Mesteri módon passzolták, gurították a labdát a debreceni öregurak
Szerző: Árvay Sándor | arvay.sandor@dehir.hu Közzétéve: 2023.09.17. 11:10 | Frissítve: 2023.09.17. 11:19
Debrecen – Van a városnak, pontosabban a Debreceni Egyetemnek két olyan futballcsapata, amely öt évtizede folyamatosan, minden évben összeméri tudását.
A hetvenes évtized első felében, az akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetem nevet viselő intézmény pályáján, a mai Kossuth Kollégium és a sportcsarnok közötti salakon ádáz küzdelmek zajlottak az egyetemi bajnokság keretein belül - alkalmanként száznál is több néző, szurkoló állta körül a játékteret.
A hetvenes évek elején feszültek egymásnak először
Leginkább akkor, amikor a Kisnyelvész vagy a Halka játszott. Előbbiben főként a bölcsészkari hallgatók, utóbbiban a természettudományi kar diákjaiból verbuválódott gárda legjobbjai rúgták a labdát. Vagyis dehogy rúgták - mesteri módon passzolták, gurították, cseleikkel megbolondítva a vetélytársakat. Jelentős túlzással ugyan, de nagyjából úgy fociztak, ahogy évtizedekkel később a Barca tette a spanyol bajnokságban...
A két vetélytárs akkor úgy döntött, a diplomaszerzés után sem hagyják abba párharcukat, hanem folytatják addig, míg kedvüket lelik a játékban. Míg bírják erővel.
Nos, még bírják.
Vitatkoznak ugyan minden alkalommal azon, hogy sorrendben melyik összecsapásnál tartanak, de most legtöbben a negyvenkilences szám mellett tették le a voksukat, beszámítva, hogy a covid idején voltak ugyan elmaradt a meccsek, akadt azonban olyan esztendő, amikor a hagyományos májusi időpont mellett még egy "vendégjáték" is programba került. Néhány éve a Dunántúlra került véndiákok szerveztek Tatán egy focival összekötött baráti találkozót, idén szeptember közepén pedig a KLTE Egerbe került tanárai invitálták társaikat az esztendő második összecsapására, egy futballal összekötött Szépasszony-völgyi kóstolásra.
Ne higgyük azonban, hogy a jeles nedű jelentette az igazi vonzerőt, hiszen például a tapolcai tanár-újságíró-informatikus kizárólag a pályán töltött egy óra kedvéért utazta át reggel és este az országot, s távozott a meccs végén, az esti bortúra előtt, miként a fővárosi színházi rendező is csupán a futball előtti összejövetelen kvaterkázott volt egyetemista-társaival, aztán hívta haza a szakma.
Mert nyugdíjas ugyan, hiszen túl a hetvenen már ez dukál, de miként legtöbbjüket, a sport, a testmozgás tartja lendületben a munkában is.
Aktívan dolgozik még az iskolaigazgató, a volt diplomata, a tanár, a vegyész, az informatikus, a tudományos kutató, az utazásszervező, az újságíró is.
Összejöttek megbeszélni életük folyását. Mint az osztálytalálkozón, elmondták részletesen, mi történt velük az elmúlt röpke néhány évtizedben. Jöttek asszonyaik is, büszkén szemlélve a "fiúk" fociját.
Büszke lehet rájuk a debreceni Alma mater is.
"Mens sana in corpore sano" - állt az Örökrangadóra a remek rendezői társulat által ajándékként átnyújtott valódi egri flaskákon.
E hetven feletti focista urakra valóban igaz. Ép testben ép lélek.
(A tényekhez ragaszkodó sportújságíró még hozzáteszi az esetünkben lényegtelen adatot: mindkét rövidített mérkőzést a Kisnyelvész nyerte, egyaránt 2-0-ra. A Halka máris jelezte, jövő májusban, a hagyományos időpontban, a debreceni találkozón visszavág.)