Nem várt helyről kapott támogatást a hazai akkumulátorgyártás, a Greenpeace és a WWF szakértői Debrecent is emlegetik
Szerző: Világgazdaság/Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.02.14. 20:40 | Frissítve: 2023.02.14. 20:50
Debrecen – A világ egyik legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint is szükség van az akkumulátorokra, de nem mindegy hová és hogyan telepítik ezeket – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Mint arról korábban beszámoltunk, hétfőn lezárult a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a CATL debreceni akkumulátorgyárának első ütemére, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hétfőn kiadta az engedélyt. A hivatal nagyon kemény, az uniós előírásoknál is szigorúbb feltételeket támasztott a gyárral szemben. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője a Debrecen Televíziónak hétfőn arról számolt be, hogyan igazodnak majd ezekhez.
Debrecenben is egyre inkább megszokott látvány
S ha valakiben még mindig ott a kérdés, van-e okunk aggódni az akkumulátorgyár miatt, arra meglepő helyről érkezett a válasz. A Világgazdaság (VG) cikkében olvashatjuk a Greenpeace és a WWF (a World Wildlife Fund, a világ egyik legnagyobb civil természetvédelmi szervezete) állásfoglalását is.
Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésére a WWF környezetpolitikai szakértőjét és a Greenpeace Magyarország Egyesület képviselőjét is meghívták.
A cikkben azt írják, a WWF kifejezetten építését, s nemcsak Magyarországon, hanem Európában, mert "ezek a beruházások kulcsfontosságúak az elektromos közlekedés szempontjából".
A WWF Magyarország szakértője, Dedák Dalma úgy fogalmazott: "a városokban közlekedő környezetszennyező járművek kiváltása prioritást élvez". Hangsúlyozta, hogy nem az akkumulátorgyárak építése itt a fő kérdés, hanem hogy hová és hogyan telepítik – írja VG.
"Az akkumulátorgyártás nem ördögtől való dolog, Magyarország fontos szerepet játszhatna a kutatás és fejlesztés területén is, ehhez megvan a tudása... Senki nem ellensége Magyarország fejlődésének, az akkugyárak megfelelő feltételek és vizsgálatok mellett jól kialakíthatók" – idézik a szakértőt a cikkben.
Dedák Dalma azonban a debreceni gyárral kapcsolatban
azt kifogásolta, hogy a hatósági engedélyezés fázisokra bontva történik, így nem tud teljes kép összeállni a CATL üzem igényeiről. Kerülendőnek tartja azt is, hogy a mostani zöldmezős beruházások néhány évtized múlva csak barnamezőket hagyjanak maguk után.
A VG cikkében közölték: Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület regionális vegyianyag-szakértője leszögezte, hogy
"a Greenpeace kiáll az elektromobilitás és a zöldjárművek mellett, mert enélkül a párizsi klímacélok nem tarthatók."
A szakember problémaként azt hozta fel, hogy hazánkba túl sok akkukapacitást terveznek, és ezt nem bírja el a környezet. Ezek a kapacitások ugyanis megtízszereződnek, az energiaigény pedig egy teljes paksi atomerőmű energiatermelésével lesz azonos. Emellett Simon Gergely szerint hiányzik a víz újrahasznosításáról szóló terveket, valamint azt is megjegyezte, hogy az iparfejlesztésnek barnamezős beruházások formájában kellene végbemennie.
A cikkben közli Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjének reagálását is, aki rögzítette a szervezet és 57 tagja – köztük a BME és az ELTE – célkitűzését. Ez lényegében az, mint a Világgazdaság írja, hogy "a hihetetlen dinamikával fejlődő akkuiparág minél magasabb hozzáadott értéket képviseljen Magyarországon".
„Megkérdőjelezi bárki, hogy Magyarország szempontjából jó a BMW, az Audi vagy éppen a Mercedes betelepülése?”
Kaderják felhívja a figyelmet, hogy nem magyar jelenség az akkukapacitások elszaporodása,hiszen Európában 2017-ben még semmiféle ilyen üzem nem létezett. Az eldöntött kérdés, hogy a globális járműipar jövője a villanymeghajtás, miután a belső égésű motorokon alapuló közlekedés a globális károsanyag-kibocsátás negyedéért felelős. (Nem véletlen, hogy a világ egyik legnagyobb autógyártója is úgy döntött - mint a Dehiren olvashatták -, hogy Debrecenben gyártják majd először a teljesen elektromos BMW autókat, a "debreceni üzemük lesz a világ első, fosszilis energiahordozóktól mentes autógyára".)
Azt pedig egészen különlegesnek tartja Kaderják Péter a VG cikke szerint, hogy "Debrecenben a német és az ázsiai csúcstechnológia találkozik, ez lesz versenyképes a Teslával és az amerikai, az elektromos járműgyártás kapcsán hozott protekcionista gazdasági intézkedésekkel".
Mint arról korábban már beszámoltunk, minden idők legnagyobb magyarországi beruházása érkezik Debrecenbe: 7,3 milliárd eurós beruházással a cívisvárosban tervez gyárat építeni a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplője, a kínai CATL. A 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyár a tervek szerint a debreceni Déli Gazdasági Övezetben, 221 hektáron épül fel több ütemben. Amikor teljessé válik a gyáregyüttes, kilencezren dolgoznak majd ott, az első ütemben háromezer munkahelyet teremtenek.