Médiakarrierjét hátrahagyva lett hivatásos utazó a Berettyóújfaluból induló fiatalember – fotókkal

---

Debrecen - Szűcs Péter lassan építkezve, komoly munkával felépítette a saját világát, s most egyedül járja a világot. Útjairól netes naplót vezet.

---

Mindannyian vágyunk néha arra, hogy a hétköznapi mókuskerékből kilépjünk, és egy hátizsákkal nekivágjunk a nagyvilágnak. A legtöbb ember számára mindez vágyálom marad, nem úgy a Berettyóújfaluból származó Szűcs Péternek, aki pár éve feladta szárnyaló médiakarrierjét és hivatásos utazóvá vált. PetersPlanet néven létrehozta a ma már nagy népszerűségnek örvendő utazó blogját, melyen úti élményeit és gyönyörű fotóit osztja meg követőivel. Két nagy utazás között Debrecenben beszélgettünk arról, mit jelent számára ez az életforma, az otthon és Debrecen.

Szűcs Péter egy ismert divatmagazin főszerkesztője volt: ma már sokkal szabadabbnak érzi magát

Dehir.hu: Sokak által irigyelt karriert hagytál ott pár éve, hogy nekivágj a világnak. Minek köszönhető ez az éles váltás?

Szűcs Péter: Szerintem most sokkal többen irigyelnek, mint akkor, amikor egy hazai divatmagazin főszerkesztője voltam, mert szabadon és függetlenül alkothatok és utazhatok. Korábban egy olyan rendszert szolgáltam ki – teszem hozzá magas fizetésért –, ami nem arról szól, én mit szeretnék a világnak mondani arról, hogy miben hiszek, hanem hogy hogyan lehet minél több profitot termelni a magazinkészítésben és tartalom előállításban szerzett másfél évtizednyi tapasztalatommal.

Az ember mindig eljut arra a pontra, hogy felismeri, nem boldog abban, amiben van, ilyenkor két dolgot tehet: belenyugszik, vagy inkább beletörődik és a csak látszólag könnyebb utat választva boldogtalan életet él, vagy vállalva az álmait és az értük tett erőfeszítést elindul a saját útján.

Beleugrottam a bizonytalanba, bíztam és hittem magamban, s lassan építkezve, komoly munkával, nem spórolva az erőfeszítésekkel, sőt áldozatokat is hozva felépítettem a saját világomat minden külső segítség nélkül. Rettenetesen büszke vagyok rá. 

Dehir.hu: Szuper helyekre jutsz el, abból élsz, amit szeretsz, ám kevesen gondolnak bele, hogy ez mégiscsak magányos műfaj. Mi tart folyamatosan úton? Vannak nehézségei?

Szűcs Péter: Soha nem érzem magam magányosnak az útjaimon, aminek két oka van. Az egyik, hogy megtanultam jóban lenni önmagammal, ami természetesen nem ment egyik percről a másikra, viszont mivel minden út belső utazás is egyben, rengeteget tanultam abból, hogy csak magamra számíthatok. A másik, hogy mindig azzal találkozik az ember, akivel kell, és ő dönti el, hogy mennyit szeretne egyedül lenni egy úton, és mennyit enged be azokból az élményekből és találkozásokból, amik körülveszik. Oroszországban, ahol az idei évet indítottam, egy percig sem voltam egyedül a tíz nap alatt, végig flow élményem volt. Persze dönthettem volna úgy is, hogy egyedül megyek végig az úton. Hagytam magam, hogy az történjék, aminek történnie kell. Egyszerű a szabály: ami jön, fogadod, ami megy, engeded. 

Dehir.hu: Rendszeresen hazatérsz a családodhoz Berettyóújfaluba, és osztasz meg közös fotót Biharnagybajomban élő nagyszüleidről. Mit szóltak, amikor hivatásos utazóvá váltál? Milyen útravalót kaptál tőlük?  

Szűcs Péter: Érdekes, hogy mióta független vagyok, többet vagyok a szüleimmel és a nagyszüleimmel, mint korábban, amikor egy multi rendszerben az vitte el a legtöbb időt az életemből, hogy értelmetlen értekezletekre járjak.

Ha az ember független, mindenért jobban kell küzdenie, de az állandó éberség sokkal frissebben is tartja az embert.

A szüleim és a nagyszüleim büszkék rám és én is rájuk, ők a példaképeim, tiszta szívű, őszinte emberek, akiktől az alapokat kaptam, egy olyan biztos háttér, ami örökké velem marad. Nagyon hálás vagyok, hogy ők a családom. 

Dehir.hu: Volt olyan utad, ami után azt gondoltad, már sosem fogod ugyanúgy szemlélni a világot? Mik a legfontosabb tapasztalatok, amiket az utazásaid során eddig szereztél?

Szűcs Péter: India és Irán után nagyot fordult velem a világ, de egy vidéki hétvége is képes nagyot fordítani az ember gondolkodásán, mint ahogy egy könyv vagy egy színházi előadás is képes teljesen új irányt adni egy életnek. A legfontosabb tapasztalatom eddig, hogy

az ember alapvetően jó, segítőkész és még ha vannak is sérült emberek az egész világon, mindenki ugyanazt szeretné, biztonságban és boldogan élni a szeretteivel. 

Dehir.hu: Van, ahol tartósan el tudod képzelni az életed? 

Szűcs Péter: A folyamatos úton levés stimulál, de szükségem van az otthonlétre is, arra, hogy becsukjam magam mögött az ajtót és csak töltődjek abból, amit megéltem. Dél-Amerika, Spanyolország vagy a Tiszántúl érdekel, esetleg Berlin, mint hosszabb fejezet vagy alkotói időtöltés. 

Dehir.hu: Sokan már tervezgetik az idei nyaralásukat. Milyen tippeket adnál nekik? 

Szűcs Péter: Nem kell feltétlenül messzire menni, hogy az ember felfrissüljön, a legfontosabb a nyitottság és hogy észrevegyük a szépet magunk körül.

Én a megérzéseim alapján választok úti célokat, és ezt tanácsolom mindenkinek.

Mindenkinek más az útja és más teszi boldoggá, az önismeret sokat segíthet, de nincs két egyforma ember és utazási stílus. Ettől szép a világ, illetve attól, ha mindenki megtalálja benne önmagát és nem követ valakit, hanem rájön arra, hogy neki mi a jó. Úti cél, életút, párkapcsolat. 

Dehir.hu: Világlátott emberként szerinted Debrecen mivel (lehet) vonzó a turisták számára? Te mit szeretsz benne?

Szűcs Péter: Elfogult vagyok Debrecennel kapcsolatban, mivel gyerekkoromtól az életem része. Minden város vagy ország attól vonzó, ha van saját karaktere, amire büszke és nem akar más lenni, mint ami valójában.

Debrecennek van karaktere, van stílusa, és az, hogy a világon is egyedülálló Hortobágy ott van közvetlenül mellette, még gazdagabbá teszi.

Én azt szeretem benne, hogy van benne jócskán tér, egyszerre van benne valami nagyon autentikus, régimódi és friss, vad, korszerű is. 

Dehir.hu: Hova utazol a közeljövőben? Milyen (úti)céljaid vannak még?

Szűcs Péter: Most érkeztem meg Velencéből, ahol egy izgalmas projekten dolgoztam, a következő nagy utam Mexikóba vezet, ahol több mint egy hónapot töltök majd, de idénre beterveztem Bejrútot, Mongóliát, Ukrajnát, Máltát és Bolíviát is. Idei cél egy könyv és sok minőségi idő a szeretteimmel.