„János az utóbbi években éppenséggel újra megtalálta az otthonosságot Debrecenben”
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2020.09.12. 09:50 | Frissítve: 2023.09.08. 12:05
Debrecen – Idén lenne ötvenéves Térey János. A tavaly elhunyt költő és író hagyatékáról, emlékiratáról özvegyével, Harmath Artemisszal beszélgettünk.
Térey János, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotója szeptember 14-én ünnepelné ötvenedik születésnapját. Tragikusan fiatalon bekövetkezett halála miatt ez a nap (illetve ez a hétvége) a rá való emlékezésé.
Térey János (Harmath Artemisz fotója)
Emlékiratának debreceni bemutatója, szülőházánál emléktáblaavatás, valamint verses séták és verses est hívja fel a figyelmet roppant életművére, különleges alkotói pályájának jelentőségére.
A költő özvegye, Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, tanár, több kötet szerzője, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum igazgatója, a Térey-hagyaték egyik kezelője – akivel erről az utóbbi témáról beszélgettünk.
Dehir: Sajnálatos módon befejezetlen, ám így is nagyon jelentős életmű maradt Térey János után. Kik kezelik a költő hagyatékát? Mi a feladat, a cél?
Harmath Artemisz: Jánosnak volt végrendelete, melyben kijelölte a hagyatéki bizottság tagjait. Rajtam kívül ügyvédjét és barátját, Kussinszky Pétert, és kiadójának, a Jelenkor kiadónak mindenkori vezetőjét és szerkesztőjét, akik ebben a pillanatban Sárközy Bence és Nagy Boglárka. A négytagú grémium közösen dönt a szellemi hagyatékot érintő ügyekben, ilyen a könyvkiadás, a szövegkiadás, a szövegek adaptációi, színházi felhasználásuk módja stb. Az elmúlt egy évben sok döntést kellett meghozni, melyek a szerzői életmű őrzését és gondozását szolgálják. János kérése az is, hogy írói műhelyét, tárgyi hagyatékát, könyvtárát tartsam egyben.
Dehir: Véletlen, ha valakinek eszébe villan a 2012-es Termann hagyatéka című kötetet, melynek huszonéves, tanárjelölt hőse szülővárosába, Debrecenbe utazik felkutatni gyerekkora emlékeit, s talán örökre elbúcsúzni?
Harmath Artemisz: A költői búcsúzás egy fiatal hős, Termann, és egy fiatal szerző, Térey gesztusa, de egyben megörökítés, művészi hagyatékőrzés. János az utóbbi években éppenséggel újra megtalálta az otthonosságot Debrecenben. Felvette és megerősítette a rokoni szálakat. Mélyen foglalkozott debreceni eredetével, a város építészetével, a családtörténettel, a város történelmi traumáival és a debreceniség mibenlétével. Nemrég kiállítást szervezett Szoboszlai Lilla kurátorral a Modemben a világhírűvé vált, itthon mégis elfeledett debreceni építész, Sajó István életművéből. A számítógépén hagyott egy terjedelmes, a debreceni témájú írásait tartalmazó kötetet, amely még megjelenésre vár.
Dehir: A Térey Könyvünnep programja között szerepel emlékiratának debreceni bemutatója is. A Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című kötetben a gyermek- és ifjúkorról mesél.
Harmath Artemisz: Ez a mintegy félezer oldalas próza a költő debreceni éveit, majd Pestre költözésének időszakát eleveníti fel húszéves koráig kivételesen személyes módon. Ahogyan a kötet szerkesztője, Nagy Boglárka összefoglalta egy interjúban: „személyes történet, társadalmi szocializáció, az öntudatra ébredés, az alkati és környezeti hatások együttes színrevitele” az, amiben újdonságot hozott ez a mű az eddigi Térey-művekhez képest.
Dehir: Ez a szöveg a befejezetlen művek tartozik? Hirtelen szakad vége?
Harmath Artemisz: Nem. János megszerkesztette a könyv ívét, tartalomjegyzékkel, köszönetnyilvánítással látta el. Szerkesztője megfigyelése szerint a szülők korai éveiről szóló fejezetek maradtak ki a mintegy kétharmad arányban megírt memoárból. És anélkül, hogy elárulnám, hogyan hangzik, az utolsó mondatot bizonyára a szerző is utolsó mondatnak szánta. Ha ő nem, akkor az élet.
Dehir: Mi minden maradt kéziratban, készen, félkészen, publikálatlanul? Milyen műveken dolgozott Térey János tragikusan korai, váratlan halála előtt?
Harmath Artemisz: Már befejezte, korrektúrázta is utolsó verseskötetét (Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba). Első megírt változatában maradt Szodomában kövérebb a fű című drámája. Említettem a Debrecen-tárgyú antológiát. Ezen kívül elkészített egy gyűjteményt a valaha megjelent interjúiból. János végrendeletéből, naplójából és levelezéséből is kiderül, hogy egy Magyar Trilógia című drámagyűjteményt tervezett kiadatni. Van egy naplója, Agapé magamnak címmel, melyet végrendelete szerint még legalább négy évig fiókban kell tartani.
Dehir: Tervezik a korábbi kötetek újrakiadását, esetleg valami különlegesebb, szebb formátumban?
Harmath Artemisz: A kiadó tervei között szerepelnek újrakiadások is, elsőként a főműként is számon tartott Nibelung-lakópark. A formátumok is fognak változni, de az aranyozott díszkötés távol áll János egész írói alkatától.
A Térey Könyvünnepet hagyományteremtő szándékkal indítják útjára azért, hogy kiemelkedő életművére felhívják minden olvasó figyelmét. A széleskörű összefogással megvalósított eseménysorozat főszervezője a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, és a város szinte összes kulturális intézménye bekapcsolódik: a Csokonai Színház, a Déri Múzeum, a Főnix Rendezvényszervező, a Partium Ház és az Alföldi Nyomda. A Térey Könyvünnep részletes programjairól ide kattintva tájékozódhatnak.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Térey Jánosra emlékezve indul új irodalmi rendezvénysorozat Debrecenben – videóval | 2020.09.09 |
A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója volt – búcsú Térey Jánostól | 2019.06.03 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)