Gábor István főépítész: Debrecen a változások városa – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.03.24. 09:00 | Frissítve: 2024.03.24. 09:01
Debrecen - Minden egyes fejlesztésnek megállapodásokon kell múlnia, hogy „közmegbecsülésnek örvendő” épületek szülessenek – véli a szakember.
„Debrecen talán legfontosabb sajátossága, hogy a változások városa” – fogalmazott Gábor István a Médiacentrum Debrecen Nagyváros című podcastjában. „Ugyanazt az arculatot, ami 500 évvel ezelőtt volt, sok Kárpát-medencei város – részleteiben, de – meg tudott őrizni, de Debrecen nem ezek közé a városok közé tartozik. S nem is egy 19. századi város, hanem rendszeresen újraírja magát, mindig új és új identitásokat rétegez rá a múltjára, úgy, hogy a múltját meg kell tartania” – mondta Debrecen főépítésze.
Hozzátette, nemcsak az óvárosnak, hanem a kertségeknek is van identitása, s az, hogy ezeket közösségek építették, alakították ki, kötelez arra, hogy óvjuk ezeket az értékeket bármilyen fejlődés ellenére.
Gábor István szerint
Debrecen a közép-európai térben a középvárosi kategóriába tartozik, s ennek jelenleg lélekszámában az alsó határát súrolja. Szerinte ez nem szerencsés, az lenne jobb, ha a lélekszámban a felső határon lennénk, mert az európai térben úgy versenyképes egy ország, ha egy nagyváros mellett legalább egy nagyobb középvárosa van.
A főépítész azt mondja, minden egyes fejlesztésnek megállapodásokon kell múlnia, „meg kell vívni a csatákat”, hiszen a gazdasági érdekek mellett számos más szempontot figyelembe kell venni, hogy „közmegbecsülésnek örvendő” épületek szülessenek, a lakóparkoknál közösségi terek létesüljenek. Mint mondta, mindig azt a határt keresik, amivel még nem tántorítják el a fejlesztőt, de egy olyan értékrendet meg kell határozni, „ami alá nem mehet”.
Kiemelte, az épület nem csupán a fejlesztők, az oda beköltözők értéke, hanem egyben közösségi érték,
„mindannyian használjuk, ha máshogy nem, a szemünkkel”.
Gábor István úgy látja, Debrecen erejét meghaladóan teljesít a közszolgáltatások megteremtésében, s ez ki is emeli a várost a környezetéből, nem csupán a vármegyében, hanem országos léptékben is.
Meglátása szerint
a régi építészeti habitushoz egy magabiztosság járult, a mai sokkal árnyaltabb, sokkal inkább kíváncsi arra, mi tetszik majd az embereknek, így a mai építészek habitusát egyfajta kutatói megközelítés jellemzi.
A főépítész hozzátette, hogy a műemlékvédelem Debrecenben újkori kulturális jelenség, úgy látja, ez azok közös munkája, akik ezt fontosnak tartják, legyenek önkormányzati dolgozók vagy civilek. Mint mondja, ezeknek az épületeknek – példaképp a cívis házaknak – többletértéke van, velük lehet demonstrálni, reprezentálni a város szellemi erejét, főleg ha megfelelő funkciót tudnak találni nekik.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg: