Ilyen volt Debrecenben a háború körüli Petőfi tér – archív fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.01.28. 11:40 | Frissítve: 2017.01.29. 11:34
Debrecen – Hamarosan kezdődik a Petőfi tér átépítése, amely nyomán rá se ismerünk majd. Nézze meg a városrész évtizedekkel ezelőtti arcát, hiszen „az se volt semmi”!
Petőfi térnek eredetileg csak a vasútállomás előtti helyet nevezték, aminek 1863-tól 1927-ig még Népkert volt a neve. A mai Petőfi tér helyén húzódott a régi Hunyadi és Deák Ferenc utca is, és a zsinagógán kívül ott pompázott többek között a törvényszéki palota, a Royal Szálló és az a kis ház, ahol Petőfi fagyoskodott 1843–44 telén. A most ismert vasúti épületegyüttes elődje a Pfaff Ferenc tervei eredményeként, 1902-ben (más forrás szerint 1900-ban) átadott palota volt, aminél egy gyönyörű díszkert terült el.
A környéket 1944-ben lebombázták, emiatt és az új városrendezési tervek következtében a békebeli időket ma már csak a kamarapalota, az egykori kis OTI és a Hatvani-kollégium őrzi. 1949-ben a Royal helyén állították fel Medgyessy Ferenc Petőfi-szobrát, amit a Bem téri Országzászló szobrából öntöttek. Átellenben magasodott a jellegzetes szovjet repülőszobor is, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma. Körben idővel sokemeletes lakóházak nőttek ki a földből – követhető nyomon a korabeli felvételeken, melyek eredetijeit „Balassa”, Csobaji Előd, Horváth Zoltán, az Uvaterv, Vencsellei István és a Képzőművészeti Kiadó is készítette.
Az új lakóházak tervezésében Sajó István, valamint Mikolás Tibor is részt vett. A központi helyen létesített parkot szépen beültették, s a padok mellett szökőkút is szolgálja az arra járókat. Vitathatatlan, hogy a korábbi óváros hangulata és építészete lenyűgöző volt, de az is igaz, hogy az új Petőfi tér is üde hely a sok növényével. Elkészült a zöld szalagház is, majd 1973-ban megépült a 24 emeletes toronyház, amiben több mint 200 lakás van. Ebben is kétszintesek a tető alatti lakások, miként a zöld szalagházban.
A „Debrecen utikalauz” leírása szerint a könyv kiadási évében, 1958-ban már zajlott a harmadik pályaudvar kivitelezése. Az előzőt a bombázás nagyon megrongálta, ahogy a régi utcákat is – olvasható a műben. A lakóházak annyira elpusztultak, hogy a városvezetés sajnos helyesebbnek vélte a kevésbé sérültek teljes lebontását. A kiadvány szerint akkor már állt a tervezőiroda új – szocreálos – székháza a Hatvani-kollégium épületsorában (s ma is megvan a Vásáry-sarkon), és akkor tervezték az ottani lakóházakat, a szállodát és a Vármegyeháza utca környéki lakóépületeket is.
A szőnyegbombázás egyébként csak sérülést okozott a zsinagógában és a Nagyállomásban. Ezeket végül (más-más okból) mégis lebontották. A ma is sokakat vitára késztető, új vasúti komplexumot 1961. augusztus 20-án adták át. A tervező Kelemen László és Sajó István alkotásának leghangsúlyosabb része a három keresztboltos vasbeton-héjkupolával lefedett várócsarnok, amit Domanovszky Endre óriási sgraffitói díszítenek. A falakat siklósi, a padlót vörös márvány borítja, és eredetileg pazar kerthelyiséges étterme is volt az állomásnak.
Az új főpályaudvar modern lesz ugyan, ám a Petőfi tér átalakításával a II. világháború előtti Debrecent is szeretnék visszaidézni. A főpályaudvar – a mostani vasútállomás átalakításával, valamint közlekedési és zöldterületek létesítésével – mintegy 150 ezer négyzetméteren épül meg. A fejlesztésnek az is célja, hogy modern, jól használható, a különböző közlekedési módok között közvetlen kapcsolatot teremtő központ jöjjön létre. Idekerül a buszok és a trolik megállóhelye is, ami könnyíti és gyorsítja az utasok mozgását.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)