Milyen környezetvédelmi eljárás előzi meg egy nagy gyár építését Debrecenben? – videóval

---

Debrecen - Milyen szabályokat kell betartania a betelepülő vállalatoknak? Hogyan tudja felügyelni őket a hatóság? Ezekről is beszélt a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője.

---

A környezet és a természet védelme napjaink egyik legfontosabb társadalmi prioritása. Nem véletlenül, hiszen ez a szó szoros értelmében mindenkit érint. Az utóbbi hetekben városunkban kiemelt figyelem, egyesek részéről aggodalom kísér egy olyan ipari beruházást, ami mérete, beruházási értéke és leendő munkavállalói száma alapján is eddig példátlan Magyarország történetében. A tervezett akkumulátorgyár kapcsán is és más ipari létesítmények engedélyeztetése során is jogosan felmerül a kérdés, hogy pontosan milyen környezetvédelmi és egyéb előírásoknak kell megfelelnie egy ilyen üzemnek. Mik azok a szabályok, hazai és uniós törvények, kritériumok, amiket be kell tartani a tervezés és a kivitelezés során? Erről beszélt Hajduné Kovács Mária Mónika, a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője.

Fotó: catl.com

Hajduné Kovács Mária Mónika elmondta, nagy az érdeklődés, mivel hallják, hogy „Debrecen bővül, egyre több gyár létesül”, és kíváncsiak, mit is vizsgálnak meg egy környezetvédelmi engedélyezési eljárás során. Mint mondta, egy nagyon

összetett eljárásról van szó, amit nem egy ember dönt el, hanem egy teljes csapat dolgozik rajta. Rámutatott, nem csupán környezetvédelmi szakemberek – EHSZ szakemberek, környezetvédelmi mérnökök, ipari mérnökök, biológusok, vegyészek –, hanem az örökségvédelmi részleg, népegészségügyi szakemberek és a katasztrófavédelem is részt vesz az eljárásban.

A főosztályvezető ismertette: a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során egy komplex, integrált, egységes környezetvédelmi engedélyt adnak ki, vagy épp utasítanak el – mindezt az IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control), azaz az integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló európai uniós irányelv alapján. Hozzátette, egy-egy ilyen eljárás a földtani közeg, a levegő-, a zaj-, és a természetvédelemre is fókuszál.

- Pontosan azért születnek ezek a környezetvédelmi engedélyezési eljárások még az építési engedélyezési eljárások előtt, hogy

már a tervezés fázisába be tudják azokat a műszaki védelmi előírásokat építeni, amik arra hivatottak, hogy megelőzzék esetlegesen a különböző anyagok természetbe történő kijutását

– hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy a földtani közegvédelem esetében előírás, hogy szennyező anyagot kezelő, előállító vagy tároló cég köteles „olyan vasbeton talapzattal rendelkező gyárat, üzemet létesíteni, ami megakadályozza, hogy a földtani közegbe ilyen anyag kikerüljön”. A levegővédelem esetében üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, hogy egy nem várt esemény bekövetkezésekor hogyan akadályozzák meg, hogy a környezetbe kerüljön a káros anyag. A szakember hozzátette, uniós és tagállami előírás, hogy az EU területén minden gyár köteles a lehető legjobb technikát alkalmazni a tevékenysége során.

- Be is kell mutatnia a szakértőnek, hogy ezzel az elérhető legjobb technikával milyen hatásokat fog elérni, pontosan az integrált szennyezés megelőzés érdekében. Mert ezen van már a fő hangsúly: megelőzzük és ne következzen be egy esetleges szennyezés

– emelte ki.

Hajduné Kovács Mária Mónika arról is beszélt, hogy az engedélyben részletesen feltüntetik, milyen vegyszerálló tárolókat kell használnia a gyárnak, tovább milyen gyakorisággal kell mérni a különböző kibocsátásokat. A hatóságnak is megvannak az eszközei a monitoringozásra, és amennyiben bármilyen probléma felmerül, be tudnak avatkozni, fel tudják függeszteni vagy akár le is állíthatják az üzem működését, tevékenységét mindaddig, míg helyre nem állítják az engedélynek megfelelő szintre a kibocsátásokat.

Hozzátette, az uniós jogszabályok az önellenőrzésre is óriási hangsúlyt fektetnek: adatszolgáltatási kötelezettsége van a cégeknek, nekik – mint hatóságnak – pedig folyamatosan kell ellenőrizni az IPPC tevékenységet ellátó vállalatokat.

- Ez nem úgy működik, hogy hozunk egy engedélyt és onnantól kezdve a hatóság látóteréből ki is kerülnek. Nekünk kötelességünk ellenőrizni ezeket a cégeket, a cégeknek pedig az engedélyben foglaltakat maradéktalanul betartani. Ha nem, akkor jönnek a kötelezések, a bírságok – megvan az a jogi háttér, amit szintén az Európai Unió irányelve, az IPPC engedélyezés keretében tudunk használni.

Mi a garancia arra, hogy nem történik környezetkárosítás?

- Természetesen a garancia erre az, hogy az engedélyes – legyen bármilyen gyárról szó – amit az engedélyben feltételként meghatároz a hatóság, minden pontot betartson.

A technológiai fegyelem és az elérhető legjobb technika alkalmazása mellett nem beszélhetünk környezetkárosításról, hiszen pontosan ezen van a hangsúly az engedélyezési eljárás során is. Nyugodt vagyok, mert tudom, hogy a kollégáim is a lehető legjobb tudásuk szerint járnak el.

A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: