Így küzdenek meg a debreceni cégek a járvány okozta nehézségekkel – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.05.28. 09:50 | Frissítve: 2020.05.28. 17:14
Debrecen - A járvány hatásairól készített újabb felmérést a debreceni gazdasági szereplők körében az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ.
Debrecen város önkormányzata eddig is kiemelt feladatának tekintette a város gazdaságának fejlesztését, a helyi cégek véleményének összegyűjtését és ezekre alapozott jelentések, esetlegesen gazdaságpolitikai beavatkozások megalapozását. Ennek a célnak megfelelően az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központot bízta meg online kérdőíves felmérés-sorozat elkészítésével, mely keretében felmérték, hogy a debreceni cégvezetők és vállalkozók hogyan látják a koronavírus elleni védekezés okozta gazdasági helyzetet, milyen intézkedéseket hoztak eddig és milyen területen várnának segítséget - áll az EDC közleményében.
Illusztráció
Az első felmérési kör március 23-a és 30-a között, közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése után készült, amikor még szinte mindenkiben a félelem és a bizonytalanság érzete keveredett. Ez is hozzájárulhatott az akkori – országosan is kiemelkedően magas – válaszadási hajlandósághoz: 1005 válaszadó vállalkozás a teljes debreceni gazdaságra reprezentatív eredményeket adott.
Azóta eltelt idő alatt jelentősen megváltozott az üzleti környezet, hiszen
minden vállalkozás szembesült a saját gazdálkodását és az ágazatát érintő problémákkal, a vírushelyzet miatti korlátozások jelentősen enyhültek és a menet közbeni gazdaságvédelmi akcióterv elemeit is igénybe vehették az érintettek.
Mindezek miatt a bizonytalanság is nagymértékben mérséklődött, illetve az első ijedtség utáni félelem is alábbhagyott, és a vállalkozások nagy része tettre készen vetette bele magát az újrainduló gazdasági életbe, ahogyan azt az EDC vállalkozásfejlesztési csoportja a cégekkel való személyes kapcsolattartás során meg is tapasztalta.
Mindezeket tükrözi a felmérés második köre is: a kérdéssort 250 vállalkozás képviselője töltötte ki. Az előző körben tapasztaltakhoz hasonlóan most is érződik, hogy minél nagyobbak a vállalkozások, annál inkább hajlandóak kifejteni a véleményüket.
Ennek köszönhetően a debreceni gazdaság gerincét adó KKV és nagyvállalati szektorra most is reprezentatívak az adatok: a debreceni cégek árbevételének közel háromnegyedét, a foglalkoztatottak közel kétharmadát adó szektorokra pontos képet tud adni az EDC.
A koronavírus miatti felmérések mellett az EDC Debrecen már négy éve folyamatosan monitorozza a debreceni üzleti környezetet, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával szoros kooperációban a megye öt járására, és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával együttműködve Nyíregyháza városára is elkészült a 2019. évre vonatkozó felmérés, így komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a régió gazdaságának felmérése kapcsán. Ezekre, illetve a közvetlen cégvezetői kapcsolattartás tapasztalataira, benyomásaira is alapozva állítják össze a felmérés kérdéssorát és a kiértékelést is.
Az újraindulással kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés az,
hogy mennyi tartalékkal rendelkeznek a cégek.
A vírushelyzet miatti leállások sok – elsősorban mikro- és kisvállalatnak drasztikusan lecsökkentették a bevételeiket, ami miatt az újraindulás finanszírozása jelentősen megnehezedett. Egy fontos beavatkozási pont lehet a megfelelő forráshoz való jutás segítése, hiszen a korlátozások fokozatos leépítése és a korábbi üzletmenet visszaállása csak lassan téríti vissza a korábbi pályára a vállalkozások bevételét. Így a gazdaság visszarendeződésének lényeges eleme, hogy mennyi ideig elegendőek a vállalkozások tartalékai, mivel ez szoros kapcsolatban van a foglalkoztatással és az újraindítás képességével.
Az alábbi diagramon az látható, hogy a vállalkozások mennyi időre elegendő tartalékkal rendelkeztek a különböző méretkategóriákban az első és a második felmérési körben. A márciusi felméréskor a válaszadók 18 százaléka látta úgy, hogy kevesebb mint 2 hétre és további 50 százalék úgy, hogy 2 hónapnál rövidebb időre elegendő a tartaléka, így nem is meglepő, hogy az eltelt 2 hónap alatt nőtt azon vállalkozások száma, amelyeknek mára fogytán van a tartalékuk. Jelenleg 23 százalékuk rendelkezik nagyon rövid távra (kevesebb mint 2 hétre) elegendő tartalékkal. Ez a kritikus szerepű arányszám (az ábrán piros sávval jelölve) alapvetően az egyéni vállalkozóknál növekedett jelentősen, hiszen a korábbi 20 százalékról 36 százalékra nőtt a kevés tartalékkal rendelkezők aránya. A kis- és középvállalatoknál alapvetően pozitív kép rajzolódik ki ezen a téren, hiszen csökkent a kritikusan kevés tartalékkal rendelkezők aránya: a korábbi 16 százalékról 9 százalékra, míg a 2 hónapnál tovább kitartók aránya 52 százalékra nőtt.
Összességében elmondható, hogy
a 2 hétnél kevesebb tartalékkal rendelkező vállalkozások száma nőtt a debreceni gazdaság egészében, ám ezek kizárólag a legkisebb árbevételűek közül kerültek ki
(egyéni vállalkozások, mikrovállalatok), míg
a debreceni KKV és nagyvállalati szektor eddig sikeresen átvészelte az elmúlt időszakot.
Az eddigi kormányzati intézkedések fókuszában a KKV és a nagyvállalati szektor állt, de a nagy tömeget foglalkoztató mikrovállalati és egyéni vállalkozói szektor számára égetően sürgős lenne a gazdasági élet visszarendeződése és az átmeneti forráshoz jutás segítése, mivel a tartalékaik fogytán vannak. Ebben a központi kormányzati eszközök tudnak leginkább segíteni, további olyan célzott áthidaló hitelkeretek megnyitásával, feltételek enyhítésével, mint amilyen a Széchenyi-kártya Program, illetve ez utóbbi konstrukció széleskörű megismertetésével, melyben helyi szinten az EDC Debrecen is közreműködik.
Az első felmérési kör során az öt leggyakrabban említett intézkedés jelen körben is maradt a leggyakrabban említettek között, bár némileg csökkent az említés gyakorisága. Ez részben magyarázható azzal, hogy az eddig bevezetett kormányzati intézkedések az EDC szerint lényegében minden felvetett problémakörre reflektáltak, legyen szó financiális, adminisztratív, támogatási vagy egyéb szabályozási területről. Így a vállalkozók jóval többféle intézkedési javaslattal álltak elő, jelentős részük a korlátozások visszafogását és a gazdaság újraindítását szorgalmazta, illetve jóval szektorspecifikusabb javaslatot fogalmaztak meg (például a szállítmányozásra vagy kereskedelemre vonatkozóan, amit az egész gazdaság szintjén nem lehetne alkalmazni). A járulékok megfizetésének további könnyítése és minden ágazatra való kiterjesztése, illetve az adóterhek csökkentése és átütemezése továbbra is a válaszok közel 40 százalékát adják.
Az alábbiakban az eddigi kormányzati intézkedések igénybevételének összegző táblázata látható. Jól látszik, hogy minél nagyobb a vállalati méret, annál gyakrabban vették igénybe a kormányzati intézkedéseket: a KKV-k 74 százaléka, a nagyvállalatok mindegyike. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a KKV-k és a nagyvállalatok könnyebben átvészelték az elmúlt két hónap nehézségeit.
Jelen összegzés a második felmérés első elemzése. Az adatok további elemzését követően újabb eredmények várhatóak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)