Elfogadták Debrecen új környezetvédelmi programját
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.02.22. 13:05 | Frissítve: 2024.02.22. 13:35
Debrecen - A Zöld Kódex egy ötven pontos intézkedéscsomagot tartalmaz. Az Európa Zöld Fővárosa pályázatról is döntött a városi közgyűlés.
Csütörtöki ülésén elfogadta Debrecen közgyűlése a január végén bemutatott városi környezetvédelmi programot, a Zöld Kódexet. Az ötven pontos intézkedéscsomag (amely itt érhető el) 2026-ig terjedően fogalmaz meg feladat- és elvárásrendszert, amelyet az önkormányzat a Debreceni Egyetemmel és a Zöld Munkacsoporttal közösen dolgozott ki.
A társadalmi egyeztetéseken is átbeszélt, 380 oldalas dokumentum (ami itt érhető el) az élet minden területére kiterjed a Környezeti Ellenőrző Rendszertől, a faültetéseken, a Civaqua-program folytatásán, a karbonsemleges ipari parkokon át egészen a madárbarát intézkedésekig.
Az ötven pontról a debreceniek a Dehir.hu oldalán szavazhattak. A voksolást hatalmas érdeklődés kísérte,
két hét alatt közel 60 ezer szavazat érkezett.
A válaszadók döntése alapján a legnépszerűbbek ezek voltak: a Civaqua-program (vizet a Nagyerdőnek, illetve az Erdőspusztáknak), a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer kiépítése és üzemeltetése, valamint az újabb faültetési program, de sokan voksoltak "a közúti útburkolatok állapotának és tisztaságának javításával, tisztább utakkal az egészségesebb környezetért" pontra, és a Természettár hálózatra is, ahogy az Európa Zöld Fővárosa pályázat benyújtására is szép számban érkeztek szavazatok.
Papp László polgármester előterjesztésének része volt az a javaslat is, hogy Debrecen pályázzon a 2027-es Európa Zöld Fővárosa címre (a címre 2025-ben kell pályázni). Ezt is támogatta a testület. A pályázatra 120 millió forintot különítettek el a környezetvédelmi programban.
Az Európa Zöld Fővárosa címet az Európai Bizottság 2008-ban hozta létre, a célja a zöld és fenntartható városok példamutató megoldásainak népszerűsítése és más városok hasonló kezdeményezésekre való ösztönzése.
A közgyűlés ülésén jelen voltak a Debreceni Egyetem azon szakemberei is, akik részt vettek a program kidolgozásában. Szűcs István, a Zöld Kódex szerkesztője, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának professzora kiemelte, törvény írja elő a településeknek a környezetvédelmi program kidolgozását, de ahhoz csak ajánlásokat fogalmaz meg. Mint mondta, a munka 2019 őszén kezdődött Balázs Ákos környezetvédelmi ügyekért felelős alpolgármester kezdeményezésére, ebből aztán egy Zöld Munkacsoport is kialakult, illetve elindult a Future of Debrecen mozgalom. Kiemelte, a program túl van számos szakértői egyeztetésen, vitán és társadalmasításon, de az anyag nem lesz állandó, azt folyamatosan fejlesztik majd a jövőben. A professzor kiemelte,
a programot debreceniek írták debrecenieknek, mindenki, aki részt vett az elkészítésében, debreceni lakos.
Vaszkó Imre, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője a napokban napvilágot látott információról kérdezett, miszerint a Samsung gödi akkugyárának kéményeiből 3 év alatt 88 tonna mérgező hatású oldószer, NMP került a levegőbe. Azt kérdezte, mennyire mérgező ez az anyag, s mennyi kerül majd a CATL kéményeiből a debreceni levegőbe.
Papp László elmondta, a szakminisztérium azon dolgozik, hogy a környezeti határértékeket szigorítsa. A Környezeti Ellenőrző Rendszernek és a hatóságoknak az lesz a szerepe, hogy ezeket a szigorú határértékeket betartassák.
Kéki Sándor, a Természettudományi és Technológiai Kar tanszékvezetője úgy nyilatkozott, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből vehették ezt a számot, ami önbejelentéses alapú, s valószínűleg nem mérték ezt a 88 tonnát. Az NMP-ről elmondta, nem csak akkumulátorgyárak használják, hanem például a gyógyszergyárakban, kozmetikai iparban is. Hozzátette, nehézséget okozhat, hogy ha az NMP kikerül a környezetbe, átalakul mássá, így nehéz kimutatni monitoring rendszerekkel. Ő a határértékek betartásának fontosságáról beszélt.
Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület a társadalmasítás szintjét kritizálta, szerinte csak a készítők és a "baráti kör" beszélték ezt át, civil szervezetek, civilek részvételével nem tartottak fórumot. Papp László polgármester úgy felelt, a dokumentumot feltöltötték a város honlapjára, s várták az észrevételeket.
Az MSZP-s Madarasi István azt a kételyét fejezte ki, hogy a program nem tud majd reagálni, ha születik egy-egy új jogszabály, hiszen mint látni, folyamatosan jönnek a központi változások. Példaképp említette, hogy a lakossági hulladékudvart most már csak előregisztrációval lehet használni, ami szerinte sokakat elrettent ettől. Papp László azt mondta, ők sem elégedettek a hulladékudvarok működésével, van mit finomítani a rendszeren, s tesznek is lépéseket.
Szekeres Antal főjegyző azt mondta, ha ilyen változások történnek, azt át fogják vezetni a programba, ezek a közgyűlés vagy a közgyűlés környezetvédelmi bizottsága elé kerülnek majd.
Balázs Ákos környezetvédelmi ügyekért is felelős alpolgármester azt emelte ki, hogy a program megvalósítása során gondozni is fogják azt, s megteszik a változtatásokat, ha szükséges. A Környezeti Ellenőrző Rendszerről azt mondta, hogy míg a hatóságok az emissziót, a kijutást mérik, a rendszer majd az imissziót, tehát azt, hogy a környezetbe mennyi anyag került ki. Azt mondta, Göddel nem érdemes Debrecent összehasonlítani, hiszen Debrecen egy egyetemváros, tudósokkal együtt előre gondolkodnak, lesz egy nulla állapoti felmérés, s folyamatosan monitoringozzák majd a környezetet.
Faragó Lajos, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője arról érdeklődött, hogyan látják a hidrogén jövőjét a város közlekedésében. Papp László azt felelte, őt is érdekli, hogy mi lesz a hidrogén- és akkumulátorhajtás küzdelmében. Mint mondta, ő autóipari vezetőkkel is beszélt, s a hidrogénhajtásról nem beszéltek végső megoldásként. Mint mondta, ő biztosra veszi, hogy a következő évtizedekben az elektromos energia lesz a meghajtás forrása, de a háztartásoknál is kulcskérdés lesz az elektromos energia tárolása. Hasonlóan látja Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja és Kéki Sándor professzor is.
A Civil Fórum képviselője, Gondola Zsolt szerint az akkumulátorgyár az egyik legfontosabb környezeti kérdés, például a CATL széndioxid-kibocsátása évi 500 ezer tonna lesz, míg tejes Debrecené eddig 1 millió tonna volt, ehhez képest értelmetlen süngarázsokról beszélni.
Papp László azt mondta, a környezetvédelmi program mindennek foglalkozik, ami egy város életében fontos, így az iparral is. Az 500 ezer tonna kapcsán elmondta, ezen mennyiség a szállítási útvonalakat is figyelembe veszi, de az nem Debrecenben képződik majd, hanem a város határain kívül.
Balázs Ákos szerint a Zöld Kódex legnagyobb értéke, hogy létrejött egy együttműködés a hivatal és az egyetem szakemberei, valamint civilek, a Zöld Munkacsoport között, s az egyetemi tudást szolgálatába adták a környezetvédelem ügyének.
Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője azt emelte ki, hogy az anyagot helyi szakemberek készítették, itt élnek közöttünk, itt képzelik el a maguk és gyermekeik jövőjét is.
A közgyűlés végül ügy fogadta el az előterjesztést, hogy a kódexet évente nem a közgyűlés környezetvédelmi bizottsága, hanem maga a közgyűlés vizsgálja felül.