Mi kell ahhoz, hogy a debreceni ember letegye az autóját? – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.12.06. 14:02 | Frissítve: 2023.12.06. 16:31
Debrecen – Ez is téma volt azon a szakmai eseményen, melyen bemutatták a megújult Debrecen Város Fenntartható Mobilitási Tervet.
"Debrecen az elmúlt 25 évben nagyon hosszú utat járt be. Több komoly, fejlesztést érintő stratégiát alkotott a város az elmúlt években (Új Főnix Terv, D2030), ám a gazdasági fejlődés mellett fontos, hogy más területekre (közlekedés, oktatás, kultúra és egyéb jóléti fejlesztések megvalósítása) is megfelelő hangsúlyt fektessünk" – idézte fel Papp László polgármester azon a Kölcsey Központban tartott eseményen, melyen városvezetők, közlekedési szakemberek, civil szervezetek részételével bemutatták a megújult Debrecen Város Fenntartható Mobilitási Tervet.
Papp László hangsúlyozta, hogy a közlekedésnek minden tekintetben követni kell a változásokat.
„Ez egy végtelen történet, nem jelenti azt, hogy a stratégia elkészül és mindenki hátradőlhet.”
- A város folyamatosan változik, és ahol megjelennek a nagyobb léptékű lakóterületi fejlesztések, ezek akkor ott új megoldásokat igényelnek. A város nem állóvíz, hanem nagy sebességű folyó: itt úgy kell evezni, vagy vitorlázni, hogy a hajó célt tudjon érni és ne fusson zátonyra – összegezte.
A polgármester felidézte, hogy 2016-ban készült el Debrecen Város Fenntartható Mobilitási Terve első ízben, és ehhez képest nagyon lényeges elmozdulás tapasztalható a 2.0-ás változatban. Az előző elsősorban a városközpontra fókuszált, ez viszont egy decentralizált közlekedési szisztémára átálló város mutat meg, és figyelembe veszi a jelenleg is zajló folyamatokat.
Ahogy a polgármester jelezte, 2024-től, 2025-től egyre intenzívebben a lakóterülete fejlesztések játszanak majd fontos szerepet Debrecen életében, és ezt is figyelembe kell majd venni.
Visszakanyarodva az előkészítés fázisához, Papp László elmondta, nagyon sok interakciót folytattak a készítők, az akadémiai élet, szakmai háttérintézmények, gazdaság, társadalom, zöld mozgalmak és az agglomerációs települések vezetőinek bevonásával közel 70 entitást szólítottak meg, a lakosságot pedig egy nagy léptékű, közel 3 ezer fős, személyes kérdőívezéssel vonták be.
Emellett forgalomszámlálást végeztek, mely során az egyes csomópontok, útszakaszok forgalmát és a kiemelt forgalomvonzó létesítmények körüli gyalogos és kerékpáros forgalmat is vizsgálták, valamint a helyi közösségi közlekedés fő járatainak kihasználtságát a fő csomópontok körül.
Mint hangsúlyozta: folyamatosan változik a város, a városvezetés egyfajta párhuzamos pályán mozogva a korábban felmerült problémákra már igyekezett válaszokat adni, számos ponton hajtottak végre közlekedésfejlesztési beruházásokat, melynek része volt a kelet-nyugati összekötő utak egyirányúsítása, önálló autóbuszsávok kialakítása itt, illetve a nagy csomópontok átalakítása is.
Szólt arról, hogy az anyag megerősíti a keleti elkerülő – a belső és egy külső – kialakításának szükségességét. Mint mondta, ennek tudatában időben kezdték a tárgyalásokat a kormányzattal, a tervezés, a nyomvonaltervek és a hatástanulmány elkészítése már folyamatban van.
A polgármester hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát, említést tett a múlt héten elfogadott Fenntartható Város Stratégiájáról, és szólt arról is, hogy a jövőbe mutató projektek sorában
kidolgozták egy intelligens városirányítási központ alapkoncepcióját, a hozzá kapcsolódó szenzoros infrastruktúra, okos csomópontok és forgalomszámlálási pontok nevesítésével, intelligens közlekedési hub-ok, illetve intermodális csomópontok kialakításával.
Mint mondta, ezeket a fejlesztéseket a Digitális Debrecen Forgalomirányító központ és a digitális infrastruktúra segítségével felkészítik a jövő „összekapcsolt közlekedés” koncepciójának megvalósítására.
A polgármester kitért arra is, hogy a SUMP javaslatot tesz a parkolás reformációjára is, és szólt arról is, hogy kerékpárosokat, a gyalogosokat sem hagyták ki a tervezésből. Az új szakaszok építése mellett a meglévő kerékpárutak karbantartása és új innovatív, a város kerékpárútjait kiszolgáló kerékpártárolási lehetőségek kialakítása is része a programnak.
Szó esett a Digitális Városkapu modellről, melynek részeként Debrecen körútján belül a helyi lakosság parkolása, illetve a közösségi közlekedési szolgáltatások válnak preferálttá, míg az agglomerációból érkezők számára közösségi közlekedési csomópontokban biztosít parkolást, illetve opciókat a kényelmes tovább haladásra.
A közösségi közlekedés megreformálását egyrészt a helyi közlekedési járműflotta zöldítésével, kötöttpályás vonalak fejlesztésével, másrészt a menetrend, és szolgáltatási terület illesztésével kívánják megvalósítani. Fontos a közösségi közlekedés eljutási idejének javítása: ezt a SUMP várostervezési és forgalomtechnikai eszközökkel támogatja (buszsáv, lámpás előnyitás stb.). Ezen felül elősegíti a helyi fonódó közösségi közlekedés megvalósulását, és az egyes szolgáltatók (pl. Volán, MÁV, DKV) kínálatának hatékony összekapcsolását, mely által a közlekedők igényei jobban kiszolgálhatóvá válnak
Hallhattunk azokról a forgalmi hubokról, melyek decentrumként üzemelve ösztönzik a közlekedőket, hogy napi bevásárlásukat, ügyintézésüket parkolásukhoz kötve, helyben intézzék, illetve a munkahelyre történő ingázásban közösségi közlekedési eszközre váltsanak. .
E gondolatok mentén Papp László beszélt a 15 perces város koncepciójáról is. melynek az a lényege, hogy minden, amire a hétköznapi életünk során szükségünk van, az 15 perces közelségben elérhető legyen gyalog, biciklivel esetleg tömegközlekedéssel.
Mint elhangzott, a közlekedési infrastruktúra kapacitásfejlesztő intézkedéseit a 2030-as és 2050-es céldátumok várható forgalomterhelése alapján alakítja ki a város, így preferálva a külön szintű, illetve körforgalmi csomópontok kialakítását, a megnövekedett forgalmú repteret kiszolgáló vonalas infrastruktúra telepítését, valamint az ipari parkok fejlődését támogató helyi úthálózat fejlesztését
Ahogy a polgármester hangsúlyozta, a fenntartható megoldásokat részesítik előnyben minden projektben
Debrecen időben azonosította kihívásait és megfelelő lépéseket tesz ahhoz, hogy az ország legjelentősebb vidéki központja lehessen – összegezte Papp László.
A SUMP részleteire, kialakítására Oletics Zoltán, a debreceni SUMP projekten dolgozó szakértői csapat képviselője tért ki közel egy órás előadásában. A szakember nyomatékosította, hogy ez a stratégia nem önmagában létezik, a város közlekedése ugyanis társadalmi, gazdasági, szociális helyzetekbe, kérdésekbe is bele van ágyazva.
Szólt az előkészítő munkákról, és hangsúlyozta: „úgy lehet egy modern város irányítani, ha prompt adatokkal” rendelkeznek. Kitért a személetformálásra, és arra, hogy ezeket a folyamatokat a közlekedőknek is meg kell érteniük.
Ő is kiemelte, hogy Debrecen a térségben gondolkodik, ezért a város határain túlmenő hatásokat is fel kellett mérni.
„Ahhoz, hogy a magyar ember letegye az autóját, olyan szolgáltatást kell nyújtani, hogy kényelmesen intézze az ügyeit akár munka után, s ezzel időt spóroljon meg, és több időt tölthessen a családjával. Ilyen nézőpontot tartottunk szem előtt minden projektnél” – emelte ki a szakember.
A digitalizáció és a smart megoldások mellett kitért arra is, fontos, hogy legyen egy applikáció, amiből a legtöbb szolgáltatás elérhető lehet.
Hangsúlyozta, hogy minél szélesebb körű tervezést igyekeztek megvalósítani. Említette az elkerülőt és a közlekedési folyosót, ami tízezres nagyságrendben vezeti el a városon átmenő forgalmat. Ha a keleti folyosó megépül, nagy teher jön le a városról – állapította meg.
Szólt arról, ha nőni fog a reptér forgalma, onnan a belváros felé indul a közlekedés. Mint mondta, a Debrecen Fenntartható Városi Mobilitási Terv fontos eleme, hogy a belváros forgalmát csökkentsék. Bár nagyon összetett rendszerről van szó, változatlanul lényeges, hogy a debrecenieket szolgálja.
Oletics Zoltán előadását több hozzászólás követte, ezek sorában jelentős hangsúlyt kapott a kerékpáros közlekedés, ami az edukáció, a tanulási folyamatok kérdéseit is felvetette. Szó volt az egyre nagyobb számú rollerező közösségről is, velük szemben többen a kerékpáros közlekedést előnyeit emlegették. Az is elhangzott, hogy a nagyvárosi embernek az autó menedéket is jelent, tehát ezt is figyelembe kell venni, ha autóból akarunk valakit átültetni a közösség közlekedésbe. Ezért fontos a decentrumok szerepe mellett a kombinálhatóság.
Balázs Ákos, Debrecen zöld ügyekért felelős alpolgármestere záróbeszédében felidézte, milyen sokan dolgoztak azért, hogy megalkossák Debrecen Város Fenntartható Mobilitási Tervét. Emlékeztetett a nagyon aktuális gondolatra, miszerint a mai korban "az adat az új kőolaj", és szólt arról is, hogy a munka során sok jól működő példát figyelembe vettek, de ezeknél mindig figyeltek arra is, hogy a helyi sajátosságokhoz igazítsák őket. Elmondta azt is az alpolgármester, hogy a városirányítási központ majd ott lesz a Sas utcai mélygarázsban.
„Úgy szeretnénk ezt a várost fejleszteni, hogy összetéveszthetetlenül Debrecen maradjon” – összegezte Balázs Ákos.