Komoly gondokkal küzdenek a fiatalok, akik állandóan a Facebookon lógnak – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.06.10. 08:03 | Frissítve: 2016.06.11. 10:34
Debrecen – Egyre több debreceni gimnazistának problémát okoz a szövegértés és a szövegalkotás – mondja a pedagógus.
Vasárnapig a könyveké a főszerep Debrecenben. A 87. ünnepi könyvhét központi gondolata idén az utazás és az irodalom kapcsolata. A könyvhét, a könyv, az olvasás volt a téma a Debrecen Televízió csütörtök esti Köz-ügy című műsorában, melynek Kiss Gabriella, a Kossuth-gimnázium magyartanára és Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója volt a vendége. Kiss Gabriella elmondta, a könyvhéti kínálatot elnézve azt látja, hogy a kisgyerekeknek írnak könyveket, de a gimnazistáknak nem. Ők már nem gyerekek, de a nagyon komoly, felnőtt könyveket még nem értik segítség nélkül. Gyakran mondják, hogy ez a korosztály már nem olvas, a pedagógus tapasztalatai szerint azonban ez nem igaz. Gyakran lát a diákok kezében igen vastag könyveket is, ezek többsége fantasy. Ő ennek nem örül, de ahogy fogalmaz, legalább olvasnak.
Kovács Béla Lóránt arról beszélt, hogy az olvasás inkább megváltozott, nem pedig eltűnt, s igazán komoly válságtünetek nincsenek. Az olvasás egyre inkább digitális folyamattá válik, s egyre inkább átszövi a társadalmunkat, a kommunikációs eszközök legtöbbje kizárólag az írni-olvasni tudó embereknek „adja oda magát”. Mint elmondta, a gyerekkel való együtt olvasás nem pusztán neveli vagy szórakoztatja a kicsiket, hanem a család kötelékét is erősíti. A gimnazistákról megjegyezte, ez a korosztály mindig is más divatokat kedvelt, a vámpíros könyvektől a sci-fitől a fantasyig, de sokan közülük elkalandoznak, és szépirodalmi könyveket is forgatnak.
Kérdés, hogy érjük-e, amit olvasunk. Kiss Gabriella azt mondta, hosszú ideig nem találkozott gimnáziumban olyan diákkal, aki nem érti meg a szövegeket, most ez egyre gyakrabban fordul elő. Ennek egyik oka lehet szerinte, hogy sokan olvasnak olyan elemi szinten íródott szöveget, ami a szövegértést nem teszi próbára. A diákok más része pedig egyáltalán nem olvas, sokan lógnak egész nap a Facebookon, „ők nagyon komoly szövegértési és szövegalkotási gondokkal küszködnek” – fogalmazott. Hozzátette, ez nem csak gimnazisták, hanem egyetemisták, sőt, magyartanár-jelöltek körében is megfigyelhető. Kovács Béla Lóránt tapasztalata szerint a magyar társadalomban még mindig sokan olvasnak, ugyanakkor kevesen olvasnak nagyon sokat. „A változó olvasási szokások változó szövegfogyasztást és változó képességeket feltételeznek. Létezik digitális olvasás, ami egyfajta digitális kompetenciát jelent, s vannak olyan emberek, akik ebben maradnak le. Miközben magabiztosan képesek elolvasni nehéz szövegeket hagyományos, papír alapú formátumokban, nem tudják, hogyan jussanak hozzá elektronikus szövegekhez, s ezeket nem tudják magabiztosan kezelni” – magyarázta az igazgató. Kiss Gabriella úgy véli, romlik a nyelvünk is, alany-állítmány problémával küzdenek a gyerekek. Kemény munka eredménye, hogy többféle stilisztikai nyelvváltozatban legyenek otthonosak és ezek között tudjanak váltani. Példaképp említette; nehezen tudják elérni, hogy a diákok nélkülözzék a szlenget akkor, ha emelkedettebb stílusban kell írniuk. A műsorban szó esett még a kedvenc könyvekről, a könyvfordítások dilemmáiról, a kötelező olvasmányokról és arról is, hogy milyen marketingereje van a könyvhétnek. A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg:
Dehir - Köz-ügy 2016-06-09
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)