Hipertónia: így védekezhetünk a csendes gyilkos ellen – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.05.13. 16:00 | Frissítve: 2021.05.13. 16:09
Debrecen – Egyre több ember küzd magas vérnyomás betegséggel szerte a világban: ennek oka az elhízottság és a mozgásszegény életmód.
A magas vérnyomás, más néven hipertónia a legelterjedtebb krónikus betegség. Világszerte több mint egymilliárd embert érint, és számuk folyamatosan növekszik. A hipertóniát gyakran nevezik csendes gyilkosnak, mivel az egészségi állapotra gyakorolt negatív hatásai rendszerint csak a betegség késői stádiumaiban jelentkeznek. A Hipertónia Világszervezet kezdeményezésére május 17.-e a magas vérnyomás világnapja, amikor felhívják a figyelmet a sokszor rejtve maradó kór veszélyeire.
A Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában – többek között – a megelőzésről is beszélt Páll Dénes professzor, a Magyar Kardiológusok Társasága Hypertonia Munkacsoportjának vezetője, valamint Járai Zoltán professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke.
- A Föld lakóinak száma folyamatosan nő, akárcsak a túlsúlyos, elhízott embereké. A vérnyomás és a testtömeg között szoros összefüggés van: minél elhízottabb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy magasvérnyomás beteg lesz - emelte ki Páll Dénes.
A mozgásszegény életmód is egyre jellemzőbb, ami tovább növeli a betegség kockázatát.
Azért nevezik csendes vagy néma gyilkosnak a hipertóniát, mert gyakran évtizedeken keresztül jelen van anélkül, hogy különösebb panaszt, tünetet okozna. Felismerni szinte csak szűrővizsgálattal lehet.
- A magas vérnyomás betegség a legfontosabb rizikótényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek. A szíven olyan szerkezeti változásokat okoz, amelyek hosszú távon szívelégtelenséghez, nem ritkán pedig a páciens halálához vezetnek – ismertette Járai Zoltán.
A betegség az ereket és a szívet is támadja, súlyos szövődményeket okozva.
Az agy esetében keringési zavar, de akár szélütés, stroke is jelentkezhet. Emellett vesebetegség, fehérjeürítés, veseelégtelenség alakulhat ki, illetve a szemfenéki ereknek a kóros, fokozott érelmeszesedése jöhet létre.
Egyes adatok szerint egymilliárdról másfél milliárdra nőhet az érintettek száma négy éven belül. Ennek régiónként más-más az oka. Van, ahol ezt a társadalom elöregedésével magyarázható, ugyanis a hipertónia szorosan összefügg az életkorral. A 75 év felettiek között ennek a betegségnek az aránya pl. meghaladja a 75 százalékot.
A szakemberek szerint „globális járvánnyal” állunk szemben: évente ugyanis csaknem 10 millió ember hal meg hipertónia miatt a világban. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy az életkor előre haladtával egy teljesen egészséges embernek is emelkedik a vérnyomás értéke, 18 év felett pedig a normális és a kóros vérnyomás határértéke nem különbözik. Serdülőknél és fiatal felnőtteknél is előfordul magas vérnyomás, ezért fontos, hogy időben felismerjék a problémát. Ezt a célt szolgálja az iskolás gyerekek évenkénti vérnyomás mérése is.
A betegség kialakulásában a pszichoszociális stressznek is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, ez a kérdés a koronavírus-járvány kapcsán is aktuális. A karantén, a home office jelentős stresszt, szorongást okozhat a lakosság széles rétegeinek, ez is egy olyan rizikófaktor, amit le kell küzdeni.
Súlyos a betegség, ha a háziorvos 160-180/100-110 higanymilliméteres értéket mér. Ilyenkor nem szabad várni, rögtön segíteni kell a paciensnek. A kezeletlen hipertónia ugyanis azonnali veszélyt jelent a beteg számára, akut, heveny komplikációkat is okozhat.
A kevésbé súlyos hipertónia hosszú évek alatt teszi tönkre az érrendszert, a szívet, ám az extrém magas érték azonnal is tud agyvérzést és egyéb bajt okozni, ezért vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kell felírni.
Szerencsére van visszaút, mert a jelentős stressz- vagy tartós testsúlycsökkenés a vérnyomást is csökkenti. Ilyenkor akár a fokozatos, lépésenkénti gyógyszeres kezelés leépítése is szóba jöhet.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: