Kínai testvérvárossal gazdagodhat Debrecen
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.10.24. 14:08 | Frissítve: 2011.10.24. 15:08
Debrecen – Testvérvárosi megállapodást kötne Debrecen Csungkinggal, a Jangce partján fekvő kínai nagyvárossal. A két város már Kósa Lajos és Papp László májusi kínai útján megegyetett az együttműködésről, most megkötnék a testvérvárosi megállapodást. Az ügyben az október 27- ei közgyűlés dönt.
Kósa Lajos polgármester és Papp László alpolgármester idén májusban járt Kínában, hogy fejlesszék Debrecen gazdasági kapcsolatait. A delegációt kínai tartózkodásának második helyszínén, Csungkingban fogadta Liu Xuepu főpolgármester-helyettes. Csungking a meghirdetett 12. ötéves terv kiemelt fejlesztési centruma. A találkozón Kósa Lajos polgármester és Liu Xuepu főpolgármester-helyettes a két város gazdasági, tudományos és oktatási együttműködésének elősegítése érdekében testvérvárosi kapcsolat létesítésében állapodott meg.
A Csungkingban folytatott tárgyalások zárásaként a Debreceni Egyetem és a Csungkingi Műszaki Egyetem szándéknyilatkozatot írt alá a Debrecenben létrehozandó Konfuciusz Intézet alapításáról, valamint a kölcsönös diákcsere-program indításáról. A májusi látogatás eredményességét bizonyítja, hogy szeptembertől a Debreceni Egyetem két hallgatója a csungkingi egyetemen folytatja tanulmányait, illetve az egyetem szenátusa határozattal döntött a Konfuciusz Intézet létrehozásáról. Szeptember közepén újabb csungkingi delegáció érkezett Debrecenbe, hogy további kapcsolatokat alakítsanak ki. Most Debrecenen a sor. Amennyiben az október 27-ei közgyűlés úgy dönt, akkor a cívisváros aláírja a testvérvárosi megállapodást Kína ötödik legnagyobb városával.
Csungking a Jangce partján fekszik, két régióból áll: magából Csungking városából, valamint a várost körülölelő, közigazgatásilag hozzá tartozó mezőgazdasági területekből. A 82 ezer 400 négyzetkilométeres terület lakossága 2004-ben 32 millió 355 ezer fő volt, ezen belül a városnak a lakossága 3,4 millió fő. A város fontos kereskedelmi csomópont, s turisztikai jelentőségét emeli, hogy Csungking alatt töri át a Jangce folyó a Szecsuáni-medencét övező hegységet, a híres Három-szoroson keresztül. Így a Három-szorosba vezető hajóutak többsége innen indul ki. Az 1990-es évektől a kínai gazdaságfejlesztésben a hangsúly a keleti tengerparti területekről a szárazföld belsejében fekvő régiókra helyeződött át, ami tovább erősítette Csungking pozícióját, 1997-ben újra tartományi szintű várossá emelték. Az utóbbi években a város lenyűgöző iramban fejlődött, az óvároson kívül felhőkarcoló-negyedek, ipari, kereskedelmi központok épültek.
Ma három tényező segíti fejlődését. Egyrészt a város csak a központi kormányzatnak van alárendelve, így a Nyugat-Kína fejlesztésére szánt központi támogatásokhoz közvetlenül hozzáférhet. Másrészt nem messze fekszik az épülő Három-szoros Erőműtől, ami olcsó energiához, emellett munkalehetőségekhez, fejlesztési pénzekhez juttathatja. Illetve fekvésénél fogva hídként szolgál Kelet-Kína fejlett területei, különösen a Jangce alsó folyásának övezete, illetve a természeti kincsekben gazdag, de fejletlen iparú nyugati vidékek között, emiatt fontos kereskedelmi központ is.
Az utóbbi években hatalmas infrastrukturális beruházások zajlottak a városban, ahol a közlekedést sokáig a két folyó, illetve a domborzati viszonyok nehezítették. Jelenleg a Jangce felett hat, a Jialing felett négy híd ível át, a városban három villamosított vasútvonal találkozik, 212 út indul ki belőle, s mostanában autópályákat, gyorsvasutakat is építenek a városon belül. A városmagot jelentő félsziget csúcsáról mindkét folyót drótkötélpálya szeli át. Nemzetközi repülőtere van, melyről Kína és Ázsia számos nagyvárosába közvetlenül lehet eljutni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)