A Debreceni Egyetem rektora hecckampánynak nevezte a Putyin-ügy körüli felhajtást – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.09.12. 09:45 | Frissítve: 2017.09.13. 08:38
Debrecen – Emellett a mérnökképzésről, együttműködésről orosz egyetemekkel és gazdaságfejlesztési tevékenységekről is beszélt Szilvássy Zoltán.
Idén több mint nyolcezren kezdik meg tanulmányaikat a Debreceni Egyetemen. Az egyetem tizennégy kara több mint 350 akkreditált szakon képez hallgatókat a 2017/18-as tanévben. A legnépesebb idén is a Gazdaságtudományi Kar, a legtöbb külföldi diákot pedig az Általános Orvostudományi Kar fogadja. Még ebben az évben három orosz egyetemmel köt együttműködési megállapodást a Debreceni Egyetem; a cél, hogy fejlesszék az atomenergetikai mérnökképzést a cívisvárosban.

Szilvássy Zoltán rektor a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, van egy lényeges különbség a magyar felsőoktatási intézmények és a debreceni között, ez utóbbi ugyanis már szűk tíz éve elkezdte gazdaságfejlesztési tevékenységét. A rektor emlékezetett, ennek első strukturálisan jelentős innovatív megoldása az ágazati klaszterek létrejötte volt. Mint mondta, ritka az, hogy egy iparvállalati hálózat egy egyetemet fogadjon el vezetőként. A vállalati együttműködési rendszereknek az innovációforrása minden esetben az egyetem.
Kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem ipari parkjában két termelői üzem építése kezdődött el és hamarosan jön majd a többi. Hangsúlyozta, az egyetemet a környező vállalatokkal együtt máshogy veszik komolyan mint egy oktatási intézményt: a gazdaságfejlesztésben betöltött szerep ugyanis a magasan hozzáadott ágazatokban ipartelepítés és termelés szintjén is megjelenő szerep.
- Ezek az ágazatok nem csak termelnek, hanem nemzetközi léptékben képesek fejlődni. A Richter ennek a debreceni együttműködési rendszernek a hozománya. Ha ez a cég nemzetközi kapcsolatokat akar építeni, akkor ezt vagy piacszerzéssel, vagy más tranzakcióval teszi. Az egyetem erre úgy képes a gazdaságfejlesztés szintjén is, hogy egyszerre tud más oktatási intézménnyel, vállalattal, vagy éppen más kormányzattal, más országgal konstrukciót építeni. Egy rendszerben vannak kisebb nagyobb egyetemek, vállalatok, most ott tartunk, hogy egy-egy termékkel kapcsolatban megvannak a rutinos folyamataink, melyek segítségével sikeres gazdaságfejlesztési eredményeket lehet elérni - mondta Szlvássy Zoltán.
Példaként említette a Roszatommal között együttműködést, ami nagy előrelépést jelent az egyetem számára. Mint mondta:
a Roszatom, mint a világ legfejlettebb nukleáris technológiával rendelkező vállalata bármilyen izotópot elő tud állítani, de az orvosi felhasználás érdekében ezeknek a hordozóanyagait a Debreceni Egyetem tudja elkészíteni, ez azt jelenti, hogy az orosz izotópokkal, a debreceni hordozókkal komoly eredményeket lehet elérni a Roszatom Alaszkától Új-Zélandig terjedő piacán.
Szilvássy Zoltán beszélt a Debreceni Egyetem Vlagyimir Putyinnak odaítélt kitüntetéséről is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, ha a sajtó valamiről azt mondja, hogy igaz, akkor azt az emberek hajlamosak el is hinni. A rektor közölte, a Népszavában megjelentek közül semmi nem volt igaz. Az egyetem nem tervezte, hogy díszoklevelet ad át a Parlamentben, azt viszont megerősítette, hogy az egyetem szenátusa doktori kitüntetést szavazott meg, amit az orosz elnök elfogadott, ezt az oklevelet Vlagyimir Putyin Debrecenben fogja majd átvenni. A rektor hecckampánynak nevezte a hír körül generálódott hangokat.
- A Debreceni Egyetemnek 216 tanszéke van, ebből négy adott ki olyan állásfoglalást, mely szerint nem osztják a szenátus véleményét.
Ez megint fából vaskarika, a tanszékek szenátusi küldötteket választanak, ők képviselik az egyetemi közösséget, ők az egyetem legfőbb döntéshozó testülete.
A saját magam által küldött ember véleményétől elég furcsa elhatárolódni. Ez olyan, mintha elhatárolódnék mondjuk a feleségem főztjétől, és egyáltalán nem mindegy, hogyan fogalmazok. Ha azt mondom neki, hogy ez az étel nem sikerült olyan jól, adjuk a kutyának, az rendben van, de nem állok ki az utcára kikiabálni, hogy miért fogott fakanalat ez az asszony. Ez már a családon belül is konfliktust jelent, minimum egy sárga lapot az elkövetkező eseményekre, de mindenképpen van következménye. Ha egy egyetemen belül néhány tanszék ilyesmire ragadtatja magát, akkor vannak problémák, ezeket meg kell és meg is fogjuk vizsgálni. Megnézzük, elkövetett-e valaki valamilyen hibát, hatásköri túllépést, az eredményekről pedig be fogunk majd számolni - hangsúlyozta a rektor.
Szilvássy Zoltán azt mondta, ha lehet, akkor valamelyik hivatalos magyarországi látogatása keretében érkezhet Debrecenbe az orosz elnök, de az sem kizárt, hogy külön programja lesz ez Putyinnak, tekintettel arra, hogy az egyetemnek nagyon sokrétű megállapodása van a Roszatommal. Azt azonban valószínűtlennek tartja, hogy ez még az idén megtörténne. Hozzátette, amikor Putyin Oroszországon kívüli egyetemektől kapott valamilyen kitüntetést, annak átvétele akár több évet is csúszott, a rektor úgy véli, lehet, hogy még jövő nyáron sem tudják tető alá hozni a ceremóniát.
Arra, hogy sokan Putyin vitatott személye miatt háborodtak fel, Szilvássy Zoltán úgy reagált, ha valaki ránézett 2000-ben az orosz gazdaságra, akkor azt látta, hogy annak teljesítménye csupán fele volt az 1990-esnek, az azóta eltelt bő másfél évtizedet követően néhány ágazatban viszont mára világelsők lettek, a világ első ötven vállalata között pedig több mint tíz orosz. Magyarországnak tehát fontos az orosz piac.
- Gazdaságilag, kulturálisan a második világháború előtti időszakban is szoros szálak fűzték az országot a Szovjetunióhoz. A műszaki képzés nagyon fontos szerepet tölt be az egyetemen, az oktatási struktúrában az egyik legfonosabb innovatív ösvény. Valamennyi Ganz utódvállalattal egyre jobb a kapcsolata az egyetemnek, a cég pedig létezése alatt 10 ezer komplett vasúti szerelvényt adott el a Szovjetuniónak, illetve Oroszországnak. Mi, debreceniek tudjuk, hogy az itteni konzervgyár milyen piacra termelt és mi tartotta életben a magyar élelmiszeripart. Ezek azok a kapcsolatrendszerek, melyek újra életre kelthetik ezeket az ágazatokat. Debrecen helyzete sajátos. Olyan vállalati együttműködés van az egyetem körül, amiben benne van az önkrományzat is, így nem lehet más feladat, mint újra fellendíteni a városra jellemző nevezetes ágazatokat.
Ha ennek keretében összesodródunk a világ egyik legnagyobb vállalatával, ami történetesen Oroszországban stratégiai szerepet tölt be és a Paks II projekt miatt nálunk is az lett, akkor azt nem lehet az első ember háta mögött csinálni. Mi is mindenről tájékoztatjuk a magyar miniszterelnököt, az orosz csatorna is ugyanígy működik.
Jelentősnek nevezném a Debreceni Egyetemet, nagyon jelentősnek a Paks II programot és a Roszatomot is, ebből a körből azonban hiányzik a két ország vezetője. A kulcsszereplők egymáshoz kötése is stratégiai elem. Ebben a kérdésben nagyon számítunk az orosz elnök támogatására, a szenátus által megszavazott díj pedig ennek egy kifejeződése - mondta a rektor.
Az említett tanszékekről Szilvássy Zoltán még megjegyezte, azok képviselői nem beszéltek senkivel az egyetemen. Az első cikket készítő lap sem kereste meg az egyetemet: úgy írtak cikket, hogy senkivel nem beszéltek, nem volt információjuk releváns személyektől.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban megnézheti:
HOZZÁSZÓLÁSOK (3)
"Megnézzük, elkövetett-e valaki valamilyen hibát, hatásköri túllépést,..." Szóval tisztogatásra lehet számítani. De mindenki nyugodjon meg, ez nem az ötvenes évek, géppuskázás most (még) nem lesz...
John McEnroe
Forbes Global 2000 listája szerint, melyen, mint a név is mutatja, 2000, azaz 40x50 vállalat szerepel mindössze 27 orosz. Itt egy cég, a Gazprom fért be az első 50-be. https://www.forbes.com/sites/maggiemcgrath/2017/05/24/the-2017-global-2000-these-are-the-largest-companies-in-russia/#aefb6f62afb7
John McEnroe
A rektor úr vicces ember. Állítása szerint a világ 50 legnagyobb vállalata szerint több mint tíz, vagyis legalább 11 orosz. Ezzel szemben az igazság az, hogy Fortune Global 500 listájának legnagyobb ötven vállalata között 0 orosz van. Zéró. A legnagyobb orosz vállalat, a Gazprom 63 a listán. Az 500 tehát nem 50, hanem 10x50 es listát nem böngésztem végig, de egy összegző táblázat szerint az USA szerepel a legtöbb vállalattal 132, Kína a második 109 és Japán a 3. A lista 9. helyén a 16 milliós (operettország) Hollandia áll, a 10 helyén a 36 milliós Kanada áll 11 vállalattal. A 144 milliós Oroszország nem szerepel a listán, tehát még az Global 500-ban sincs tíznél több vállalata. És ez az ember a rektor. http://fortune.com/global500/list/