Kriptában laknak a hajléktalanok a debreceni temetőnél
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.05.19. 09:10 | Frissítve: 2014.05.19. 17:26
Debrecen – A 141 éves sírboltban egykor holtak pihentek. Tavaly ilyenkor bűzös szeméttel volt tele a díszes nyughely, most pedig – kapaszkodjanak meg! – valakik lakásnak használják.
Gyomorforgatóan brutális és kegyeletsértő állapotok uralkodnak a Vágóhíd utcai temető 141 éves sírboltjában – számoltunk be róla egy évvel ezelőtt. A „Jó férj és atyának hálás utódai. 1873.” feliratú építmény Debrecen legöregebb – közterületi – kriptája, a Vágóhíd utcai nyughelyen pedig az egyetlen. A címerrel, oszlopokkal, timpanonnal és keresztekkel is díszített, csodálatos kis sírbolt a vasúti sínek melletti dombocskán áll, fák takarásában.
Mostani ottjártunkkor először arra lettünk figyelmesek, hogy hatalmas hulladékhalom éktelenkedik a – vizelettől szúrós szagú – felüljáró alatt, a volt dohánygyár oldalában, ahol sokan szoktak átvágni a közeli Zsibogóhoz és irodatelephez. Élve a gyanúperrel, visszabandukoltunk a kriptához, gondolván, hogy esetleg azzal vannak összefüggésben a hídnál látottak. Feltételezésünk beigazolódott: a sírboltból eltűnt a millió szemét (bár korántsem a megfelelő helyre), ami viszont ennél is meglepőbb az az, hogy a helyiségben most matrac és más holmik vannak.
A kriptában összehordott szeméttől tehát valakik valóban megszabadultak ugyan, ám egyúttal be is költöztek a helyükre. Az épület ajtaja továbbra se nyitható (mivel össze van csavarozva), azonban a bal szárnyán kitörték a rácsokat, és úgy már ki-beközlekedhetnek az önkényes – és kétes ízlésű – „lakásfoglalók”. A tisztelettel mit sem törődő elkövetők mindezt azért is tehették meg, mert az ottani temetőkápolna messze van ahhoz, hogy a kriptát is bevonják az elkerített területbe; jóllehet, az életkora és a kialakítása miatt fokozott védelmet érdemel.
A Vágóhíd utcai katolikus temetőt gróf Kállay János, tiszántúli területi táblaelnök építtette 1774-ben. A nyughely központi dombján barokk kápolna pompázik, melynek félkörös szentélye, oromzatos huszártornya és nyolcfülkés sírboltja van, s ezek mellett a lépcsőfeljárói is jellegzetesek, egyszersmind elbűvölőek. A temető 1932-ig működött, a Köztemető megnyitásáig. Azóta sokszor rongálták meg vandálok az enyészetnek kitett kápolnát és a sírokat, sírköveket. Napjainkban az nyújt viszonylagos védelmet, hogy a kápolnát és a kertjét kerítés övezi.
Dehir - Hajléktalanok költöztek be Debrecen legrégebbi kriptájába
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)