Ilyen hatása volt a koronavírus-járványnak a debreceni cégekre és munkavállalókra
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.06.08. 13:01 | Frissítve: 2020.06.09. 18:34
Debrecen – Elkészült a vállalkozói felmérés második megkérdezésének újabb elemzése.
A már bevezetett gazdaságvédelmi intézkedések eredményességének vizsgálatához és az új intézkedések megalapozásához az önkormányzat az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központot megbízta egy online felmérés-sorozat elkészítésével, illetve áprilisban a helyi vállalkozások folyamatos tájékoztatásával és támogatásával.
Illusztráció
Mint az EDC a sajtót tájékoztatta, a kialakított online platformon az elmúlt hetekben 29 megkeresés érkezett a nyolc kiemelt témához kapcsolódóan. A pályázati tanácsadás keretén belül nagyjából 90 személyes egyeztetést és körülbelül 200 hívást bonyolítottak le kollégáik, és közel 11200 tájékoztató e-mailt küldtek ki a helyi cégeknek.
A május 4. és 19. között készült, a COVID-19 koronavírus debreceni gazdaságra kifejtett hatásait vizsgáló felméréséből látható, hogy
a vállalkozás méretének növekedésével egyre nagyobb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek igénybe vették az intézkedéseket.
A nagyobb méret mellett nagyobb a foglalkoztatás, jobban megéri az adminisztrációval foglalkozni, és arányaiban nagyobb összegű a támogatás. Másrészt az intézkedések célcsoportja eleve a KKV és nagyvállalati szegmens volt, így egyes intézkedéseket eleve nem is tudtak a mikrók igénybe venni.
Míg az egyéni vállalkozók esetében a leginkább preferált kategória a KATA adófizetési könnyítés, addig a nagyvállalatoknál leginkább az állami bértámogatások igénybevétele a jellemző. (Gyakorlatilag szinte az összes gazdaságvédelmi intézkedés esetében 20 százalék fölötti a részvételi arány esetükben.)
Általános tendencia, hogy összességében a bérrel összefüggő támogatások (járulékfizetés és bértámogatás) igénybevétele a preferált a vállalkozások körében, meg kell említeni azonban a KKV szektornál a hitellel kapcsolatos intézkedések kiemelt szerepét is. A nagyvállalatok mindegyike részt tudott venni valamilyen intézkedésben. Ágazati megbontásban viszont látszódnak eltérések, mert a gazdaságvédelmi intézkedéseket a szolgáltatószektor vette kevésbé igénybe, illetve a kiskereskedelmi tevékenységet folytatók (főképpen egyéni vállalkozók és mikrovállalatok).
Ezek az intézkedések egyébként összhangban állnak a vállalkozók által várt kormányzati segítséggel, hiszen a cégvezetők is ezeket a témaköröket említették eddig meg. A COVID-járvány kezdetekor, 2020 márciusában – még az intézkedések meghozatala előtt – és 2020 májusában is feltette az EDC a vállalkozók számára azt a kérdést, melyek azok a gazdaságvédelmi intézkedések, amelyek leginkább segítséget jelenthetnek számukra ebben a bizonytalan, nehéz helyzetben.
A válaszok arra engednek következtetni, hogy az intézkedések olyan problémakörökre fókuszáltak és olyan megoldást alkalmaztak, amivel a legnagyobb foglalkoztató ágazatok és vállalkozások tudtak élni.
Az is kiderül a válaszokból, hogy a vállalkozások szerint az intézkedések elérték a céljukat, bár adódtak különbségek a két időszakban. Tematikájában a három preferált segítség a járulékok, az adók csökkentéséhez vagy átütemezéséhez, illetve a bérköltség támogatásához kapcsolódott mindkét felmérés során, de a második kör válaszai leginkább azt tükrözték, hogy ezeket az intézkedéseket ki kellene terjeszteni azokra az iparágakra és gazdasági szereplőkre, akik kimaradtak ezekből a gazdaságvédelmi intézkedésekből.
Lényeges az elbocsátások mértéke. Az első kör idején a vállalkozások 11 százaléka már tett lépéseket az elbocsátások felé, és további 16 százalék jelezte, hogy a gazdasági helyzet súlyosbodása esetén előfordulhat, hogy sort keríthet erre a drasztikus lépésre.
A cégek 26 százaléka nem tervezett leépítést, 47 százaléka pedig mindenképpen meg akarta tartani a munkavállalóit, bárhogy súlyosbodnak a gazdasági problémák.
A felmérés szerint az összes foglalkoztatott 38 százalékát változatlan formában foglalkoztatták tovább, 10 százalékuknál alkalmaztak otthoni munkavégzést, 50 százalék esetében megváltoztatták a foglalkoztatási formát, és mindössze 2 százalékukat bocsátották el.
Leginkább a KKV szektor tartotta fent a foglalkoztatást változatlan formában (a munkavállalók 46 százaléka esetében nem történt semmilyen változtatás) vagy a foglalkoztatás home office-ra (15 százalék) történő átvezetésére, miközben a munkavállalók 35 százaléka esetében voltak kénytelenek csökkentett munkaidőt, szabadságolásokat, illetve egyéb formákat alkalmazni. Az egyéni vállalkozók és a mikrovállalatok esetében került sor leginkább elbocsátásokra: esetükben a foglalkoztatottak 12, illetve 11 százalékától kellett megválniuk. Ezzel szemben a nagyvállalatok munkavállalóik kevesebb mint egy százalékának munkaviszonyát szüntették meg, viszont 58 százalékot megváltozott formában alkalmaztak tovább.
Szembeötlő, hogy azokban az iparágakban, amelyek jellege megköveteli a személyes jelenlétet, a járvány ellenére nagyrészt változatlan maradt a foglalkoztatás, ilyenek például: élelmiszeripar, építőipar, ingatlankezelés, műanyagipar.
Egyes ágazatokban az elbocsátások elkerülése érdekében alternatív foglalkoztatási módokra kényszerültek átállni, mint például a szabadságolás fizetett és fizetetlen formája, részmunkaidős foglalkoztatás vagy munkakör megosztás. Jellemzően ilyen ágazatok a gépipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a szállítás, logisztika és a mezőgazdaság voltak. A gépipar esetében a kiugróan magas arány a részmunkaidőre való átállásnak és a fizetett szabadságok kiadásának köszönhető.
Az elbocsátási ráta az egyéb ipar és a kiskereskedelem (13 és 8 százalék) területén volt a legmagasabb, miközben az egész debreceni gazdaságban a foglalkoztatottak 2 százalékától váltak meg a vállalkozások. Magas volt az érték a mezőgazdaság, a turizmus-vendéglátás és a gyógyszeripar területén (rendre 6 százalék körüli), de az is tény, hogy sok nagyvállalattól nem érkezett válasz, így a foglalkoztatási hatás itt felül van becsülve.
A felmérés alapján Debrecen teljes gazdaságára kalkulálva a vírushelyzet miatt állásukat elvesztők száma 1827 és 2831 fő között van.
Ez összhangban áll a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat jelentéseivel a Debreceni Járás álláskeresők számának növekedésére vonatkozóan a vírushelyzet bejelentése óta eltelt időszak alatt (2045 fő regisztrált március közepe óta álláskeresőnek).
Látható a számokból az is, hogy a járvány beindulása óta eltelt időszak alatt 1305 fővel nőtt az álláskeresők száma Debrecenben, ám a vírushelyzet alatti új regisztrációk száma 2045 volt. A munkapiac nem állt meg tehát, és sajnos tényleg többen elveszítették a munkahelyüket, ám menet közben voltak, akik el tudtak helyezkedni. A visszajelzések szerint
a munkájukat elvesztők közel 80 százalékát újra alkalmazná eredeti munkaadójuk, tehát a roppant kellemetlen, de hangsúlyozottan átmeneti időszak letelte után ismét elhelyezkedhetnének.
Az új belépők körülbelül 85 százalékának az álláskeresési járadék segíti átvészelni ezt a nehéz, de remélhetőleg rövid időszakot, az NFSZ információi szerint. Mint az EDC összegzi az adatok alapján: Debrecenben nagyságrendileg kétezer fő munkaviszonyát szüntették meg a vírushelyzet miatt, ám a munkanélküliségi rátát körülbelül 1 százalékponttal emelheti meg.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)