Menjen vagy maradjon: mikor iskolaérett egy gyermek?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.04.17. 08:23 | Frissítve: 2013.04.18. 08:16
Debrecen – Ettől az évtől tankötelezett egy gyerek, ha augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. De hogyan és ki dönti el, hogy iskolaérett-e hatévesen?
A szülők egy csoportja alig van túl az iskolai beiratkozáson, másik csoportja pedig már azon gondolkodik, hogy gyermeke, aki év közben tölti be hatodik életévét, menjen vagy ne menjen iskolába? Változott a tankötelességet meghatározó köznevelési törvény és máris megjelentek a hírportálokon ennek a különböző értelmezései. Néhol azt írják, már nem a szülő dönthet arról, hogy küldi-e iskolába a gyerekét, máshol pedig azt, hogy sok gyerek túl korán kerül iskolába. A gyermekek iskolakezdése volt a téma a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának kedd esti adásában, ahol Korom Ágnes pszichológus, a Debreceni Tankerület Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa volt a vendég.
A szakember kifejtette, hogy korábban május 31-én volt a határ, ha egy gyermek eddig betöltötte a hatodik életévét, akkor tankötelezetté vált, most ez kitolódott augusztus 31-re. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermeknek mindenféleképpen el kell kezdenie az iskolát.
- Korábban a szülő és az óvoda közösen eldönthette, hogy maradjon-e a gyermek vagy menjen tovább. Most ezt a döntést átruházták az óvodavezetőre, aki az óvónőkkel megbeszélve hozza meg a döntést. Amennyiben ezt nehezen döntik el, valamilyen kérdés felmerül, akkor kérhetik a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát, akkor a mi szakembereink hoznak döntést – magyarázta Korom Ágnes.
A pszichológus elmondta, hogy az óvodavezetők együttműködnek a szülőkkel a döntéshozatalban, hiszen más helyzetben ismeri a szülő és az óvodavezető a gyermeket. Míg utóbbi a társas életben, az együttműködés, a beilleszkedés folyamatában, egy teljesítményhelyzetben látja jobban a gyermeket, addig a szülő inkább a mindennapi élethelyzetekben ismeri. A szakember azt mondja, az iskolaérettség egy összetett kérdés, abba érdemes belegondolni, hogy egy lazább, kötetlenebb helyzetből egy térben és időben strukturált rendszerbe kerül a gyermek, ahol már nem ő dönti el, hogy mit szeretne csinálni, hanem elvárások vannak, amelyeknek meg kell felelnie.
- Az a kérdés ilyenkor, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik az a gyermek, aki készen áll az iskolára. Ez egy összetett dolog: vannak fizikai jellemzők, képességbeli adottságok és bizonyos pszichés aspektusoknak is meg kell lennie. Utóbbi a legfontosabb. A legjobb mutató talán az, hogy a gyermek várja az iskolát, nyitott, érdeklődő, van bizonyos feladattudata, természetes számára, hogy vannak elvárások, kötelezettségek, képes elmélyülten tevékenykedni akár 15-20 percen keresztül, befejezi, azt, amit elkezd. Bizonyos monotonitástűrésre is szükség van, hiszen például az írásgyakorlás nem egy izgalmas feladat. Késleltetni kell a késztetéseit, például ki kell tudni várnia az óra végét, vagy a jelentkezésnél ki kell várnia a sorát. Egy bizonyos önfegyelemre van szüksége, a kudarcokra, sikertelenségre is fel kell készülni, valamint ismerni kell a társas élet szabályait, hogy együtt tudjon dolgozni a többiekkel. Ehhez jönnek a fizikai jellemzők: testsúly, testmagasság, ekkor történik az első alakváltás, valamint a fogváltás, a kézdominanciának is stabillá kell válnia. Tudni kell figyelnie, az emlékezeti, a tájékozódási funkcióknak is fejlettnek kell lennie – sorolta Korom Ágnes pszichológus.
A mostani módosításról a szakember megjegyezte, hogy adott esetben ez a három hónap is fontos lehet, elképzelhető, hogy pont ez idő alatt fejlődik eleget a gyermek valamelyik meghatározó területen.
A teljes beszélgetést itt nézheti meg.
Dehir - Esti Közelkép 2013-04-16
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)