Feszült hangulat a debreceni akkumulátorügyi közmeghallgatáson, megütöttek egy nőt – fotókkal, videóval

---

Debrecen - A szakértő sem tudta befejezni előadását, folyamatosak voltak a bekiabálások, többen hangosan összeszólalkoztak. A végére némileg lenyugodtak a kedélyek.

---

Közmeghallgatást hirdetett péntekre a Család- és Gyermekjóléti Központba a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a CATL-akkumulátorgyár környezetvédelmi hatósági eljárásának részeként.

Január 9-én már tartottak egy katasztrófavédelmi közmeghallgatást és egy lakossági fórumot több száz érdeklődővel, a mostani közmeghallgatást a vállalat környezetvédelmi hatósági engedélye kapcsán rendezték meg. A gyár környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása november végén indult el (a CATL kérelme itt érhető el), erről

február 13-ig kell döntést hoznia a kormányhivatalnak.

Az építési engedély iránti kérelmet az épületekre és a technológiára csak a környezetvédelmi eljárás lezárulta után nyújthatja be a CATL.

Mint arról korábban már beszámoltunk, minden idők legnagyobb magyarországi beruházása érkezik Debrecenbe: 7,3 milliárd eurós beruházással a cívisvárosban tervez gyárat építeni a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplője, a kínai CATL. A 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyár a tervek szerint a debreceni Déli Gazdasági Övezetben, 221 hektáron épül fel több ütemben. A közmeghallgatás és a környezetvédelmi hatósági eljárás, valamint a CATL kérelme az első ütemre vonatkozik, korábbi közlés szerint három hasonló volumenű ütemben építenék meg a teljes gyáregyüttest.

A pénteki közmeghallgatáson 300 ülő- és 150 állóhelyet tudtak biztosítani az érdeklődőknek. Felmerült a kérdés, miért nem változtatott a helyszínen a kormányhivatal, látva, hogy január 9-én nagyjából nyolcszázan mentek el a közmeghallgatásra és lakossági fórumra. Nos, a szabályok szerint a kormányhivatalnak a közmeghallgatás előtt 30 nappal a helyszín megjelölésével meg kell hirdetnie a rendezvényt, azon közben már nem lehet változtatni.

Végül az érdeklődők befértek a terembe, bár sokaknak csak állóhely jutott. Többen transzparensekkel készültek, az LMP aktivistája gázálarcban érkezett. A résztvevők a közmeghallgatás előtt elénekelték a Himnuszt. 

A hangulat nagyon feszült volt a közmeghallgatás kezdetén, folyamatosak voltak a bekiabálások, többen hangosan összeszólalkoztak.

Hajduné Kovács Mária Mónika, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának vezetője azzal kezdte, az az eljárás, amelynek keretében a közmeghallgatást tartják, ma Magyarországon a legmagasabb szintű környezetvédelmi eljárás. Kiemelte, az eljárás minden dokumentációja a nyilvánosság számára hozzáférhető.

Közlendőjét nehezen tudta elmondani, mert sokan közbekiabáltak, akiket meg folyamatosan próbálták csendre inteni azok, akik kíváncsiak lettek volna arra, mit mond a főosztályvezető.  

Hajduné Kovács Mária Mónika kijelentette, Magyarországon csak olyan gyár kaphat engedélyt, amely nem környezetszennyező. Ezt azonban sokan kétkedve fogadták a teremben, s ennek hangot is adtak.

Ezt követően Tóth Roland környezetvédelmi szakértő kapott szót, aki az engedélyezési eljárás folyamatát és a gyár tevékenységét próbálta bemutatni. Elmondta, hogy a CATL évente 690 ezer autóba elegendő akkumulátort gyártana majd évente Debrecenben. Előadását rögtön az elején folyamatos bekiabálássokkal szakították meg, majd azt skandálták a jelenlévők, hogy a szakértő álljon fel. 

Rácz Róbert főispán felszólalásában azt jelezte, hogy a közmeghallgatás célja, hogy a felszólalásokat, észrevételeket szempontként be tudják építeni a hatósági eljárásba. Amennyiben ezt a jelenlévők nem engedik meg azoknak, akik élnék ezzel a jogukkal, akkor erre nem lesz lehetőség. 

Kérdések, felszólalások

Az első kérdés arra vonatkozott, miért kész tények elé állítják az embereket, miért nem adnak választási lehetőséget, hogy akarják-e a gyárat vagy nem. A kérdező szerint az életünket teszik kockára, s még van visszaút, a kínaiakat küldjék haza.

Egy férfi arról szónokolt, az akkumulátorgyár mindenképp fel fog épülni, hiába tiltakozik bárki a közmeghallgatáson. A CATL kínai munkatársainak azt rótta fel, hogy „a koronavírus egy vuhani laborból indult”. Tudomása szerint Kínában az átlagfizetés 87 ezer forinttól 127 ezer forintig terjed, így itt sem lesznek jól fizető állások.

Rácz Róbert főispán visszautasította a feltételezést, mint mondta, a hatósági eljárás most van folyamatban. Újból figyelmeztette a jelenlévőket, hogy ha a koronavírusról beszélnek, akkor az igazán releváns vélemények, észrevételek nem jelenhetnek meg az eljárásban. 

Egy, a Mikepércs közeli Gugyori-tanyán élő nő arról érdeklődött, mikor építik ki náluk az ivóvíz-hálózatot.

Rácz Róbert azt mondta, a jelenlévők azt kérdeznek, amit akarnak, de ez sem volt releváns kérdés a hatósági eljárás szempontjából.

Egy másik nő az iránt érdeklődött, hogy várhatjuk el a CATL-től, hogy betartsák a szabályokat, miközben egy másik országban eljárás folyik ellenük. Azt szerette volna megtudni, milyen biztosítékok vannak erre. Úgy tudja, nyugati országokban az állami támogatást nem egyszerre kapják meg a cégek, a teljes egészet csak akkor, ha a működésük során betartják az előírásokat.

Egy asszony Tímár Zoltánt, Mikepércs fideszes polgármesterét szólaltatta meg. Azt kérdezte, hogyan tudja a polgármester összeegyeztetni politikai hovatartozását ezzel a beruházással. Tímár Zoltán azt felelte, ez nem politikai, hanem környezetvédelmi kérdés, ebbe a hatósági eljárásba nem szabad politikai szálat belevinni.

A nő ezt követően a főispánhoz szegezte a kérdést, hogy a magyar állam mikor kötötte meg a szerződést a kínai céggel. 

Rácz Róbert azt felelte, ő a vármegyei kormányhivatalt vezeti, nem a magyar kormányt, s azt kérte még egyszer, a környezetvédelmi eljáráshoz kapcsolódóan fogalmazzanak meg kérdéseket a jelenlévők, különben nem lesz értelme a közmeghallgatásnak.   

Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője azt kifogásolta, hogy Debrecen polgármestere nem vesz részt a közmeghallgatáson, mert szerinte ő tudna a legtöbb kérdésre választ adni. Úgy érzékeli, a debreceniek mereven elzárkóznak ettől a beruházástól. Azt kérdezte, hogy gyár tevékenysége kapcsán rákkeltő anyagok rövid időn belül bekerülhetnek a debreceniek szervezetébe az ivóvíz vagy a növények, illetve az állatok húsa elfogyasztása révén. Azt kérdezte még, hogy bevonhatók-e az eljárásba civil szakértők.

Rácz Róbert válaszában elmondta, a hatósági eljárás részeként írásban is lehetett kérdéseket feltenni, amelyeket a hatóságnak meg kell válaszolnia. Megemlítette, hogy egy debreceni szervezet 45 kérdést küldött (a Civil Fórum Debrecen Egyesületre célzott), melyeken látszik, hogy szakértők bevonásával íródtak, ebből is látszik, hogy ily módon van lehetőség civil szakértőket bevonni az eljárásba. 

Hajduné Kovács Mária Mónika főosztályvezető közölte, a jogszabályokban egészségügyi határértékeket határoznak meg, az eljárásban azt vizsgálják, hogy ezeket ne haladják meg. Ezen a hivatal 18 környezetevédelmi mérnöke és számos szakelőadója dolgozik, van, aki már 30 éve van a pályán.

Egy férfi arról érdeklődött, hogy ha egy akkumulátorgyár olyan biztonságos, akkor miért költöznek el Gödről a lakosok, s miért temették be az ottani mérőkutakat. Szerinte az ottaniak a kútjaikban az akkumulátorgyártáshoz használt nehézfémek jelenlétét mutatják ki. Úgy véli, népszavazást kellett volna kiírni Debrecenben, mielőtt döntenek erről a beruházásról. Majd hazaárulóknak nevezte a kormányhivatal munkatársait, amit résztvevők többsége is skandálni kezdett.

Hajduné Kovács Mária Mónika próbált válaszolni, de lehurrogták. Rácz Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy így sérül azok joga, akik kíváncsiak lennének a válaszokra.

Egy, a kisbabájával érkező nő azt kérdezte, mérgező lesz-e a víz. Hajduné Kovács Mária Mónika a nő szemébe nézve azt mondta, Magyarországon környezetszennyező üzem nem működhet, mert különben a hatóságnak be kell záratnia. Az engedélyezési eljárással nem ér véget a hatóság munkája, hiszen a működést is folyamatosan ellenőrizni kell, s amennyiben egy üzem súlyos környezetvédelmi vétséget követ el, le kell állítaniuk a működését, sőt, vissza is vonhatják a működési engedélyét.

Egy asszony az iránt érdeklődött, hogy a környezetvédelmi eljárást vezető kormányhivatali dolgozó mióta dolgozik ezen a területen, s csinált-e már ilyen engedélyezést akkumulátorgyárra. Mint elhangzott, 2006 óta végez ilyen komplex tevékenységet, s akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó gyárak engedélyeztetését már vezette, de akkumulátorgyárra Debrecenben most kértek először engedélyt.

Egy nő az ellenőrzések gyakorlatáról érdeklődött. A válaszban elhangzott, hogy lesznek ellenőrzések az ellenőrzési terv alapján, de a hatóság szúrópróbaszerűen is végezhet ellenőrzést, s a monitoring adatokat kötelező nyilvánosságra hozni.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azt kifogásolta, hogy munkanapon, nap közben tartják a közmeghallgatást. Közölte, a Déli Gazdasági Övezetben három veszélyes gyár épül, a szeparátorfóliagyár, a katódgyár és az akkumulátorüzem. Az iránt érdeklődött, hogy készül-e a három üzemre együttes hatástanulmány. Azt ígérte, az LMP országos népszavazást kezdeményez az akkumulátorgyárakról, a tervek szerint februárban adják be a kérdést.

A főispán elmondta, több tucat közmeghallatást tartott már a kormányhivatal, hét ember volt a legtöbb érdeklődő. Kiemelte, ez egy hatósági közmeghallgatás, nem pedig lakossági fórum, melynek nyilván lehetnek más keretei. A hatósági eljárásban írásban is lehet kérdéseket feltenni – tette hozzá.

Tóth Roland szakértő Schmuck Erzsébet kérdésére válaszolva elmondta, az eljárás során a Déli Gazdasági Övezetben már működő és felépíteni tervezett üzemeket figyelembe vették.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója úgy kezdte, „én ittam a gödi vízből, és teljesen rendben volt.” Próbálta folytatni, de sokan fütyültek, hurrogtak. 

„Én nem vagyok politikus, ha nem hallgatnak meg, leteszem a mikrofont!” 

– mondta, de hiába, ezért letette a mikrofont.

Egy férfi arról beszélt, hogy az akkumulátorgyártóknak az akkumulátorokat az élettartamuk lejárta után vissza kell venniük, s attól tartott, hogy ezeket Debrecenben tárolják majd, Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője azt válaszolta, Debrecenben és a környéken nem terveznek akkumulátor-újrafeldolgozási tevékenységet végezni. Mivel többen beszéltek a németországi ellenőrzésről, elmondta: az ellenőrzés egy építés alatt álló üzemrészen történt, s a kivitelezőt ellenőrizték, s végül nem találtak szabálytalanságot.

Egy gazda arról beszélt, folyamatosan elveszik a földjeit, állítása szerint kommandósok is megjelentek az otthonában. Állítása szerint egy ingatlaniroda azzal kereste meg, adja el a CATL-nek a maradék földjeit, mert ott lakótelepeket szeretnének felépíteni a kínai munkásoknak.  

Egy nő azt kérdezte, a hatóság az eljárás során egyáltalán figyelembe veszi-e azt a lehetőséget, hogy a gyár ne épüljön meg, Hajduné Kovács Mária Mónika főosztályvezető azt mondta, természetesen, hiszen az eljárás végződhet az egységes környezethasználati engedély megadásával és elutasításával is.

Ezt követően – ha lehet – még feszültebb lett a hangulat, mert két férfit, aki folyamatosan bekiabálásokkal szakította meg a beszélőket, a terem elhagyására szólítottak fel. A főispán folyamatosan nyugtatta volna az embereket, valakihez került egy hordozható megafont, abba beszélt.

A Vízmű vezérigazgatója már a mikrofonba ordítva kérte, hogy „hadd mondjam végig!”

Ez hatott, Gorján Ferenc végre szóhoz jutott. Mint mondta, a napi kitermelhető vízmennyiség 75 ezer köbméter naponta – ennyi érkezik a rétegvizekhez, a Keleti-főcsatorna felől pedig 30 ezer köbméter érkezik. A város napi vízigénye 40 ezer köbméter, a csúcs vizigénye pedig 60 ezer köbméter. A CATL napi vízigénye mindhárom ütem megépülte után 20 ezer köbméter lesz naponta, de ennek jelentős részét nem ivóvízzel, hanem tisztított szennyvízzel, szürkevízzel elégítenék ki.

Göd kapcsán azt mondta, szégyenletes dolog, hogy egy gyár betemeti a monitoring kútját. Azt mondta, Debrecenben ilyet ő nem engedne meg, „emberek életével nem játszunk”.

Egy nő azt kérdezte, hová viszik a humuszt, amit kitermelnek a CATL gyárterületéről, mert egyes szóbeszédek szerint Németországba és Hollandiába viszik ki. Lengyel István, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő képviseletében ezt cáfolta, s elmondta, a humuszgazdálkodási tervnek megfelelően kerül deponálásra a telken belül a humusz, egy részét zöldfelület kialakítására használják fel. 

Dede Tamás, a Párbeszéd megyei politikusa az iránt érdeklődik, hogy jól tudja-e, hogy a gyárból a kéményen távozó porok 30 kilométeres sugarú körben rakódik le. Emellett azt is tudni akarta, hogy a CATL termálvizet fog-e használni a gyártási tevékenységet során, lítium feloldására.

Tóth Roland szakértő azt mondta, a porokban lévő anyagok az egészségügyi határérték alatt lesznek, gyakorlatilag feloldódnak a levegőben. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője pedig azt tette hozzá, lítiumot ők nem is fognak használni és a termálvízzel sincs semmilyen tervük,

nem fognak termálvizet használni,

mint ahogy nem használnak más országokban sem.

Egy másik férfi is azt kifogásolta, hogy a közmeghallgatáson nem jelent meg Debrecen polgármestere. Szekeres Antal főjegyző azt mondta, ez egy hatósági eljárás, nem lakossági fórum, amit már tartottak, s azon a polgármester hat órán át ott volt, s a hozzá intézett kérdésekre válaszolt.

Csige Tamás MSZP-s politikus felszólalásában azt mondta, elment a bizalom, ezért alakult át lakossági fórummá a közmeghallgatás. Az iránt érdeklődött, vizsgálták-e hogy a CATL gyárában történő hűtési folyamat során elpárolgó víz miatt mennyire nő meg Debrecenben a villámárvizek lehetősége. 

Tóth Roland szakértő azt mondta, vizsgálták, hogy milyen hatással lehet a vízgőz, s azt mondta, a szakirodalom alapján ez nem lesz hatással a térség klímájára. 

Egy férfi a kínai CATL képviselőihez fordult, s azt kérdezte, hogy létezhet-e olyan lakossági akarat, olyan lakossági tiltakozás, ami miatt ők elállnak a beruházás megvalósításától, de erre nem érkezett válasz mondván ez nem környezetvédelmi tartalmú kérdés, később azt mondták, nem kívánnak erről nyilatkozni.

Egy nő azt kérdezte, milyen pénzből épül a gyár. Szekeres Antal főjegyző elmondta, Debrecen önkormányzata nem biztosít támogatást a beruházáshoz. 

Tóth Roland szakértő kérdésre elmondta, a napi 3 ezer köbméternyi vízigényből, 85 százalék a hűtésre kell, s csupán 125 köbméternyi víz érintkezik nehézfémekkel a gyártás során. Az ebből keletkező szennyvizet előtisztítás után engedik majd a debreceni szennyvíztelepre. 

Erőszak a közmeghallgatáson: délután háromnegyed kettő körül újra feszült lett a hangulat. Egy nő a főasztal előtt emelt hangon kérte az embereket, hogy hallgassák meg egymást, s azt kérte, ne legyenek álszentek, hiszen mindannyiuknál van mobiltelefon, abban pedig akkumulátor. Ekkor egy, a beruházást ellenző férfi odament hozzá, s megütötte.

Ezt követően a férfi kirohant, Hajduné Kovács Mária Mónika főosztályvezető pedig azt mondta, lezárja a közmeghallgatást, ami sokaknak nem tetszett.

A férfit már a rendőrök kérdezik ki.

Rácz Róbert főispán azt mondta, adnak még egy esélyt: ha normális mederben folyik tovább a közmeghallgatás, akkor tudják folytatni. Folytatták, s ezt követően nyugodtabb volt a hangvétel a közmeghallgatáson.

Egy nő azt iránt érdeklődik, hogy a biztonsági jelentésben miért nem szerepelt a szürkevíz felhasználásának lehetősége. Tóth Roland szakértő elmondta, ez egy új innováció lenne, amiről még nem volt döntés a biztonsági jelentés készülésekor. Azóta viszont született egy kormányhatározat, miszerint ezt a fejlesztést támogatná a kormány, s azóta ki is egészítették ezzel a biztonsági jelentést. 

Egy méhészként dolgozó férfi az iránt érdeklődött, ki garantálja azt, hogy a CATL-nek nem lesz saját kútja a debreceni telephelyén, de mivel aztán sok személyes panaszát sorolta, elfelejtődött a szónoklata elején feltett kérdés. Legvégül megkérte a jelenlévőket, hogy tegye fel a kezét, aki akarja ezt a gyárat. Senki nem jelentkezett.

Egy nő a zajvédő intézkedésekre kérdezett, mert a tanulmányban csak azt találta, hogy az ajtókat és az ablakokat zárva tartják, illetve elektromos autókat használnak. A gödiek arra panaszkodnak, hogy a gyár úgynevezett átfúvatása rövid ideig nagyon nagy hanghatással jár. Érdeklődött, hogy lesznek-e hűtőtornyok, ventilátorok, s ezek milyen hangosak lesznek. Megkérdezte, hogy mikor kezdik a zajvédő fal megépítését és a véderdő telepítését, illetve ha mégis zajos lesz a gyár, kaphat-e miniszteri felmentést a zajkibocsátási határértékek alól.

Tóth Roland szakértő a zajhatás kapcsán kiemelte, hogy más városokban 100 méterre a gyáraktól már lakóházak vannak, itt pedig a legközelebbi házak jóval távolabb lesznek. A legközelebbi lakóházaktól számítva végeztek számítógépes modellezést a szabványok alapján a CATL által közölt zajkibocsátási eszközeik figyelembe vételével. Ennek az eredménye az lett, hogy az első ütem minimális terheltséget fog okozni a mostani terheltséghez képest. Kiemelte, az újabb ütemeknél ezeket a vizsgálatokat újra el kell majd végezni. A hatóság részéről elhangzott, miniszteri felmentést a zajkibocsátási határértékek alól versenypálya kaphat, gyár nem. Tóth Roland kiemelte, hogy a gyárban minden zárt kialakítású, így a zajhatás nagy része bent marad, a hűtőtornyokat pedig árnyékolja majd az épület. 

Tímár Zoltán mikepércsi polgármester elmondta, ők maguk is sok kérdést állítottak össze szakértőkkel és a lakosok több kérdését is továbbították a hivatalnak. Mint mondta, aggódnak a mikepércsiek. Ő az iránt fejezte ki aggodalmát, hogy a szürkevíz felhasználásának ötlete nagyon új, s a hivatal nem tudja vizsgálni, milyen hatással lesz az az emberekre, ha tisztított szennyvizet elpárologtatnak a levegőbe. Ő azt vetette fel, hogy esetleg olyan technológiát használhatna a CATL, mellyel lecsapódtatnák a szürkevíz páráját. Azt ígérte, a monitoring rendszerüket akkor is felállítják a többi gyár miatt, ha a CATL üzeme nem épül meg. 

Egy férfi kifejezetten a CATL kínai munkatársaihoz intézett kérdést, miszerint szívesen tevékenykednének itt, ahol ilyen nagy az elutasítottsága a beruházásuknak, szívesen hoznák-e ide a kínai munkatársaikat. Erre az volt a válasz, hogy elsősorban Magyarországon keresik a leendő munkatársaikat. 

Egy nő angolul ismételte meg azt a kérdést a CATL két kínai munkatársának, hogy létezhet-e olyan lakossági akarat, olyan lakossági tiltakozás, ami miatt ők elállnak a beruházás megvalósításától, de ők nem kívántak válaszolni.

Mándi László, a Momentum önkormányzati képviselője azt követelte, a városvezetés kezdeményezzen népszavazást a kérdésben, majd azt kérdezte, biztosítanak-e olyan pénzgaranciát a városnak, hogy amennyiben valami probléma történik, abból azt tudják fedezni addig, amíg a biztosítási eljárás tart.  

Szilágyi Balázs a CATL részéről azt mondta, lényegesen kevesebb energiát használnak, mint a paksi erőmű 2000 megawattos kapacitása, ők 80 megawattos átlagfogyasztással számolnak az első ütemben. A pénzügyi biztosítás kapcsán azt mondta, erről még nincs döntés, de minden törvényi előírásnak meg fognak felelni. 

A kormányhivatali közmeghallgatás időtartama még a január 9-ei katasztrófavédelmi közmeghallgatás és lakossági fórum hatórás időtartamát is meghaladta.

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
Több százan mentek el a debreceni akkumulátorgyárról szóló lakossági fórumra – fotókkal, videóval	2023.01.09