Mézeskalács-paloták a debreceni Wekerle-telepen
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.08.18. 08:23 | Frissítve: 2014.08.19. 08:09
Debrecen – Gazdag díszítettsége és páratlan formavilága miatt a cívisváros legszebb lakótelepe címet is viselhetné az a ma is lenyűgöző, 90 éves kolónia a Wesselényi és a Budai Ézsaiás utcák sarkán, amiben eredetileg vasutas-tisztviselők éltek a MÁV szolgálati lakásaiban.
A vörös és sárga klinkertéglájú járdával, valamint méltóságot sugárzó kerítéssel és zöldsávval is övezett ingatlanegyüttes szépsége a két határolóutca fái miatt csak bizonyos szögekből tárul fel. Pedig a létesítmény épületei nem kicsik: a Wesselényi utcai „görbe” rész összesen 190 lépés hosszú, míg a Budai Ézsaiás utcai párja (szemben az egykori bábaképzővel) harmadannyi. Az eklektikus–historizáló homlokzatokat a magyaros szecesszióra jellemző virágok, valamint az art deco stílusjegyeit viselő bordázatok és berakásos motívumok is ékesítik – az övezetet ezek miatt is nevezik sokan a debreceni Wekerle-telepnek.
Az arra járóknak érdemes megcsodálniuk az íves kiugrókat, a tetőcsúcsokat és az erkélyrácsokat is. A két palota által közrefogott területen ugyanakkor dús park pompázik, a platán- és más fák árnyékában pedig színes játszóterek is találhatók. Ott elegyedtünk szóba Emi nénivel, aki 44 éve él a „Wekerlén” a családjával. Tőle tudtuk meg, hogy az 1922-re megépült telep Wesselényi utcai szárnyában mások mellett a főosztályvezetők szolgálati lakásai voltak, míg a Budai Ézsaiás utcai részben a magasabb rangú vasutasoké. A lakások többféle méretűek (például 65 és 110 négyzetméteresek), s a nagyobbakhoz cselédszobák is tartoztak.
A cserépkályhák helyett immár gázos berendezések működnek a hat lépcsőház mintegy 70 lakásában, amik ma már nem a MÁV-éi, hanem magántulajdonban vannak. A régiek közül most is ott él hat család, és olyan személy is van köztük, aki már majdnem 60 éve. Az asszony felidézte azt is, hogy amikor odaköltöztek, még kétsávos volt a Wesselényi utca, az udvarukba pedig nem állhattak be autók. A vasutasidőkben külön kertész foglalkozott a parkkal (ami akkor még a mostaninál is nagyobb volt), a gyerekeket pedig medence és zuhanyzó is szolgálta.
A lakóközösség azonban változatlanul nagyon jó és összetartó, mindenki ismer mindenkit, s figyelnek egymásra az emberek. Az udvaron a madarak mellett mókus is szokott lenni, így olyan az nekik, mintha a Nagyerdő mellett laknának (a parkot ma Emi néni férje gondozza). A kolónia egyébként sok hírességnek is otthona volt, köztük Hódos Imrének (1928–1989), a kötöttfogású birkózónknak is, aki a megannyi sikere mellett 1952-ben olimpia bajnok is lett. A munka frontján a MÁV Debreceni Építési Főnökség szakembere volt, majd utókalkulátor és főtanácsos. Vendéglátónk sok eredeti fotót és más dokumentumot őriz Hódos Imréről, aki tréfásan Mamának nevezte őt.
Az egyik képen például éppen érettségizik a későbbi bajnok. Ugyancsak sok debreceninek él az emlékében a „Művész úr” is, akinek egy ideig szintén a vasutasházban volt az otthona. Egy másik lakótól – az eredetileg előkelőbbnek épült, Budai Ézsaiás utcai épületben – azt is megtudtuk, hogy abban a házban lift is van. Ekkor figyeltünk fel arra is, hogy amíg ez a rész háromemeletes, addig az ugyanolyan magas másik tömb csak kétemeletes. Ez úgy lehetséges, hogy abban magasabbak a lakások. Pince, óvóhely és padlás egyébként természetesen mindkét szárnyhoz tartozik.
A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságától azt is megtudtuk, hogy a Budai Ézsaiás utcai épületben eredetileg három emeleten egy egyszobás és 12 kétszobás lakás volt, a másik részben pedig a két emeleten egy egyszobás, 25 két- és 11 háromszobás lakást alakítottak ki. A társaság adatai szerint a MÁV 1924 körül határozta el, hogy 36 lakásos bérházat épít, és a háromévesre tervezett program szerint további házak is épülhettek volna. A cég egyébként a Széchenyi utcánál és a mai Faraktár úton is létrehozott munkáslakokat. Pontos adatokat Papp Józseftől, debreceni helytörténet-kutatótól kaptunk: a ház 1925-ben épült, Lengyel Artur tervei szerint.
A krónikákat böngészve arra is felfigyelhetnek az érdeklődők, hogy annak idején a MÁV az ország több helyén is építtetett hasonló palotákat és jól felszerelt telepeket a dolgozóinak. A létesítmények leghíresebbjei a fővárosban vannak; a pazar megjelenésű ingatlanok rajongói Mézeskalácsházaknak is nevezik azokat – így a cívisváros értékeivel ismerkedők bizonyára rögtön megállapíthatják azt is, hogy ez a frappáns jelző az omladozó „debreceni Wekerle-telepre” is tökéletesen ráillik!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)