolokat betöltötte a Szentlélek, akkor minden megváltozott bennük. Mindenki személyre szabottan – ahogy a tanítványok is – kapták meg az isteni ajándékot, a Szentlelket, a küldetésüket és az erőt a tanúságtételhez. Az apostolok ezek után beszéltek nyíltan a történtekről és a mai emberek is ebből meríthetnek erőt.
Mint fogalmazott, az egészben az mutatkozik meg, hogy az Isten mekkora erővel akar belépni az emberek életébe, és akik ezt megengedik, fantasztikus csodákra lesznek képesek. Úgy véli, a Szentlélek kimozdítja az embereket a megszokottságból, a félelmekbe beleragadt helyzetekből, ezáltal pedig tanúi lehetünk az igazi lélekjelenlétnek.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)