Ha a románokon múlik, Debrecen ma Románia része lenne
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.08.01. 08:03 | Frissítve: 2014.08.01. 22:41
Debrecen - Városunkban is nagy lelkesedéssel fogadták, amikor kitört az első világháború, rengetegen mentek önként a frontra.
Száz éve kezdődött az első világháború. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, mert egy hónappal azelőtt Szarajevóban lelőtték Ferenc Ferdinánd trónörököst. A négy évig tartó nagy háborúról, melyben több millióan vesztették életüket a Debreceni Egyetem két történésze, Püski Levente és Kerepeszky Róbert beszélt a DTV Köz-ügy című műsorában.
Püski Levente kiemelte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia csak akkor üzenhetett hadat Szerbiának, ha Németország a maga teljes katonai erejével mellette áll, így nyilvánvalóan erre Berlin rábólintott. A másik fontos tényező, hogy a Balkánra nagyon erős nagyhatalmi szembenállás volt jellemző, az egyes államok vagy az Osztrák-Magyar Monarchiához vagy Oroszországhoz húztak. Ezek az együttes körülmények vezettek oda, hogy két ország háborújából világháború alakult ki.
Kerepeszky Róbert ugyanakkor kiemelte, hogy erre és a háború ilyen sokáig történő elhúzódására senki nem számított. Azzal azonban, hogy a villámháborús elképzelések kudarcot vallottak, mindkét félnek az volt az érdeke, hogy újabb nagyhatalmat vonjon be a háborúba, hogy azt győztesen le tudja zárni. A történész beszélt arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia polgáraiban volt egy olyan illúzió, hogy az országuk nagyon erős, emiatt a háborús lelkesedés is felizzott. Eleinte tömegek tüntettek a háborút éltetve, és rengetegen mentek önként a frontra, Debrecenből is – az abban az évben alakult Debreceni Magyar Király Tudományegyetem szinte teljes hallgatói és oktatói kara beállt katonának.
Püski Levente elmondta, az emberek hamar megérezték a háború hatásait, áruhiány jelentkezett és egyre nőtt az infláció, a lelkesedés pedig alábbhagyott.
A háborút lezáró trianoni békeszerződés kapcsán elhangzott, hogy fennállt annak a veszélye is, hogy Debrecent is Romániához csatolják. Püski Levente azonban kiemelte: az hogy a Tisza vonalán legyen a határ, román elképzelés volt, a nagyhatalmak ezt nem támogatták. Kerepeszky Róbert azt hangsúlyozta, hogy a trianoni békeszerződés egy elvtelen béke volt, ugyanakkor azt tudni kell, hogy a döntéshozó nagyhatalmakat ígéretek kötötték. Az például, hogy Romániának odaadták Erdélyt és a Partium nagy részét, egy titkos szerződés eredménye, amivel korábban rávették Romániát a háborúba való belépésre.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)