Még egy hétig látható a Debrecen értékeiből nyílt kiállítás

---

Március 5-éig tekinthető meg a Debreceni Értéktár évtizedét bemutató tárlat az Új Városházán.

---

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a debreceni önkormányzat, a Debreceni Értéktár, a DEMKI és a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára közös kiállítása plusz egy hétig, március 5-éig látogatható az Új Városháza Galériában.

- Azok a tárgyalkotó kézműves mesterek, akik eleink hagyományát tovább örökítették, még ma is élnek és dolgoznak. Tehát ezt a kiállítási anyagot én nem múzeumokból kértem kölcsön. Olyan alkotó, kézműves mesterek produkálták, akik ma ezekből a mesterségekből élnek - mondta el a megnyitón Mátrai-Nagy Andrea, a Debreceni Értéktár Bizottság titkára és a kiállítás kurátora.

A Debreceni Értéktár

A debreceni mentalitás meghatározó eleme évszázadokon át a hagyományőrzés, ugyanakkor a dinamikus fejlődés, a megújulás volt. A Helyi Értéktár feladata, hogy számba vegye egy adott közösségnek azon értékeit, teljesítményeit, melyek a múltból a mába vezető úton meghatározóvá váltak. Az évek során gyűjtött értékek száma mára több mint 130 darab – olvasható a Debreceni Értéktár honlapján.

A teljesség igénye nélkül a legelsők között került be a Debreceni Értéktárba a Nagytemplom, amely azóta méltán nemzeti emlékhely, a Nagyerdő, mely 1939-ben egyes számú sorszámmal került be a nemzet természetvédelmi területei közé. Ott van a Debreceni Református Kollégium, a Líciumfa, a Debreceni Egyetem, a Kossuth tér, a Déri Múzeum, az Alföldi Nyomda és nem utolsósorban a Hortobágy, mely Debrecentől elválaszthatatlan.

A nemzeti kultúra kánonjait alakító debreceni alkotók közül bekerült Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Medgyessy Ferenc, Tóth Árpád, Fazekas Mihály, illetve a társaságok közül az Ady Társaság, a Csokonai Kör, és ide vették Méliusz Herbáriumát, valamint Déri György hagyatékát is, aki a Néprajzi Múzeuméval vetekedő gyűjteményét adta a városnak, és amelyet mind a mai napig nem sikerült teljes egészében bemutatni. Makoldi Sándor festőművész hagyományteremtő életművét, szellemi örökségét, de tárgyi hagyatékát is kötelessége Debrecennek megőrizni, akárcsak a Déri-hagyatékot – hangsúlyozzák.

A magyar kulturális örökség bemutatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítmények, értékek a Debreceni Virágkarnevál, a Debreceni Nyári Egyetem, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó, mely azóta az Unesco listájára került, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál, a debreceni fürdőkultúra, a debreceni kerámia, fazekasság, ötvösség, mézeskalácsosság, debreceni kézművesség, amelyen belül külön érték a debreceni kisbunda hímzése és a debreceni gyöngyös párta is.

Debrecen gasztronómiai értékei, melyek bekerültek a helyi értéktárba: a Debreceni páros kolbász, de legalább ennyire büszkék vagyunk a debreceni töltött káposztára és a méztermékekre is.