Milyen az élet Svédországban? És Debrecenben?
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2015.10.20. 09:36 | Frissítve: 2017.08.16. 15:54
Debrecen – Miért jó egy svéd kisvárosban élni? Milyenek ott az árak, a közbiztonság? Tényleg olvasnak magyar könyveket a svédek? És miért jó hazalátogatni Debrecenbe? Interjú Judit Lingonnal.
Jól érzi magát Debrecenben, tetszik neki a nyüzsgés, hogy itt olyan sok minden történik. Az őszi időt kifejezetten élvezi – nem zavarja, hogy annyira nem is barátságos (most éppen zuhog az eső, és elég hűvös van), mivel tizenkét éve jóval északabbra költözött – a cívisvárostól kétezer kilométerre él. Idén nyáron például nem is tudott fürdeni, mert nem volt legalább 20 fokos a tenger. Márpedig ha annyi, őt aztán semmi nem tartja vissza egy remek fürdőzéstől – meséli Judit Lingon, azaz Szeles Judit.
Amikor Debrecenbe jön, hazaérkezik, hiszen bár csengeri születésű és Hajdúböszörményben tanult, de a cívisvárosban érett költővé. Tagja volt annak idején az Alföld Stúdiónak, de az Alföld folyóirat egyetlen versét sem közölte le. Más lapok viszont igen. Nemrég pedig verseskötete is megjelent. S bár Svédországban él, amikor megkérdezem, látta-e már a Nézz balra, ott egy svéd! című filmet (ami egyébként dán alkotás), nevetve mondja, hogy nem. S amikor beülünk beszélgetni egy vendéglátóhelyre, lelkesen mondja, hogy ő szeretne fizetni (amiről szó sem lehet), merthogy otthon ezt nem nagyon engedhetné meg magának. Egy pohár bor körülbelül száz korona. Harminc-harmincöt forinttal számolva ez bizony egy palack minőségi bor ára itthon...
Dehir.hu: Svédországban is ilyen az ősz, mint Debrecenben?
Szeles Judit: Svédországban kicsit más az ősz, hamarabb köszönt be, és hidegebb. Nálunk már fagy rendesen éjszaka ilyenkor. A fák hirtelen váltanak színt, és hamarabb sötétedik, mint Magyarországon.
Dehir.hu: Tavaly is ősszel utazott haza: tudatosan kerüli a nyarat?
Szeles Judit: Mindenképpen. A forró magyar nyarakat már nem bírom. Nálunk nagyon szép és mérsékelten meleg a nyár, semmi pénzért nem hagynám ki a svéd nyarat. Ha valaki Svédországba akar jönni, tegye azt nyáron, én azt szoktam javasolni.
Dehir.hu: Hol, merre lakik most? Továbbra is Strömstadban?
Szeles Judit: Továbbra is ott élek. Ott ragadtam. De sokat vagyok a svéd-norvég határ másik oldalán is, Sarpsborgban, mert a kedvesem viszont ott lakik. A két hely egymástól fél óra autóval. Hetente járunk egymáshoz. Nálunk az élettársnak két fajtája van, a sambo és a särbo. A sambo az, amikor együtt élnek a párok fizikailag is, särbo pedig az, amikor nem ugyanazon a lakhelyen laknak, de együtt vannak. Mi särbok vagyunk.
Dehir.hu: Európa kicsit felfordult az utóbbi időben, a migránsok érkezésének nem minden államban örültek. Sokan pont Svédországot hozták fel példának. Volt aki azzal, hogy ők milyen befogadóak, mások meg azzal, hogy ott is mennyi gondot okoznak.
Szeles Judit: Strömstad kisváros, de hozzánk is érkeztek bevándorlók. A fogadtatásuk nagyon jó volt, annak ellenére, hogy a strömstadiak kissé zárkózottak, és nehezen fogadják be az idegeneket. Most egy kisebb motelban laknak, és a helyiek mindennel segítik őket. A befogadó állomások sok pénzt kapnak az államtól, hogy megérje az állomásoknak üzemeltetni a helyet. Nálunk én nem érzékelek konfliktust az újonnan érkezettek és a régi strömstadiak között. De lehet, hogy ez nem mindenütt így van. Azt is megértem, hogy a magyarországi helyzet nem egyszerű, de én alapvetően migránspárti vagyok. Sok külföldi származású ismerősöm van Svédországban, és ha azt vesszük, én is bevándorló vagyok. Ugyan nem menekült, hanem családi okok miatt költöztem Svédországba, de annak idején nekem is be kellett állnom a Bevándorlási Hivatalban a sorba, és másfél évet várni, hogy megkapjam az ideiglenes letelepedési engedélyt. Az a másfél év nem volt könnyű.
Dehir.hu: Nemrég jelent meg verseskötete a FISZ Hortus Conclusus sorozatában. A könyv szerkesztője egy debreceni irodalmár: Lapis József. Elsőre kicsit furcsa, hogy kétezer kilométerre a lakóhelyétől készül a könyve.
Szeles Judit: Szerintem egyáltalán nem furcsa, hogy Magyarországon jelent meg, mivel magyarul írok többnyire. Az egy másik kérdés, hogy az Ilyen svéd című kötetnek svéd változata is lesz, a fordítást Daniel Gustafsson Pech fogja készíteni. Daniel G. Pech nagy név a magyarról svédre fordítók körében. Eddig többek között Tóth Krisztinát, Krusovszky Dénest, Krasznahorkai Lászlót fordított. Nemrég a hónap műfordítója lett Svédországban. A fordításnak nagyon örülök, mert ugyan eredetileg a magyar olvasóknak szántam a verseskötetet, de érdekes lenne megtudni, mit szólnak a svédek ehhez a fajta költészethez.
Dehir.hu: Ilyen svéd – ez a kötet címe. Kiről, miről szól? Róluk? Rólunk?
Szeles Judit: Az Ilyen svéd címet Áfra János adta, kiemelve a kötet tematikáját. Tulajdonképpen a versek Svédországról, a svéd mentalitásról, az ottani problémákról, érdekességekről szólnak. Úgyhogy kiváló anyag lehet egy skandinavisztikát tanuló magyar számára. De érdekes olvasmány lehet egy svédnek is, hiszen megtudhatja, hogyan látja a svédeket egy bevándorló. A kötetben helyet kap a svéd történelem egy-egy momentuma, néhány város, a svéd ünnepek, a számik (lappok) tragikus sorsa, a bevándorlók élete, a vallásosság, a profán és unalmas hétköznapok, az alkoholizmus és a drogfogyasztás problematikája. Mindez egy viszonylag hűvös, távolságtartó stílusban szólal meg sok statisztikai adattal és egy jó adag humorral fűszerezve. Kevésbé személyes líra, mint a korábbi verseim. Nehéz azonosítani a lírai alanyt. A versek éppen úgy szólnak rólam, rólad vagy rólunk, legyen az Svédország, Magyarország vagy az egész Európai Unió. Hasonló problémák találhatóak világszerte, ezért az Ilyen svéd egy szimbolikus kötet. Az önmeghatározás, identitáskeresés könyve, ami érdekes olvasmány lehet akár magyarul, akár svédül szól.
Dehir.hu: Angol vagy svéd nyelvű verseken nem gondolkodott még?
Szeles Judit: Korábban írtam angolul és svédül is, illetve már én magam lefordítottam az Ilyen svéd első négy opuszát, abból kettő meg is jelent Svédországban – viszonylag sokat elolvasták. Az az érdekes, hogy amikor az Ilyen svédet írtam, tudatosan formáltam úgy a szöveget, hogy az majd svédül is jól hangozzék. Egyszerre munkált bennem már a két nyelv. De én alapvetően magyar költőnek tartom magam. És azt szeretném, hogyha az elkövetkező köteteim is Magyarországon jelennének meg, legalább is először.
Dehir.hu: Mennyi időt tölt Debrecenben? Mire elég ez?
Szeles Judit: Három hétre jöttem Magyarországra idén is. Ez már korábban is így jött ki. Sajnos többet nem lehet, kevesebbet pedig nem érdemes, mert akkor nem jut idő a rokonokra és a barátokra. Nekem nagyon fontosan a barátaim, velük Svédországból interneten tartom a kapcsolatot, és minden évben találkozunk. Idén új projektet kezdünk mi strömstadi írók-költők a Spanyolnátha online folyóirattal. A projektet éppen a napokban indítottuk azzal, hogy Vass Tibor meghívására Hernádkakon fogok tölteni pár napot. A baráti és szakmai találkozókon kívül minden percemet itt, Debrecen töltöm az édesanyámmal. Élvezem a vendégszeretetét. Bejárom vele a kedvenc helyeimet, sokat császkálok a belvárosban, kedvenc kávéházaimat látogatom meg és vásárolok.
Dehir.hu: Amikor megérkezett, mindjárt fejest is ugrott a debreceni programok, rendezvények világába, hiszen koncertekre, irodalmi eseményekre (felolvasás, slam poetry) ült be. Hiányzik Strömstadban ez a fajta kultúra?
Szeles Judit: Strömstad nagyon kis város (hatezer lakosa van), ahol évente egyszer van irodalmi fesztivál, performansz-találkozó, rengeteg kiállítás, de természetesen nem versenyezhet egy olyan kulturális fellegvárral, mint Debrecen. Debrecenben otthonosan érzem magam, élvezem, hogy mindenki magyarul beszél. Próbálok mindig beiktatni kulturális eseményeket, amikor itt vagyok. Örömmel hallgatom, ahogy a fiatal költőtársak slamelnek, és igazi élmény kollégákkal találkozni. Az emberi kapcsolatok nekem rettenetesen fontosak. Strömstadban ez egy kicsit korlátozottabb. Nincs színház, kevés a koncert, kevés ember aktivizálja magát, ha kultúráról van szó, Irtó szerencsés azonban abból a szempontból a helyzetem, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel szinte bármilyen könyv elérhető egész Skandináviából. A könyvtárrendszer nagyon jó Svédországban. Még magyar könyveket is be lehet szerezni, magyar származású könyvtárosoknak köszönhetően. Így olvashattam el például Kun Árpádnak a Boldog Észak című könyvét, amit szeretettel ajánlok mindenkinek, akit érdekel a skandináv világ.
Dehir.hu: Említette, hogy ez a skandináv világra az is jellemző, hogy elképesztően drága – és nemcsak innen nézve, hanem az ott élőknek is.
Szeles Judit: A legalacsonyabb kereset olyan 10 ezer korona körül van. Egy pohár bor egy szórakozóhelyen cirka 100, egy pohár sör 80 korona. Egy mozijegy 100-120 korona. Egy vekni kenyér (ami nincs meg egy kiló sem, 70 deka lehet) olyan 25 korona. Egy rövid ujjú póló olyan 100-200 korona. Egy átlagos két-három szobás lakás bérlete nagyjából 7000 korona körül van. Semmi sem olcsó, mint ahogy már mondtam. De nagyon élhető: jó a szociális ellátás, tiszta a környezet, nyugodtak, vidámak az emberek, és jó a közbiztonság.
Az Ilyen svéd című kötet debreceni bemutatója október 22-én 17 órától lesz az Újkerti Könyvtárban, a szerzővel Áfra János beszélget.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)