Nincs egy felesleges proton nanoszondája? Sürgős lenne!

---

Debrecen - Idén végre beüzemelhetik az új részecskegyorsítót a debreceni Atommagkutató Intézetben. A beruházás utolsó szakaszához nagyon gyorsan kell partnert találni.

---

Tavaly nyáron zárult le az első beüzemelési szakasza annak a Tandetron típusú, új részecskegyorsítónak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúra-pályázatán elnyert támogatásból rendelt meg az MTA debreceni Atomagkutató Intézete, s mely meghatározó lesz az Atomki és a debreceni fizikai kutatások jövőjében.

A kétmillió voltos gyorsító gyártása másfél évig tartott. A két holland mérnök irányításával az Atomki munkatársai által végzett beüzemelés első ütemében a nagyfeszültségtesztek zajlottak le kiváló eredménnyel.

Már a külföldi kutatók is érdeklődnek

Az új gyorsító az debreceni atommagkutató - külső felhasználók számára is nyitott - részecskegyorsító centrumának legkorszerűbb eleme. Az akadémia tájékoztatása szerint már most is jelentős nemzetközi érdeklődés van iránta: cseh és olasz együttműködő munkatársak tettek, illetve terveznek látogatásokat a központba.

A Tandetron részecskegyorsítót az Atomki több kutatócsoportja együtt pályázta meg. Széles témaskálán végeznek majd rajta alap- és alkalmazott kutatásokat a magfizika, nukleáris asztrofizika, atomfizika, ionnyaláb-analitika és mikromegmunkálás területén. Az új gyorsító a legmagasabb technológiát képviseli, ezért kiemelt szerepet játszik majd a felsőfokú oktatásban, a szakemberképzésben és a tudományos ismeretterjesztésben is - közölte korábban az MTA.

A beruházás második fázisa az ionforrás szállítás, a harmadik pedig ezután következne.

Az Atomki Ionnyaláb Alkalmazások Laboratóriuma az MTA újabb infrastruktúra-pályázatán elnyerte a pásztázó ion-nanoszonda megvalósításához szükséges támogatást is. Ezzel lehetővé válik, hogy az új gyorsító egyik első ionnyalábján a legkorszerűbb analitikai és ionmegmunkálási technológiákkal működő berendezést helyezzenek üzembe. Az alkalmazások közül elsőként a protonnyalábos mikro- és nanomegmunkálást, azon belül az orvosi alkalmazások számára fontos nanofluidikai eszközök készítését dolgozzák majd ki.

A fejlesztés révén bekapcsolódhat majd az Atomki a nanotechnológiai fejlesztés élvonalába. Európában mindössze három, csúcstechnológiát képviselő, a nanotechnológiai módszerekkel létrehozott struktúrák, eszközök részletes vizsgálatára, valamint ilyen eszközök készítésére alkalmas nanoszonda működik. A beszerzés ezért számottevően javítaná a kutatóintézet versenyképességét, valamint növeli a nemzetközi pályázatokon való eredményes részvétele esélyeit.

Közeleg a határidő

A bruttó 45 millió forintra becsült munkára decemberben írt ki közbeszerzést az MTA debreceni Atommagkutató Intézete, de senki nem jelentkezett a felhívásra - derül ki a legfrissebb Közbeszerzési Értesítőből. Az Atomkinak, már nem sok ideje maradt, hogy megtalálja a partnert. A korábbi felhívásban ugyanis azzal indokolták a gyorsított közbeszerzést, hogy  a Magyar Tudományos Akadémiától infrastuktúra-fejlesztési pályázatán elnyert összeget legkésőbb 2015. június 30-áig fel kell használni, viszont a gyártás és a beüzemelés körülbelül négy hónapot vesz igénybe a szerződéskötéstől számítva.

A Tandetront a tervek szerint 2015 nyarán üzemelnék be, a több százmilliós beruházással ezzel leváltanák a régi gyorsítót, és a debreceni Atommagkutató Intézet ismét az európai élvonalhoz tartozna a részecskegyorsítóját tekintve. Ráadásul ezzel a világ egyik legjobb besugárzási paraméterekkel rendelkező gyorsítóközpontja jön majd létre Debrecenben.

A feltételek tehát adottak lesznek ahhoz a kívánsághoz, amit Papp László polgármester még alpolgármesterként fogalmazott meg a 2013-as See Science Fesztivál nyitórendezvényén: „Az első debreceni olimpiai arany után itt az ideje az első debreceni Nobel-díjnak”.