Pajna Zoltán: egyre több új területet keresnek Hajdú-Biharban a befektetők
Szerző: Dehir | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.05.12. 08:45 | Frissítve: 2023.05.12. 08:54
Debrecen – Közel harmincezer ember számára lesz munkalehetőség, ami érinti a vármegye szinte összes települését – összegezte a közgyűlés elnöke.
Hajdú-Bihar vármegye kisebb és nagyobb települései folyamatos változásokon esnek át, és a Debrecenbe érkező beruházások is hatással vannak a térségre. Erről beszélt Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés elnöke a Debrecen Televízió Közügy című műsorában.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EVE Power kínai cég Debrecenbe érkezése kapcsán úgy fogalmazott: a hazánkba érkező vállalatok annak a lehetőségét teremtik meg, hogy minél több magyar cég bekerülhet a beszállítói láncukba. Ez pedig hatással lehet a vármegyére.
Pajna Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: évtizedes vágyaink között szerepelt, hogy a megyében élők ne Budapesten vagy Nyugat-Magyarországon keressenek munkahelyet.
- Most viszont megfordulhat a helyzet, hiszen
közel harmincezer ember számára lesz munkalehetőség, ami érinti a vármegye szinte összes települését – mutatott rá az elnök.
- Célunk az elvándorlás megállítása azon a módon is, hogy az infrastruktúra fejlesztése miatt mindenki érezze: élhető helyen lakik.
Palja Zoltán hozzátette: a debreceni lehetőségek sok vármegyei munkavállalót fognak érinteni, ezért szükséges a közlekedés lehetőségeinek javítása. Erre példa a Debrecen-Balmazújváros vasútvonal fejlesztése. Ma már realitás, hogy olyan cégek települjenek be a vármegye ipari parkjaiba, amelyek kiszolgálói lehetnek a debreceni beruházásoknak.
- Ráadásul további új területeket keresnek a befektetők, akár magántulajdonban lévő ingatlanokat is a forgalmas utak mellett, beindul tehát a régió gazdaságfejlesztése – fogalmazott az elnök. - Ezért kiemelt forrásokat fogunk biztosítani a munkaerő biztosítására, a foglalkoztatási paktum keretein belül több mint öt és félmilliárd forintot fogunk erre fordítani.
Azt elnök elmondta: a terveik között szerepel a tervek összehangolása a Debreceni Szakképzési Centrummal. Az Erasmus Plusz program keretein belül szeretnék azokat a területeket fejleszteni, amelyek az új technológiákhoz kellenek. Mint mondta,
fel kell készülni arra, hogy megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre.
Az utóbbi utószakban rengeteg színes, ingyenes program lebonyolítását vállalta a vármegyei önkormányzat, családi nap, mesefoglalkozás, táncház is segíti a közösségépítést.
Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta: a beruházások középpontjában mindig az ember áll, akiknek szükségük van a fejlesztések mellett közösségi programokra is – ez érvényes minden korosztályra. Pajna Zoltán hozzátette: sajnos nincsen ehhez egy vármegyei rendezvénystruktúra, ami összefoglalná a programokat. Hatvannyolc teltházas színházi előadást hoztak tető alá, több mint 18 ezer emberhez juttattak el egyháztörténeti kiadványokat, hogy az emberek legyenek büszkék az elődeikre és arra a helyre, ahol élnek. Az idei csaknem száz rendezvényen már több mint hatvanezren vettek részt és még több mint kétszáz lesz november végéig.
2022-ben összesen, több mint 58 milliárd forintnyi TOP Plusz támogatás érkezett Hajdú-Biharba, tizenkilenc vármegyéből a miénk kapta a negyedik legtöbb forrást. Az elnök hangsúlyozta: ebből is kitűnik, hogy
Hajdú-Bihar az egyik kiemelt fejlesztési területe az országnak, 127 milliárd forint forrás fog ide érkezni a 2021-2027-es ciklusban, ebből 43 milliárd illeti meg Debrecent.
- Jó hír, hogy nem vártuk meg, amig Brüsszelben jóváhagyják a fejlesztési lehetőségeket, hanem előrementünk. Meghirdettük a fejlesztéseket és már 58 milliárd forint értékben rendelkeznek a települési önkormányzatok támogatói szerződésekkel: például belterületi utak fejlesztésére csaknem 12 milliárd forintot tudnak fordítani. Az Élhető város programra 17 milliárd forint jut. Ebben jelentős tétel az energetikai fejlesztés, arra eddig közel ötmilliárd forint a keret.
A Hajdú-Bihar vármegyei önkormányzat legutóbbi ülésén több klímapolitikai projektről is döntött – a természeti tőke fenntartható hasznosításától a körforgásos gazdaság elterjedésének elősegítéséig. Ezzel kapcsolatban Pajna Zoltán rámutatott: a legfontosabb cél a természeti értékeink védelme és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.
A teljes beszélgetés megnézhető itt:
Cím | dátum |
---|---|
Szijjártó Péter: nem az a kérdés, hogy épüljenek-e akkumulátorgyárak, hanem az, hogy hol | 2023.05.10 |