Papp László: kötelességünk elősegíteni a kultúránk fejlődését – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.01.22. 20:30 | Frissítve: 2019.01.23. 11:02
Debrecen - Bartók Béla és Kodály Zoltán remekműveivel ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Debrecenben. A hangverseny előtt beszédet mondott Debrecen polgármestere.
A Kodály Filharmonikusok Debrecen és Kelemen Barnabás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar magyar hegedűművész hangversenyével ünnepelték a Kölcsey Központban a magyar kultúra napját január 22-én. A koncert előtt a közönség és a zenekar közösen elénekelte a Himnuszt, majd ünnepi beszédet mondott Papp László, Debrecen polgármestere.
„A magyar kultúráért való munkálkodás nem lehet csupán múló fellángolás, hanem mély és tartós elköteleződés kell, hogy legyen” – mondta Papp László.
Hozzátette: „kultúránk fejlődését elősegíteni kötelességünk”.
„Debrecen célja pedig az, hogy a régió kulturális központjává váljon. Munkálkodjunk olyan elköteleződéssel, amellyel igen kevés, vagy talán egyetlen más város sem az országban”
– zárta köszöntőjét a polgármester.
A beszédet követően Somogyi-Tóth Dániel vezényletével felcsendült Bartók Béla II. hegedűversenye. A versenymű, amely a klasszikus háromtételes, gyors-lassú-gyors felépítést követi, híven őrzi Bartók művészetének valamennyi jellegzetes vonását, köztük a szerkesztés szigorú következetességét és a dallamalkotás összetéveszthetetlenül egyedi technikáját. Bartók dallamai megtartják a népzene egyszerű fordulatait, mégis végtelenül érzékenyek, választékosak és kifejezőek.
Bartók darabja után Kodály Zoltán Felszállott a páva – variációk egy magyar népdalra című művét hallhatta a közönség. Kodály 1937-ben megzenésítette Ady versét; természetesen ebben a híres férfikari kompozícióban is felhasználta a népdalt. A variációsorozat elején a témát (a mélyvonósok bevezetője után) az oboa mutatja be eredeti formájában. A variációk száma nem kevesebb, mint tizenhat, melyeknek során a legkülönbözőbb karakterek vonulnak fel – lírai, táncos, gyászindulószerű, visszafogott vagy éppen romantikus szenvedélytől izzó epizódok sorát halljuk. A mű záró szakaszában a népdaltéma diadalmas visszatérése világosan sugallja, hogy a “szegény rabok felszabadulása” végül valósággá válik.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)