2030-ig 56 ezer potenciális új debrecenivel számol a városvezetés – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.04.04. 12:25 | Frissítve: 2023.04.04. 15:19
Debrecen - A következő hét évben 35 ezer fővel nőhet a foglalkoztatottak száma Debrecenben, amit követnie kell az ingatlan- és a közlekedési fejlesztéseknek - mondta Barcsa Lajos alpolgármester.
Tizennyolcadik alkalommal tartja meg a Regionális közlekedés aktuális kérdései című konferenciáját Debrecenben a Közlekedéstudományi Egyesület hajdú-bihari szervezete és a DKV. A kétnapos tanácskozás nyitónapján Barcsa Lajos a város fejlesztési terveit mutatta be a szakembereknek.
Az alpolgármester elöljáróban arról beszélt, a közlekedésfejlesztési igények jelentős részét a gazdaság erősödése indukálja. Mint mondta, 2015 óta több mint négyezer milliárd forint értékű zöldmezős beruházást jelentettek be, melyek közül több jelenleg is megvalósítás alatt áll, így a két legnagyobb is, a BMW és a CATL üzeme.
Ezen folyamatok eredményeképp a népességfogyás lényegesen alacsonyabb Debrecenben, mint az országos átlag, sőt, az agglomerációban több településen növekedett a lakosságszám, ez pedig az utazások számának emelkedését hozza magával. A jelenlegi gazdaságfejlesztési folyamatok eredményeképp a városháza számításai szerint 35 ezer fővel fog nőni a foglalkoztatás 2030-ig Debrecenben (2014-ben 62 ezer foglalkoztatott volt a városban, jelenleg 81 ezer ez a szám).
Barcsa Lajos elmondta,
a város abban érdekelt, hogy minél több itt dolgozó Debrecenben települjön le, ez anyagi érdeke is, hiszen hiába nő az iparűzési adó, ha a lakosság száma nem emelkedik, egyre több pénzt kell befizetni az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címén.
A 35 ezer új munkahely kapcsán az alpolgármester azt mondta, a családtagjaikkal is számolva 56 ezer potenciális új debreceni vagy Debrecen környéki lakossal lehet számolni.
Beszélt arról is, hogy a népességnövekedést jelenleg gátolják Debrecenben a nagyon magasra emelkedett ingatlanárak, emiatt a város is szeretne lakásokat építeni és támogatják a szabályozással a magánbefektetőket is. Hozzátette, több ezer lakásra lenne szükség, s ott, ahol jelentős ingatlanfejlesztések történnek majd, ott a közlekedési rendszert is fejleszteni kell.
Hozzátette, vannak ilyen fejlesztésre alkalmas területek az ipari parkok közelében, ami azért is lenne szerencsés, mert az ipari övezetekben dolgozók eljutási ideje a munkahelyükre alacsony lenne, s így kevésbé terhelnék a közlekedési rendszert, ráadásul a két nagy ipari övezet autópálya mellett található.
Barcsa Lajos közölte, míg tíz évvel ezelőtt 150 hektárnyi iparterület állt rendelkezésre a városban, mára ez 1500 hektárra növekedett, ám ezt már nem kívánják tovább növelni.
A BMW gyárának helyet adó Északnyugati Gazdasági Övezet környezetében az állam és az önkormányzat együttműködésében számos közlekedési fejlesztést végeztek el.
A BMW az áruszállítás legnagyobb részét vasúton tervezi megoldani, az ott kialakított vasúti konténerterminált a GYSEV CARGO fogja majd üzemeltetni, így az áruszállítás nem a közutakat terheli majd.
A Déli Gazdasági Övezetnél is nagy szerepet szánnak a vasútnak, s nem csak az áruszállításban, hanem az elképzelések szerint a személyszállításban is, így akár a Nagyállomásról is el lehetne jutni oda elővárosi vonattal. Erre egyébként az Északnyugati Gazdasági Övezetben már az infrastruktúra rendelkezésre áll, hiszen a BMW gyáránál kialakítottak egy vasúti megállót.
Mint Barcsa Lajos elmondta, a Debrecen-Nagyvárad-vasútvonal újraépítéséről sem szeretnének lemondani, nem tartják 21. századi megoldásnak, hogy jelenleg püspökladányi átszállással lehet vonattal eljutni az egyik városból a másikba. Ez a vasútvonal érintené egyébként a Déli Gazdasági Övezetet is.
A közúti közlekedési fejlesztések közül az alpolgármester kiemelte a két keleti elkerülő út tervét; az elképzelések szerint lenne egy belső és egy külső út, előbbi városi, utóbbi állami beruházásban valósulna meg. Mint Barcsa Lajos elmondta, míg a nyugati oldalon az autópálya révén rendelkezésre áll az elkerülő út számos belépési ponttal, a keleti oldalról az elkerülő hiányában nehezebb megközelíteni a várost és az ipari övezeteit.
Végül Barcsa Lajos a 3-as villamos projektről ejtett szót, mint mondta, egy növekvő nagyvárosnak szükség lenne még egy vonalra, mely a lakhatási fejlesztési tervekkel is összhangban lenne, hiszen annak egyik fő helyszíne a Tócóvölgy lehet.
A szakmai konferencián Tóth Szabolcs, a DKV vezérigazgatója azt mondta: rövidtávon át kell gondolni a város vonalhálózatát, ehhez már több mint 40 autóbuszon tudják majd mérni az utazási szokásokat. Tóth Szabolcs szerint ugyanakkor a közösségi közlekedés jövője az elektromos közlekedésben van
Bói Lóránd közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár Debrecen kapcsán kiemelte, hogy főként a távolsági közlekedésben történtek fejlesztések, ilyen például a Záhony és Budapest közötti 100-as fővonal részleges felújítása, és a Cívis Interrégió vonatok bevezetése.
A helyettes államtitkár hozzátette, az ingázó forgalom a jövőben mindenképpen a kötöttpályás közlekedés fejlesztését fogja igényelni Debrecenben.