Felmosórongyot, gumikesztyűt és baba popsitörlőt is gyakran húznak le a vécén a magyarok – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.03.20. 11:00 | Frissítve: 2021.03.20. 11:00
Debrecen - Nemcsak a háztartásokban, a vízfelhasználásban is komoly problémát jelentenek a szennyvízbe kerülő eszközök és különféle vegyszerek – figyelmeztet a a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. igazgatója.
Egy liter étolaj mintegy 100 köbméter vizet képes beszennyezni. Előfordul, hogy felmosórongyot, sőt, gumikesztyűt húznak le a vécén. Hasonló tényekre és ezek súlyos következményeire hívja fel a figyelmet a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. A környezettudatosság fontosságáról beszélt Bakondi Patrik, a társaság vezérigazgatója a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Illusztráció (Fotó: iStock)
Bakondi Patrik elmondta, sajnos a legkülönfélébb dolgok kerülnek a lefolyóba.
- A legnagyobb ellenségünk a bébipopsitörlő kendő. Nem is gondolnák az emberek, de tonnaszámra szedjük ki a szennyvízből
– mondta.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy rátekerednek a szivattyúra, eltörik annak járókerekét, melyet így meg kell javítani. Ez egy meglehetősen nehéz eljárás, éves szinten pedig több mint 500 millió forintot kell szivattyújavításra költenie a cégnek.
Hozzátette, nagyon fontosnak tartják a megelőzést, mivel nem csupán a vállalatnál, a háztartásokban is problémák alakulhatnak ki egy esetleges eltömődés révén.
Bakondi Patrik arról is beszélt, hogy
az olaj is nagy gondot okoz: a 30 százaléka – ha nem is közvetlenül, de például mosogatás közben – a lefolyóba kerül, és több száz liter tiszta vízre van szükség, hogy semlegesíteni tudják.
Rámutatott: a szennyvíztelepeken biológiai vagy kémiai folyamatok útján bontják le a szennyvizet, de például a gyógyszermaradék, a méreg, a hipó vagy a festék nem lebomló és az élőflórát is megölik. Ilyenkor újra kell oltani a telepet, ami 10-15 millió forintba kerül, továbbá rendőrségi feljelentést is tesznek.
A vezérigazgató elmondta, vízfelhasználás tekintetében Európában a középmezőnyben van Magyarország, egy fő napi átlaga 110-120, egy családé mintegy 500 liter. Mindez azonban függ a szokásoktól is: fürdünk vagy tusolunk, mennyi ideig tart, mennyit mosunk – magyarázta.
- Már most azt tudom mondani, hogy tíz emberből négyet érint a Földön a vízhiány, ez egy nagyon súlyos probléma – mondta Bakondi Patrik, hozzátéve: luxusnak számít, hogy ivóvízzel öblítjük le a vécéket, de az esővíz gyűjtése és felhasználása még nem elterjedt.
Kiemelte: egyre inkább környezettudatosabbak az emberek, és odafigyelnek a víz felhasználására is, az azonban sokatmondó adat, hogy a szolgáltatott ivóvíz mindössze három százalékát isszuk csak meg.
Az ügyvezető rámutatott: az emberek sokszor zsugorszámra viszik haza a palackozott ásványvizet, holott az ivóvíz a legjobban ellenőrzött élelmiszer.
Mint mondta, egy köbméter vízből 2000 félliteres palackot lehetne megtölteni. Magyarországon átlagosan 600 forintba kerül 1000 liter ivóvíz, míg ugyanennyi félliteres palackokban 200 ezer forint.
- Nagyon sok helyen a szolgáltatott ivóvíz minősége jobb, nagyon sok helyen pedig a víziközműcégek által szolgáltatott vizet palackozzák – jegyezte meg.
Bakondi Patrik az eldobott cigarettacsikkek veszélyességére is felhívta a figyelmet: ha rossz helyre kerülnek, a mérgezőanyagok miatt a talajvizet is szennyezik a csikkek. Mint mondta, a legtöbb településen fúrt kutak vannak, ezért is támogatja a magyar kormány és az Európai Unió is a csatornaberuházásokat, amelyek elvezetik a szennyvizet, mert az ivóvíz tisztítása szervesen összefügg ezzel.
- Lényegében amit a mosdóban lehúzunk, egy csőtörés vagy a csatornák rossz állapota következtében bekerülhet újra ebbe a körforgásba, és szennyezi azt a vizet, amit szivattyúzunk és utána a hálózatba szeretnénk bevezetni – hangsúlyozta az ügyvezető.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: