Oda mennek lakni, ahol munkát kapni
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.04.27. 08:27 | Frissítve: 2011.04.27. 08:27
Debrecen – Könnyebb lakást venni most, mint korábban? A mai fiatalok olcsóbban tehetnek szert életük első otthonára, mint öt vagy tizenöt éve? A Dehir.hu megnézte: hol mekkora lakást és mennyiért kínálnak Debrecenben.
Nem egyszerű milliókat félrerakni, különösen, ha tudjuk, hogy a statisztikák szerint megyénkben tavaly a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 168 ezer forintot tett ki. Bár szokták mondani, hogy Debrecenben kétféle ember él: olyan, aki kertes házban lakik és olyan, aki még nem, de szeretne, tény: a többség számára elérhetetlen távolságban lebeg a 150 négyszögölnyi udvar és a rajta álló házikó reális lehetősége.
Hitel csak forintban
Banki szakemberek szerint most sem olcsóbbak a lakások, mint tíz éve. Hasonlóak a kondíciók, mondják, legfeljebb több önerő kell, mint korábban: legalább 30 százalékot össze kell szedni. Viszont beszűkültek a hitelfajták: míg eddig lehetett devizahitelt (svájci frank vagy euró alapút) is felvenni, ma csak forintban és magasabb kamattal, amit ugyanakkor nem befolyásolnak az árfolyamváltozások.
A támogatott, 6 százalék körüli lakáshitelekről a szakértő elmondta, hogy ugyanúgy élnek, mint korábban: az állam azzal segíti a hitel felvevőjét, hogy a támogatott és a piaci ár közötti különbséget átvállalja. Ez a hitelfajta 35 év alatt érhető el, és új lakásra vonatkozik – tette hozzá a szakember, aki szerint az új lakások nem sokkal drágábbak, mint a használtak, mivel véleménye szerint a kereslet-kínálat viszonyának változása lenyomta az árakat. „Míg annak idején sorok álltak a bankok hitelosztályain, ma alig egy-két ügyfél lézeng. Bizonytalanok az emberek, nem nagyon bíznak a jövőben.”
20 év és plusz 3,2 millió
A hitelfelvétel viszont hosszú távú kötelezettséget ró az emberre. Nézzünk egy konkrét példát: Ágnes diplomás fiatal, és évek óta albérletben élt, míg úgy döntött, megpróbálkozik saját otthon vételével. Megtakarításaiból és némi családi segítséggel összeszedett valamivel több, mint 4 milliót.
2,8 millió forintos hiteléért – amit forintban vett fel – havi 25 ezer forinttal számolva évente 300 ezret, a teljes húsz éves futamidő alatt 6 milliót hagy ott a bankban. A 7 millióért vásárolt lakás árához így rögtön hozzá kell illeszteni még 3,2 milliót. Azaz: máris 10 millió fölé lépett Ágnes, ami azt jelenti, hogy a 40 négyzetméteres, másfél szobás, első emeleti lakótelepi otthont 2011-ben is nagyjából annyiért vehette meg, mint az első Orbán-kormány idején csúcsra járatott ingatlanpiaci körülmények között, amikor még jóval magasabb áron adták-vették a házakat és lakásokat.
Mielőtt azonban a lakásvásárlás előtt álló végképp nekikeseredne, hogy akkor mit érnek az olcsóbb árak ma, ha a végösszeg változatlanul magas, itt emlékeztetünk arra, hogy tíz éve is vissza kellett fizetni a hitelt. S miután ott nem 7, hanem eleve 10 millió körül lehetett az induló ár, akkor kamattal együtt még többre rúgott a végösszeg...
Albérlet vagy saját?
Az Illés annak idején még dalt írt a kégliről: a hatvanas évek nagy generációnak tartott fiataljai számára ugyanis a saját otthon volt minden álmok netovábbja. Mindegy, hova: tanácsiba, szövetkezetibe vagy sajátba – igyekeztek menekülni az albérletekből. Ezzel szemben a mai huszonévesek nem feltétlenül kívánnak minden áron letelepedni. Azt mondják, oda mennek lakni, ahol munkát kapni. Ma, amikor akár több diploma sem jelent garanciát állásra és munkahelyre, a saját lakás csak röghöz köt – vélik sokan. Míg egy albérletből ugyanis egyszerűen tovább áll az ember, ha munkahelyet és esetleg várost is vált, a magántulajdon helyhez ragasztja. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy a jelen piaci körülmények között egy-két hét (hónap, év...) alatt el lehessen adni egy ingatlant.
Az albérlet ugyanakkor mindig egyfajta esetlegességgel, ideiglenességgel jár. Saját otthont máséban kialakítani nem egyszerű. S az is érv lehet a lakásvásárlás mellett, hogy közel annyit, amennyi a hitel havi törlesztése, simán elkérnek egy albérletért. Míg a hitel egyszer lejár, a főbérlő nem fogja azt mondani, hogy a két évtized után nem tart igényt az albérleti díjra.
Hol? Mit? Mennyiért?
S hogy áll most a piac, mennyiért és mit kínálnak? Távfűtésesben 6,5-7,5 millióért lehet kapni másfeles, 35 négyzetméteres panelt a Csapó és Darabos utca környékén, vagy a Fényes udvarban. Kicsit többért kicsit nagyobb, 40 négyzetméter körüli másfelest láttunk a Tócóskertben és az Újkertben. De kis szerencsével akár gázosban is ki lehet fogni 7,5-8 millióért ekkora lakást. Ehhez képest kicsit soknak tűnik 8 és félért egy 44 négyzetméteres újkerti másfeles, még ha frissen felújított is, ha ugyanennyiért 3 és fél szobásat is vehetünk. Igaz, annak nyilvánvalóan jóval magasabbak a fenntartási költségei. Aki ezen spórolni akar, az inkább gázfűtésesre törekszik: 60 éves házban 10 millióért kétszobás, különbejáratú lakást is lehet kapni például a belváros közelében. Ennél valamivel olcsóbban kínálnak egyszobás gázosat (6,5 millió), egybe nyíló kétszobás konvektorosat (7,5), belváros közeli másfeleset (8,3), illetve a Kassai környékén (8,5) 50 négyzetméteres gázfűtéses lakást. Az egyetemek és a villamos közelsége emeli az árakat: a Nagyerdő övezetében például 45 négyzetméteres másfelest 10 millió felett láttunk hirdetni.
Nyilván van, akinek a méret számít, más kizárná a panelt és a távfűtést. Olyan is akad, aki viszont azt mondja, hiába olcsóbb a gázos, ha régi az épület, és kezdheti azzal, hogy a vezetéket is cseréli a falban. Azaz, nincs egyedüli és kizárólagos módon üdvözítő megoldás. Biztos csak az: legyen albérlet vagy saját, lakni kell valahol.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)